Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-203

208. ws«*£g«>; Sléíi fcl>r«ár ?. 1880- o"?o az alig lehetséges. _ Ezt a ház öeszülésében tenni nem ie lehet. Én meghajlok a ház határozata előtt, ba talán tárgyalni akarja általában a jelentést, ha ítéletet akar mondani, hogy vájjon azon számok a helyesek-e, melyeket a főszám vevőszék beadott, vagy a zárszámadási bizottság észrevételei-e a helyesek, de ha már tárgyalni akarja a ház, akkor csakugyan a költségvetés előtt kel! tárgyalni, mert előbb constatálni kellene a háznak mint birónak, hogy melyek azon számcsopoi"tok, a melyeket a következtetéseink hasisául akarunk elfogadni. Tehát kérném, hogy a jelentés, vagy a költségvetés előtt tárgyaltassék, ha azt szükségesnek méltóztatik tartani. vagy a mit én tartok helyesebbnek, éppen ne tárgy altassák, hanem mint becses anyag a költségvetési vitánál fölhasználtassék, a mi anyagot szolgáltatni, volt annak idején czélja tett indítványomnak. [Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Én azt hiszem, hogy midőn a t. ház valamely tárgyat bizottsághoz utasit véleményadás végett, a felett a háznak kötelessége valamit mondani, ha egj^ebet nem, legalább azt, hogy -tudomásul VGÍZÍ, mert kell, hogy naplóinkban, jegyzőkönyveinkben nyoma legyen, hogy a háznak ezen határozata teljesíttetett és mi lett annak következménye. Lehet, a t. ház tudomásul veszi, de hogy tudomásul vegye, szükséges, hogy tárgyalás alá vétessék. Magam is azt mondom, hogy több logikai következetesség van abban, ha a költségvetés előtt tárgyaltatik; de azt hiszem, a dolog természete mindenesetre megkívánja, hogy tárgyaltassék. Hogy lesz-e valaki a házban, a ki ezen jelentés következtében határozati javaslatot indítványoz, azt én nem tudom, én magát a jelentést sem ismerem, fogalmam sincs róla, tehát nem tudom, milyen természetű, hanem lehet, hogy valaki határozati javaslatot fog indítványozni és akkor a felett határozni kell, de nem a költségvetési vita alatt, mert ez két fontos ügynek összezavarása volna, t. i. a költségvetés az ország most folyó évi költségeinek megszavazására irányuló intézkedés, holott az, az ország pénzügyi kezelésének 10 éven keresztül való kimutatása. Ez tehát oly külömböző természetű két dolog

v a milyen különböző csak lehet. Én tehát arra kérném a t. házat, méltóztassék a dolgot tárgyalásra bocsátani, akár a költségvetési tárgyalás után, akár annak előtte. Én azonban azt hiszem, hog}' logicailag ennek a tárgyalásnak meg kellene előzni a költségvetési tárgyalást. Ha határozatok nem fognak indítványoztatni, akkor a tárgyalás hosszú időig ugy sem fog tartani, mert hisz azon számok, melyeknek tudomásvételéről van szó. nem jöhet* nek újabb elbírálás alá. En mindenesetre azt KÉPVH. NPLÓ. 1879—81. IX. KÖTET. hinném, hogy a bízottság jelentése tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés a szélső bal/elöl.) Hegedűs Sándor: Én azt hiszem, hogy mindenki a maga szavainak legilletékesebb magyarázója; és minthogy Frölich Gusztáv tisztelt képviselőtársam, ki az indítványt tette, ugy magyarázta azt, hogy azzal közvetlenül határozatot provocálni és a kérdést külön tárgyalásra kitűzni nem kívánta, hanem egyszerűen becses anyagot kívánt szolgáltatni a háznak arra nézve, hogy pénzügyeink 10 évi eredményét megítélhessük: azt hiszem, hogy ebből az következik, hogy ezen jelentést külön tárgyalás és határozat tárgyává tenni nem lehet; és ha Simonyi Ernő t. képviselő ur azt mondja, hogy ezen bizottság ki volt küldve véleményadás végett, akkor megmegvallom, a határozat, mely által a bizottság utasíttatott, nincs elég világosan emlékezetében, mert itt arról, hogy véleményt adjon, szó nem volt, hanem egyszerűen kiküldetett a bizottság arra, hogy összeállítsa az adatokat azon szempontból, melyből azt Frölich képviselő ur indítványozta, hogy t. i. bepillantása, összleges képe legyen a háznak 10 évi gazdálkodásunk és pénzügyi viszonyaink eredményéről. De különben, vegyük a dolgot gyakorlatilag. Milyen természetű' lenne a tárgyalás és a határozat, mely ebből következnék ? A tárgyalás egyszerűen szorítkozhatnék a számcsoportozatok összeállításává és bírálatára és egyébre nem. Miért? Azért, mert az. a mit Simonyi Ernő t. képviselő ur állított, hogy ez által a 10 évi gazdálkodásra nézve a felmentést megadjuk, a valóságnak meg nem fele], mert minden egyes évben a zárszámadás tárgyalása alkalmával adjuk meg a felmentést. Már most a 10 évre visszapillantani és ismét vitatkozni a felett, hogy akár a számszék, akár a ministerium eljárása helyes volt-e, vagy sem: ezt tenni egyáltalában nem lehet. Ezeket a számadásokat a képviselőház lezárta akkor, midőn az illető zárszámadási bizottság jelentése alapján a felmentést megadta. A képviselőház tehát, mint ilyen, azokkal többé nem foglalkozhatik. Es ha ezen szempontból absolute nincs helye a határozatnak, akkor, nem tudom, hogy minő tárgyalást és minő határozatot akarna provocálni t. képviselőtársam? Mert, ha a másik szempontot veszem tekintetbe, hogy bírálni kívánja azon számcsoportozatokat, melyeket Frölich Gusztáv t. képviselő ur röviden érintett, hogy melyik a helyesebb: a számszéké-e, a kormányé-e, vagy pedig a zárszámadási bizottságé, akkor egyszerűen csak ezen számcsoportoknak számviteli bírálatába bocsátkozhatnék, a mi azt hiszem, nemcsak nem feladata, a képviselőháznak, de előre láthatólag eredményre nem vezető vitákra adna alkalmat. Ha tehát egy munkát, melyet egy szűkebb bízottság szakig