Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-181

181. országos ülés deczember 'í, 18J9, 57 goti Gallicziában 60 négyszögmértföldön vannak szétszórva, még pedig a termelés is a legkezdet­legesebb állapotban van, ugy, hogy nemrég még ugy hozták felszínre, hogy vizet öntöttek belé. Mély fúrásokat pedig még egyátalában nem eszközöltek. Pedig az már tény, a mint Amerika példája bizonyítja, hogy a mig Bisse az első mély fúrást nem eszközölte Thionville mellett, addig egyáta­lában a petroleum-üzlet nagy terjedéséről szó sem lehetett. Másrészről ha e tényállást elfogadjuk, ebből nem vonom a következtetést, hogy itt a fejlődést következtetni ne lehessen, sőt ez kívá­natos, de nem szabad szem elől téveszteni azon körülményt, hogy Magyarországon is fordulnak elő ilyenek s e tekintetben én. csatlakozom Thaly Kálmán képviselő ur nézetéhez, hogy igen kívá­natos lenne, ha az illető körök, e körülményre figyelmet fordítnának. De Apponyi Albert gróf hozott fel egy körül­ményt, a melyet nem szabad ignorálnom és ez az, hogy az Erdélyben levő petróleum-üzleteket hozta fel, mint olyanokat, melyek e törvényjavaslat által megkárosittatnak. Ez nagyon figyelemre méltó és ha állna az, a mit mondott, (Felkiáltások balfelöl: Áll!) minden esetre vagy igy, vagy ugy a bajon segíteni kellene. A mennyire a dolgot ismerem, ez állítás nem áll. Mi van Erdélyben? Vannak petróleum­finomítók, melyek igen jó üzletet csinálnak. Miféle petróleumot finomítanak? Rumániait. Hogyan gon­doskodik e tekintetben a törvényjavaslat? A 26. §. azt mondja, hogy mind az a vám, a mi a fino­mított külföldi petróleum után fizettetik, ha kivi­tetik, visszatérittetik. Arról beszélni tehát, hogy ez az ipart megöli, hogy ez veszedelmes az erdélyi iparra nézve, azt hiszem, lehetetlen ; (Mozgás balfelöl); a mi pedig az országban maradt, arra nézve a vámra vonatkozó minden intézkedés áll s elismerem, hogy a fogyasztás épp úgy terhel­tetik, de azt hiszem, hogy Erdélyre nem káros, hogy közelebbről hozza be, mintha a nyugaton távolabbról hozatik be. Ezek voltak azon szempontok, a melyek miatt bátorságot vettem e tárgyalásban felszó­lalni, de van még egy körülméuy, a melyre kénytelen vagyok megjegyzést tenni. Az ellenzéki szónokok ugy ezen, mint az előbbi törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával, mindig visszautasítják az összehasonlítást a kül­földdel, akár — a mint ezt pl. az előadó ur tette, a mi nagyon figyelemre méltó körülmény— Olasz­országgal, mert azt méltóztassanak elhinni s azt hiszem, mindnyájan jól tudják, tán jobban mint en, hogy Olaszország azon népeinek rétege, a mely a mi népünk azon rétegével összehasonlít­ható, a melynek megterheltetése ellen oly élesen kel ki Leskó István képviselő ur, az nincs külömb, KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. IX. KÖTET. vagy talán roszabb anyagi viszonyok köztt van, mint a miénk. Mondom azonban, hogy erre súlyt nem fektettek. Fogadjuk el, hogy külföldi pél­dákra a pénzügyekben hivatkozni nem lehet, de akkor ne méltóztassanak azokra hivatkozni politikai és alkotmányos tekintetben sem, mert, hogy ha oly jogokat és actiókat követelnek ez ország részére, a milyenek a legerősebb, leg­fejlettebb s legelőhaladottabb államokban vannak, akkor méltóztassék a megfelelő terheket is viselni és elfogadni, mert ha a jogok tekintetében meg­bírja a nemzet azon követelményeket, melyekkel előállnak, akkor okvetlenül kénytelen lesz elviselni azon terheket is, a melyek azzal kapcsolatban állnak. Én ezen szempontokból ajánlom a törvény­javaslatot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Degré Alajos: Midőn a t. pénzügy mini ster ur a fényűzési adók eltörléséről szóló törvény­javaslatot beterjesztette, azt hittem, hogy hála istennek, van egy pénzügyminister, a ki nem­csak örökké emeli az adókat, nemcsak örökké azon töri a fejét, hogy új adókat hozzon be, hanem a nép terhének könnyítésére is gondol. De rögtön kiábrándultam, mert a pénzügyminister ur ágy gondolkozott, hogy a mit elveszít a réven, azt nagyon sokszorosan be kell hoznia a vámon, különösen a petroleum-vámon. Már a ki észlelte azt az izgatottságot, melyet a kisiparosok között ezen petroleumvámoak csak a híre is keltett. (Ellenmondás jobbfelöl.) Méltóztassanak elhinni, hogy úgy van, lehetetlen hogy ezt az adót jó lelkiismerettel megszavazza. Mert hiába mondta azt a t. előadó ur, hogy a szegény gazdálkodóbban bánik a világítással; igaz, gazdálkodóbban bánik, de méltóztatnak tudni, az a szegény iparos, ha megtudja, hogy a harmadik városrészben egy krajczárral olcsóbb a petróleum, hát a harmadik városrészből hoiäza azt, annyira gazdálkodólag számít. A mit Hegedűs Sándor igen t. képviselő­társam az erdélyországi finomító gyárakra nézve felhozott, hogy ez a petróleum megint a küi földre kivitetik, tehát nem esik adó alá, erre az a megjegyzésem, hogy a t. képviselő ur figyel­men kivül méltóztatik hagyni azt, hogy annak a petróleumnak nagy része itt fogyasztatik el. (Ellenmondás jobbfelöl.) Én legalább úgy tudom, E szerint, a mit Apponyi Albert t. képviselő ur mondóit, hogy ez adó az ipart tönkre teszi, nagyon is áll és ezt Hegedäs Sándor t. képviselő­társam nem czáfolta meg. Láng Lajos t. képviselő ur azt mondja, hogy azon adók hozhatnak jövedelmet, melyek az alsóbb néposztály krajezárjaiból folynak be. No, t. ház, ezen alsó néposztály krajezárjaiból, nagyon jól tudjuk, igen keserves adók folynak be. Az isten megáldotta e földet minden jótéteményei­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom