Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-192

232 192. országos ülés január 22. 1880. embereket megtámadott és a legdurvábban bántalmazott. Ezek, t. ház, oly dolgok, melyeket nézetem szerint tűrni nem lehet. {Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) És a t. háznak feladata egy, vagy más módon, mindenesetre megfelelő módon, segíteni ezen a bajon, {ügy van! a szélső baloldalon.) De van még egy más fontos momentum ezen eseményeknél, melyet különösen bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani. {Halljuk!) Ezen momentum a katonaságnak szereplése. Hogy a katonaságot requirálhatja a rendőrség, ha saját ereje nem elegendő, —ez természetes; de éppen olyan természetes az is, különösen alkotmányos országban, liogy a katonaságnak a polgári hatóság felhívása nélkül önállóan közbelépnie, működnie nem szabad. Már pedig alapos okunk van feltenni, hogy itt az ellenkező történt. A tudósítók a leghatározottabban állítják, hivatkoznak saját észleleteikre, érintkezéseikre a rendőrségi közegekkel, hogy a tüntetések ötödik napján katonaságot nem requirált a rendőrség, sőt maga nagy mértékben meg volt lépetve, midőn a katonaság kiállóit. Azt is mondják ugyanazon tudósítók, hogy a honvédelmi államtitkár láttatott, mint a ki érintkezett azon alkalommal a katonasággal. Ha ez igy történt, akkor ez valóban érthetetlen dolog, mert hiszen tudjuk, hogy nálunk a honvédelmi ministerium resssortjába a közesend és rend fenntartása nem tartozik, de egyáltalában nem tartozik a katonasággal való rendelkezés sem. Ha tehát mindazáltal a honvédelmi mínisteritim egyik hivatalnoka intézkedett azon alkalommal, méltóztassanak megengedni, ebből azt kell következtetni, hogy a t. kormánynak körében nagy amabilis coufusió uralkodott, hogy — mint a német példabeszéd mondja — nem tudták, líi a szaá ács, ki a pinczér a háznál. Meglehet azonban, hogy nem igy volt, hanem ezen esetben viszont az következik, hogy a katonaság önhatalmúlag lépett közbe és ha igy történt volna, akkor én kénytelen volnék azt kérdezni; ki kormányoz Magyarországon, független felelős mínisterium-e, vagy pedig egy osztrák Civil- und Militär-Gouverneur? {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen dolgokat, t. ház, nézetem szerint mulhatlanul szükséges felderíteni; fel kell deríteni különösen az általam utóbb felemlített esetet. Ez nagyon fontos, állami önállóságunk, alkotmányosságunk szempontjaitól is. {Igaz! ügy van! a szélső haloldalon.) Ha ez van érintve, akkor okvetlenül szükséges megtenni a kellő intézkedéseket, mert állami önállóságunk, alkotmányosságunk, törvényeink uralkodása ez országban a legfőbb szempont, melynek minden mást alá kell rendelni. {Igaz! ügy van! a szélső balról.) Ezért bátor leszek a t. házat arra kérni, hogy az általam felhozott dolgokra nézve méltóztassék elrendelni és pedig haladéktalanul a parlamenti vizsgálatot. {Helyeslés a szélső balról.) Méltóztassék kiküldeni egy 15 tagú bizottságot, mely tegyen alapos, kimerítő vizsgálatot arra nézve: ki volt voltäképen okozója a rendőrség helytelen eljárásának és derítse fel főleg azon tényt: vájjon a katonaság, a polgári hatóság requirálása nélkül öuállólag is intézkedett-e? Méltóztassék utasítani a bizottságot, hogy vizsgálatának eredményérői minél előbb tegyen jelentést a képviselőháznak. {Élénk helyeslés a szélső balról.) Midőn parlamenti vizsgálatot kérek, bátor vagyok ezt azért tenni, mert az igazság felderítését egyedül ezzel az eszközzel látom lehetőnek. Ugyanis, meglehet oly körülmények fognak kiderülni, hogy p. o. a rendőrségnek eljárása, —• a mely ez alkalommal nem is magában álló, hanem a mely nagyon analóg a rendőrség által más alkalommal tanúsított magatartással — megvan — mondom -— a lehetőség, nem állítom, hogy ugy van, de meglehet, hogy felsőbb rendeletekre, ministeri utasításokra vihető vissza; ennélfogva meglehet, hogy itt az a kérdés fog előállani, vájjon nem feladata, kötelessége lesz-e a háznak a kormányt, illetőleg a belügymiuistert feleletre vonni, mint olyat, a ki az egyéni szabadságnak megsértését rendelete által, habár nem közvetlenül, eszközölte. Továbbá lehetősége foroghat fenn annak, hogy a kormány részéről mulasztás követtetett el és nemcsak az említett intézkedések tekintetében, de még egy másnemű mulasztás is, t. i. hogy a kormány elmulasztotta a katonai közegeket figyelmeztetni arra, hogy ők Magyarország törvényeit, Magyarország alkotmányát minden körülmények között respeetálui tartoznak. Miután ilyen dolgok forognak fenn, miután e szerint a kormánytól egyáltalában nem lehet várni kellő vizsgálatot, nem lehet remélni ezen vizsgálatnak kellő eredményét; a t. ház pedig maga a további eljárást csakis kellően megejtendő vizsgálatra állapíthatja: bátor vagyok indítványozni és ismételve kérni a t. házat, hogy méltóztassék most kiküldeni ezen 15 tagú bizottságot, hogy vizsgálatát megejtse. Indítvánvomat ajánlom a t. ház figyelmébe. {Helyeslés a szélső balfdöi.) B. Mednyánszky Árpád jegyző {olvassa) .„Határozati javaslat. Válaszszoa és küldjön ki a képviselőház egy 15 tagú bizottságot, melynek feladata lesz megvizsgálni, ki volt okozója azon erőszakoskodásnak, mely ellen a Budapesten f. é. január