Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.
Ülésnapok - 1878-188
189. országos ülés deezember 12. 1879. 213 választókkal szemben, a kiknek szigorúan a rendeleteknek megfelelő, azokhoz szorosan alkalmazott alapszabályait már ismételten visszautasította ? 2. Szándékozik-e a t. belügyminister nr intézkedni, hogy saját rendelete tiszteletben tartassák s az azon rendeletnek megfelelő alapszabályok megerősíttessenek. 3. Egyátalán szándékozik-e a t. belügyminister nr, az egyesületi jog biztosítása s tüzetes szabályozása végett, az országgyűléshez törvényjavaslatot benyújtani." T. ház! A képviselő ur által is idézett ministeri körrendeletnek igenis czélja az, hogy az egyesületi jog gyakorlatában senki, a ki a meghatározott, a kitűzött feltételeknek megfelel, ne korlátoztassék. De valamint mindenütt e világon, ugy nálunk is fennáll az, hogy különböző czélzatokat összesíteni nem lehet; fennáll és fenn kell állania annak, hogy az egyesületek által kitűzött czélzatok praeeisirozva, nyíltan megmondva legyenek. A most szóban levő alapszabályokban az egylet czímeül első alkalommal kijelöltetett: a budapesti választói joggal nem birok egylete; de már a második §. a munkásosztály gazdászati és politikai érdekeiről szól, mintha a nemválasztók, mind csupán a munkásosztályhoz tartoznának és a nem-választók főfeladata csak ez lehetne. Továbbá congressusok, előadások tartása és más hasonlókat vesz fel alapszabályaiba a nélkül, hogy azoknak módozatai iránt a legkisebb tájékozást, értesítést is adta volna. Ezen alapszabály tehát, ezen indokoknál fogva nem volt megerősíthető, vagyis nem volt záradékkai ellátható, hanem a megjegyzések megtételével az illetőknek visszaküldetett. Nem tagadhatom, hogy az alapszabályok másodszor benyújtott példánya sok irányban, a tett észrevételeknek megfelelőleg kiigazittatott. így pl. az egylet czélja szoríttatott arra, a mi nevének megfelel: az általános választói jog életbeléptetésére; valamint a congressus említése is elmaradt. De czélzatait és az eszközöket, melyek által erre hatni akar, még sem praecizirozta az alapszabály annyira, hogy azt már akkor záradékkal ellátni lehetett volna. Már pedig, hogy ugy a ezélzat, mint az eljárási módozatok irányzata praecizirostassék, ezt nemcsak mi nálunk, ezt mindenütt a világon, — most legközelebb nyilatkozott ily értelemben a franczia kormány — meg szokták követelni és meg is kell hogy követeljék, mert a jogot megtagadni nem szabad, de a joggal való visszaélés ellen az államnak magát biztosítani szükséges. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen indokokból lett a záradék rávezetése megtagadva. Egyébiránt biztosíthatom róla a t. képviselő urat, hogy ha az általam főbb irányzatokban jelzett hibák kiigazittatnak: a választói joggal nem bírók által alakítandó egyletnek alapszabályaira rá fog a záradék vezettetni, mint bármily más, a törvényes kellékeknek megfelelőleg alakult egyletek alapszabályaira. Nem kívánom a t. képviselő urat indokolásának terére követni; nem kívánok arról beszélni, hogy általában és speeifice Magyarországon, az általános szavazati jog behozatala kívánatos és a magyar államra előnyös lenne-e? Nem kívánom ezt tenni azért, mert utoljára is nem attól függ, hogy akár a képviselő ur, akár én helyeslünk-e valamely nézetet, az, hogy valamely nézetnek törvényes eszközökkel való terjesztése egyleti úton megengedtessék. De mindenesetre kell, hogy egyet megjegyezzek és ez az egy az, hogy ezen egylet irányában lehetetlen volt és lehetetlen a belügyministeriumnak némileg nagyobb óvatossággal el nem járni. És ennek indoka rejlik abban, mert első alapszabályaiban ott volt a második pontban, a czímnek magának meg nem felelő kifejezés, mely különválasztja az ország többi polgárai közül a munkásokat és a munkás osztálynak politikai jogairól beszél. És tekintve ezt s tekintve az egyletet alakító igen t. uraknak antecedentiáit, igen közel feküdt és fekszik azon feltevés, hogy itt az igazi czél: azon másutt néhol létező munkás mozgalmakat indítani meg, melyeknek hála istennek sem oka, sem talaja Magyarországon nincs s melyeknek mesterséges felidézésével, egyéb bajainkat szaporítani mindenesetre felesleges. (Helyeslés.) De ennek daczára, a mint ugy a ezélzat, mint az eszközök praecizirozása, ugy a mint ez mindenütt a világon szükséges, megtörténik, igenis a záradék rá fog vezettetni az alapszabályokra; a kormány egyebekben fogván azután felügyeleti kötelességét teljesíteni. Ez az, a mit válaszolhatok az interpellátió két első pontjára. A mi a harmadik kérdést illeti, ismétlem, a mit erre nézve egy alkalommal már mondottam, hogy én is igen óhajtom, hogy az egyesülési jog törvényes úton necsak biztosittassék, mint a t. képviselő ur mondja, de míg egyfelől biztosíttatik, addig másfelől szabályoztassék is. (Helyeslés.) De éppen azért, mert ez a kettős czél, a mely felé kell törekedni, nem tartom a kérdést oly egyszerűnek, hogy a törvényjavaslatnak rövid napok, vagy hetek alatt beterjesztését ígérhessem. A magam részéről rajta leszek, hogy egy ilyen törvényjavaslat a lehetőség határai között a háznak beterjesztessék. Egyebet ma nem mondhatok és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés i jobbfelöl)
