Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-187

186 187. országos ülés űeczember 11. 1879. általános elvnél fogva mindenkorra felmentettek­nek tekintettek és fognak ezentúl is tekintetni. Baross Gábor. T. ház! Nem képzelném, hogy nagyon kevesen volnának olyanok, kik e kategóriába esnek, a mennyiben akkor, a korra való tekintet nélkül fizettettek a megváltási díjak és igy bár a törvény 12 év óta van ér­vényben, eshetőleg sokan vannak, kik koruknál fogva mégis szolgálatra kötelezhetők lenuének. Mintán azonban a minister ur, a mint előadni méltóztatott, úgy értelmezi e kérdést, hogy e törvény ezen megváltás útján felmentettek helyze­tén változtatni nem fog, a minister ur felvilágo­sítását, mely e kérdésben irányadóul fog szol­gálni, tudomásul veszem. Elnök : A 3. §. ellen észrevétel nem levén, elfogadta tik. Antal Gyula jegyző (olvassa a 4. 5. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfog adtatik). Hegyesy Márton: Arra kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy c szakasz a kö­vetkező 6. és 7. §§-kal együtt tárgyaltassék, minthogy észrevételeimet e három szakaszra együtt óhajtom megtenni. Antal Gyula jegyző (olvassa a 6. és 7. %%-at). Hegyessy Márton: Midőn e törvényjavas­lat általános tárgyalása alkalmával felszólaltam, előre jeleztem, hogy annak egyes intézkedései ellen súlyos kifogásaim vannak. A javaslat e három szakasza az, mely ellen leginkább ki­fogást emelek. Sajnálom, hogy nézeteimnek elmondása sok helyen félreértésre adott alkalmat, pedig én világosan hangsúlyoztam akkor, hogy ez adót nem a kormánynak, hanem az országnak sza­vazom meg. Hasonlag világosan hangsúlyoztam azt is, hogy midőn egy igazságos adó behozatala ellen nem ismerem hivatásomnak kifogást emelni, épp oly mértékben törekszem az igazságtalan adó leszállítására. E három szakaszban az összegből, mely védelmi adó ezímén befoly, közös alap szándé­koltatik teremtetni. Ez nézetem szerint a közös ügyeknek egy gyei szaporítását jelenti és én annak, hogy ez történjék semmiféle szükségét nem látom. Én Magyarországot még azon alapon is, a melyen most állunk ,feljogosítottuak tartom arra, hogy sebesültjeiről, vagy a mozgósítás folytán nélkülözésre jutott családokról maga gondoskod­jék. Én tehát a védelmi adó ezímén befolyó összegből közös alapot teremteni nem óhajtok, hanem azt, mint külön alapot, a magyar pénz­ügyminister által kívánom kezeltetni egy, e czélra választott országgyűlési bizottság ellenőrzése mellett. Szerintem a felett a rendelkezési jog mást, mint a honvédelmi ministert, nem illethet. Ez irányban teszek most módosítványt. De másrészt helytelenítem azt, hogy az ezen czímen befolyó összegből, bármely rész is fiscalitási czélokra fordíttassák. Ez igazságtalan lenne a közös teherviselés szempontjából, mert a közös terhek viselésére oly osztály kénysze­ríttetnék, a mely egészen a véletlen szeszélye folytán esnék ezen adó alá, vagyis a hadkötele­zettségre alkalmatlannak talált osztály a 20—30. évtől. Hogy az ország közköltségeire egy osztály többet fizessen, mint a másik, azt az igazsággal megegyeztethetőnek nem tartom. Nézetem sze­rint ezen adó egészen a rokkantak ápolására és az elesettek özvegyeinek és a mozgósítottak családjának és árváinak segélyezésére volna for­dítandó. Van szerencsém tehát ez iránti módo­sítványomat benyújtani, kérvén a t. házat, hogy e három paragraphusból egy paragraphust alkotó módosítványomat, elfogadni méltóztassék. Módo­sítványom igy szól: „Ellenindítvány. A „hadmentességi díj"-ró] szóló törvényjavaslat 5., 6. és 7. §§-ai helyett tétessék: A hadmentességi díj czimén befolyó egész összegből egy külön alap alkotandó, mely ka­mataival együtt a m. kir. pénzügymiuister s egy e czélra országgyülésileg választott ellenőrzési bizottság által fog kezeltetni s fölötte a rendel­kezési jog kizárólag a honvédelmi ministert illeti. A hadmentességi ezímén befolyó összegek: a rokkantak ellásának javítására, továbbá a hadsereg, hadi tengerészet és honvédség állományához tartozott, az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés, vagy hadi fáradalmak kö­vetkeztében elhalt havi díjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak ellátására : végül a mozgósítás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak felsegélésére fog fordíttatni. Háború esetén ezen alap az e törvényben kitűzött czélokra egészben is kimeríthető". Thaly Kálmán: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársam Hegyessy Márton oly előzé­kenységet tanúsított a többség iránt, hogy a jelen törvényjavaslatot az általánosságban való tárgyalás alkalmával, a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta. Most, hallva az ő indítványát e paragraphus­hoz, alig hiszem, hogy csalódjam, midőn azon véleményemnek adok kifejezést, hogy a többség részéről aligha fog azon viszonossággal talál­kozni, hogy ez az ö módosítványát elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom