Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-209

112 209, országos ülés február 25. 1880. válaazfelirati javaslatunkban. Azóta minden válaszfelirati javaslatunkban s az általunk kibocsátott minden manifestumban megvolt, hosszabbanrövidebben, e kérdés érintve; 1869-iki válaszfelirati javaslatunkban azonban aunyira részletezve van az felemlítve, a mint tagadom, hogy Grünwald képviselő ur azt részletezte volna. {Helyeslés a szélső halon.) Hogy meggyőződjön felőle a t. képviselő ur és a t. ház, bátor leszek ezen passust felolvasni. (Halljuk /) A válaszfelirati javaslat ezen passusa igy szól: „Ezután Felséged a törvényhatóságok szervezetét jelöli ki, mint az országgyűlés teendőjét." Ez tehát a mellett bizonyít, hogy a kormány is felvette a kérdést programmjába, mert hisz a trónbeszédben is szó volt róla. „Igenis érzékeny szükségnek tartjuk mi is, hogy a fájdalmasan nélkülözött rendezés elvégre eszközöltessék. Az alkotmányos önkormányzat elveivel azonban ellentétes központosítási irány, mely a világtörténelem tanúsága szerint, a hol csak túlsúlyra vergődött, az alkotmányos szabadságot mindenütt elsorvasztotta, nemzetünk jellemével ellenkezik." (Tetszés a szélső balon) „Éppen ezért kegyelettel ragaszkodik nemzetünk a megyei intézményhez, melyet még a parlamentáris kormányzatot megalapító törvényünk is, a nemzet érzelmeit híven visszatükrözve, alkotmányunk védbástyájának nevezett." (Helyeslés a szélsőbalon.) „Az 1848: XVI. t. ez. a megyei szerkezetnek a közszabadsággal összhangba hozatala végett elrendelte, hogy annak népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslat terjesztessék elő. Az események hatalma azonban e munka teljesítését mi reánk hárította, melyet mi, Felséged intését is követve, haladéktalanul kiváló figyelmünk tárgyává teendünk. Mivel pedig a megyei szerkezet illetőségéhez négy főjog gyakorlása tartozik — egyik saját helyhatósági ügyeink kezelése, másik bíráink és tisztviselőink szabad választása, harmadik a törvények és a kormány törvényes rendeleteinek szabadon választott tisztviselők általi végrehajtása, negyedik végre a polgárokat egyenkint is megillető kérelmezési jogon kivül, szabad nyilatkozás az ország mindennemű közügyei felett — mi, a megyéknek népképviseleti alapon rendezése mellett gondoskodni fogunk, hogy ezen négy főjog gyakorlata minden tekintetben tiszteletben tartatván, a tisztviselők és bírák választásánál a képesség kellékei meghatároztassanak, a birák a függetlenség minden biztosítékaival ellátassanak, az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittessék, a bíróságok, a népesség és a közforgalom igényeinek megfeleljenek, a törvények és a törvényes kormány törvényes rendeleteinek pontos és sikeres végrehajtása biztosittassék és végre, hogy a megyék alkotmányos hivatásuknak minden iránybani teljesítésére a szükséges szellemi és saját rendelkezésük alá tartozó anyagi erővel bírjanak. Hasonló végleges rendezés szükségét látjuk fennforogni a városokra és egyéb Önálló törvényhatóságokra nézve is, melyekről a 48-iki törvények szintén csak ideiglenesen rendelkeztek. De tévesen Ítélnők meg a nemzet alkotmányos önkormányzati szervezetét, ha a törvényhozás gondoskodása a közélet talapzatát képező községi rendszer czélszerű szervezésére is a megyék rendezésével egyidejűleg ki nem terjesztetnék. Nehogy pedig akár a kormány törvényes működésében zsibbasztva lehessen, akár pedig a közhatóságok törvénytelen rendeletek által zaklattassanak, nem mulasztandjuk el Felséged királyi szentesítését oly intézkedésekhez kikérni, melyek a kormány és a közhatóságok köztt, valamely intézkedés törvényszerűsége iránt felmerülhető kérdéseknek gyors elintézésére és ekként a súrlódások eltávolítására lesznek hivatva. (Tetszés a szélső balon.) Az állami szervezetnek befejezése és összhangba hozatala, mint ezt Felséged is munkásságunk egyik jelentékeny tárgyává kijelöli, okvetlenül megkívánja, hogy az országgyűlés azon ága, mely a 48-iki törvények által a korábbi alkotmány alakjában hagyatott, a képviseleti rendszerrel összhangzásba hozassék." Itt van a mi részletesen előadott programinunk az administrativ rendszert illetőleg 1869-ből. Azóta hivatkozunk arra, minden általunk beadott felirati javaslatban, minden általunk kibocsátott manifestumban. Tehát Grünwald képviselő urnák azon állítása, hogy mi az administrativ reformkérdését fel nem vettük programmunkba, egyáíalában nem áll. Felvettük, de más irányban vettük fel, mint a minőben Grünwald képviselő ur a megoldást kívánja. Grünwald képviselő ur eljárásán annál inkább csodálkozom, mert nem tekinthettem a kérdést az ő találmányának. Hiszen ez e házban már évekkel ez előtt Sennyey báró által nyíltan kifejtetett és akkor még az ellenzék egyik vezére, a jelenlegi ministerelnök ur által megvitattatott és megtámadtatott. Ezután egy pár évvel keletkezett Grünwald képviselő ur röpirata. Nem lehet tehát mondani, hogy ez az ő találmánya és hogy ő fedezte volna fel és mégis annyira szerelmes belé, hogy nem is tekint mást administrativ reformnak, mint a mely az ő megoldását foglalja magában. Hogy ez a megoldás sokaknak tetszik, megengedem. Az előttem szólott t. képviselő urnák is tetszik. O is csodálkozással emlékezik meg arról, hogy mind örökös állami tisztviselők legyenek; ez oly gyöngyÖrű, kivált ha az ember maga - magát képzeli belé. (Élénk helyeslés és derültség a szélső balon.) Ez ugyanaz, a mit úgy