Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-188

212 1S8. országos ülés deczembcr 12, 1879. ki magát Szászváros, hogy ä telekkönyvi hatóság részére a kellő helyiségeket rendelkezésére bocsátja. Ezzel nem elégedett meg az igazságügy minister, hanem tovább folytatta az alkudozásokat és azt követelte, hogy neesak a telekkönyvi hatóságnak, hanem a kir. járásbíróságoknak is adjon a város helyiségeket. Ezt sokalta a város, mert vagyoni helyzeténél fogva erre nem volt képes és kérte az igazságügyministert, hogy érje be az eddigi áldozatokkal és adja meg a telekkönyvi hatóságot. Most tehát ott vagyunk, hogy az igazságügyminister csupán azért, mert nem tartja elegendőnek azt az áldozatot, a melyre Szászváros kész, nem akarja megadni a városnak és környékének éppen azt az igazságszolgáltatási szervet, a melynek szükséges voltát, az igazságügyminister maga is elismerte. Ez az eljárás, t. ház, a mely nem fér össze az államnak és az igazságügynek méltóságával, nem terheli a mostani igazságügyminister urat, hanem hivatalbeli elődjét. Engedje meg a t. ház remélnem, hogy a jelenlegi igazságügyminister ur egészen más és nemesebb szellemtől lesz áthatva és hogy magasabb felfogással bir az igazságszolgáltatás kötelességeiről, valamint hogy iparkodni fog, nem tekintve egy pár öl fára és egy pár garasra, ha belátja, hogy a kérvényező városnak és környékének, a telekkönyvi hatóságra csakugyan szüksége van, annak ezen igazságügyi szervezetet megadni. Én nem várom az igazságügyminister úrtól, hogy most rögtön jelentse ki, hogy meg fogja adni a városnak a telekkönyvi hatóságot, hanem elvárom és követelem tőle, hogy kutassa a dolgot, hogy vizsgáltassa meg lelkiismeretesen a helyzetet és hogy ha szükségesnek tartja, állítsa fel a telekkönyvi hatóságot, nem nézvén egy pár öl fára és egy pár garasra, mert én ugy tartom, hogy az adózó polgárok eleget fizetnek adó, különösen pedig bélyeg és illeték fejében, a miért is jogos igényt tarthatnak arra, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó igényeik figyelembe vétessenek. Abban a reményben, hogy az igazságügyminister ur ebből a szempontból indul ki, hozzá járulok a kérvényi bizottság indítványához. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Valahányszor valamely község és annak környéke telekkönyvi hatóságért folyamodik, ha a törvényszék és a közhatóság annak szükségességét kimutatja, hajlandó vagyok megadni azt, a mennyiben ez az állam nagyobb terheltetése nélkül megtörténhetik. Szászvárosban, a mennyiben az actákból tudom, több évvel ezelőtt megindult a telekkönyvi hatóság felállítása iránt a mozgalom. Hivatalbeli elődöm, miután a törvényszéki elnök jelentéséből az tűnt ki, hogy a dévai törvényszéktől kevés személyzetet lehetne átrendelni Szászvárosra és igy tetemesebb személyszaporítás és költségszaporulat fog előállani, felszólította Szászváros közönségét, hogy mennyit lenne kész a telekkönyvi hatóság költségére a maga részéről felajánlani, mert mint ezt a költségvetéshez csatolt előterjesztés mutatja, számos más község és vidék is különféle módon járul évenkint a magáéból az ily költségek fedezéséhez. Szászváros késznek nyilatkozott a lakbéreknek azon többletét megfizetni, mely a telekkönyvi hatóság felállításából ered. Minthogy az állam ott már jelenleg is 560 frtot fizet lakbér fejében. tehát elődöm felszólította őket, hogy tekintettel a tetemes költségszaporodásra, mert albirót, segédtelekkönyvvezető, irnok, segédszolgát kell kinevezni, vállalja el a járásbíróság helyiségeinek összes lakbérét és így könnyítsen az által az állam terhein. Szászváros azt mindeddig megtagadja és igy ezen fennakadt az egész Ügy. Ujolag fogom azt megvizsgálni, valamint azt a kérdést is, hogy mennyiben szükséges a kérdéses telekkönyv s mennyiben bir a város a teherhez nagyobb, vagy kisebb mértékben hozzájárulni s az eredményhez képest aztán a dolgot el fogom intézni. {Helyeslés) Elnök: Méltóztatik a bizottság véleményét elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Véesey Tamás előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét), Szatmár-Németi sz. kir. város a katonabeszállásolás terhét az 1879 : XXXVI. és XXXVII. t. ez. megváltoztatásával igazságosabban megvalósíttatni kéri. Felhozza különösen, hogy a városokra aránylag nagyobb teher fog hárulni ezen törvény folytán, mint a megyékre. Á kérvények 20-ik jegyzékének 11. számú hasontartalmu kérvénye iránt a t. ház intézkedett s azon határozat értelmében kérem ezen kérvényt is, a honvédelmi ministernek kiadatni. (Helyeslés.) Elnök; Ki fog adatni a honvédelmi ministernek. Következik a ministerelnök ur válasza a hozzá intézett interpellátióra. Tisza Kálmán ministerelnök: A Miklós István képviselő ur által hozzám intézett interpellátióra leszek bátor válaszolni. Interpellátiója igy szól: „Miután az egyesülési jog a honpolgárok összességének tulajdona; sőt az egyesületi jogokat szabályozó 1875. évi május 2-án kiadott belügyministeri rendelet intentiója is abban culminál, hogy az egyesülés jogát a legbecsesebb jogok egyikének nyilvánítja s éppen azért, annak áldásait és élvezetét a legtágasabb körre kívánja terjeszteni. Tisztelettel kérdem a belügyminister úrtól: 1. Mivel indokolhatja eljárását a nem-