Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-196
1Ö6. országos ülés január 28. 1SS0. 259 sok színhelye nagyobb kiterjedést nyert, csak a hatvani utczában, a kaszinó előtt és nem a Rókus kórház előtt és nem-e itten kellett volna azokat első sorban megtenni? holott a belügyminister ur jelentéséből látjuk, hogy ottan praeventiv intézkedések éppen nem tétettek és ez által ez lett az nap, a csoportosulásnak és a zavargásoknak fő színhelye. Szóljanak t. ház, egyes részletekről önök a túloldalon és a belügyminister ur bármit, de nagyban és egészben szemlélve a lefolyt eseményeket, teljesen inadmissibilis dolog, rendezett államban, rendezett rendőrség mellett, hogy egy zavargás, melynek körülbelül ideje és helye tüzetesen és határozottan minden nap előre tudható volt, hat napon át ismétlődjék, (ügy van! balfelöl.) Megfoghatónak tartom azt, hogy ha teszem Parisban a commune zavargásai köztt, vagy egyáltalán oly esetekben, midőn valamely városnak minden részén, vagy nagy kiterjedésű területen zavargások fordulnak elő, — a hatóság az első pillanatban némileg elveszti a fejét és minden ezélszerű intézkedést nem tesz meg; de azt, hogy miként vélekedjünk oly hatóságról, mely nem tudja megakadályozni egyelőre meghatározott néhány négyszögölnyi területen előforduló zavargást, mikor még hozzá véletlenül ugyanazon utczában van a rendőrségnek központi épülete is, — megvallom, még csak kimondani sem tartom szükségesnek. (Ugy van! balfelöl.) Erre nézve tehát, t. ház, midőn az előbbiek alapján a vizsgálatnak elvárását és a vizsgálat eredményének bejelentését kívánom, magának a tisztelt belügyminister urnák szóbei? előterjesztése alapján a kellő praeventiv rendszabályok elmulasztása miatt, a háznak határozott roszalását vélem kimondandónak. (Élénk helyeslés balfelöl.) Engedjék tehát meg, t. ház, hogy az imént előadottak alapján általam beadandó határozati javaslatot, nem felszólalásomnak végén, hanem már most, közvetlenül azon eszmelánezolattal kapcsolatban, melynek az kifejezését képezi, olvassam fel és hogy azután térjek át azon megjegyzésekre, melyeket a t. ministerelnök ur tegnapelőtti felszólalására és Moesáry t. képviselőtársam indítványára tennem kell. A határozati javaslat igy hangzik: A ház, midőn a 310. számú határozati javaslatot el nem fogadja és midőn a belügyminister szóbeli előterjesztésének alapján elvárja, hogy az illetékes hatóságok ugy a fővárosban f. é. január hó 11-ik s következő napjain történt vétkes rendzavarásoknak közvetlen okaira, mint az azok alkalmából a hatósági közegek részéről előfordult egyes szükségtelen erőszakoskodásokra nézve vizsgálatot eszközölni s kő teles ségükhez képest intézkedni fognak : Utasítja a belügyministert, hogy az igy KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. IX. KÖTET. eszközölt vizsgálatnak eredményéről s a tett intézkedésekről a háznak jelentést tegyen, és kimondja roszalását a felett, hogy a kormány a rend megzavarásának megelőzésére szükséges ás lehető intézkedéseket, melyek az erőhatalom utólagos alkalmazását elhárították volna, kellő módon meg nem tette. Ezen határozati javaslat tartalmazza az én és számos elvbarátaimnak ítéletét a lefolyt eseményekről; s azért, ha nekem csak saját initiativámból kellett volna ezekre nézve felszólalnom, bevégezhetném előadásomat; de, mint már mondám, két tárgyra kell még kiterjeszkednem. És pedig kapcsolatosan Moesáry igen t. képviselőtársam határozati javaslatára és azon általános reflexiókra, melyekkel a ministerelnök ur a lefolyt eseményeket jellemezni kívánta. (Halljuk!) Midőn Moesáry t. képviselőtársamnak indítványát el nem fogadom, tiltakoznom kell az ellen, mintha azt azon indokokból nem fogadnám el, melyekből azt a ministerelnök visszautasítandónak tartja. A parlamentnek azon jogát, hogy bármely közérdekű tárgy és esemény felett, ha jónak látja, vizsgálatot indítson, kétségbevonni, vagy tagadni szándékomban nem állhat; s igen kérem a t. többséget is, hogy alkotmányosságunk jövőjének érdekében, ily argumentatiónak tért ne engedjen. (Helyeslés balfelöl) A kérdés tisztán czélszerííségi kérdés: czélszerű-e ebben az esetben a parlamenti eszközök legvégsőbbikéhez •— mert hogy legvégsó'bb eszköz, azt elismerem, azt állítom magam is — nyúlni ? Ezt pedig éppen azért nem tartom czélszerú'nek, mert nem óhajtom a háznak ily eljárása által, a január közepe táján Budapesten lefelyt utczai zavargásoknak oly jelentőséget tulajdonítani, hogy azok ötletéből a magyar parlament a rendelkezésére álló alkotmányos eszközöknek legerősebbjéhez nyúljon. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ez és tisztán ez azon ok, mely miatt én ama határozati javaslathoz hozzá nem járulhatok. Mert, t. ház, méltóztassék meggondolni, hogy bizonyára a t. indítványozó ur szándéka ellenére, de végeredményben sajátságos találkozás van az általa beadott indítvány hordereje, következménye és szelleme — és azon szellem köztt, melyben a t. ministerelnök ur ezen eseményeket felfogja. Ugy ezen indítvány, mint a t. ministerelnök urnák — az egyiknek tendencziája, a másiknak legalább is következménye az, — a történt eseményeket nagy tárgyra, nagy veszélyre és honmentő tények előidézésére följogosító eseményre fölcsavarni. (Zajos helyeslés balfelöl) És t. ház, midőn ily események fölött, oly alapokon indul meg a vita, hogy a kormány a rendnek egyoldalúlag s 34
