Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-186

1S6. országos ülés dasági területe nem egy és ugyanazon meghatározott birtokállományhoz tartozik, az adóleengedést a többiekkel közös, törvényes feltételeken kívül, még a következő körülmények kimutatásához köti, ugyanis: 1. Az egy mezőgazdaságban egyesített és számításba veendő birtoktelkek (szántóföldek, rétek és legelök) egyik része, mely a törvényben kiszabott földterületnek legalább felét teszi, egy meghatározott mezőgazdaságnak, telekkönyvi kivonat által igazolandó birtokállományhoz tartozzék, többi része pedig ezen birtokállományhoz határos legyen, vagy a kérdéses birtoktelkek, valamennyien egy Összefüggő földterületet képezzenek ; % a szántóföldek, melyeknek földterülete számításba vétessék, a szeszfőzdétől 7

1

/* kilométernél és a rétek és legelők, melyeknek területe számítás alá esik, 10 kilométernél távolabb ne legyenek; 3. a szeszadótörvéuy 26. §-ának b) betűje alatt előirt földterületnek legalább a

/

3 részben kell szántóföldből állania"; Holott a törvény e részben sem a telkek összefüggésére, sem távolságára, sem a culturnemek különbözősége tekintetében semmiféle korlátozást nem ismer, sőt határozottan azt rendeli, hogy a földterületnél számításba jöhet szántóföld, rét és legelő egyaránt. A pénzügyi körrendelet ezen részének következetes és szigorú végrehajtásának okvetetlenül nz lesz a következménye, hogy a Felső-Magyarországban, leginkább Sáros-, Szepes- és Liptómegyékben jelenleg még fennálló, habár ez idén a rósz termés miatt szünetelő burgonyaszeszfőzdék tetemes része, kénytelen leend a szeszégetési üzlettel végképen felhagyni, mindenesetre a nem eléggé kímélhető agricultur érdekek kiszámíthatlan kárára, de természetesen egyszersmind a különben is már alapjaiban megingatott közjólét és adóképesség rovására is. Nevezetesen a Felföld s főként a Szepességnek ama számos, részben kiterjedt s a mellett tagosítatlan határral biró kis városaiban ezentúl aligba fog femiállhatni mezőgazdasági szeszfőzde. {Ügy van!) balfelöl.) Mert hogy a törvényes adókedvezményben nem részesülő mezőgazdasági burgonyaszeszfőzde a felföldön egyáltalában fennállhatott, ezt én, szemben, az évről évre kedvezőtlenebbé alakuló szeszértékesítési conjuneturával, részemről merő illúziónak tartom s ebben azt hiszem, nekem igazat fog adni ezen t. ház minden tagja, kinek alkalma volt a felvidéki gazdasági és szeszértékesítési viszonyokkal megismerkedni. A pénzügyministeri körrendeletnek egy másik pontja azon intézkedést tartalmazza, miszerint a mezőgazdasági vállalkozó az adókedvezczember 10. 1879. 181 meny különbeni elvesztésének terhe alatt, köteles legyen az iránti igényét a törvényes szesztermelési idény megnyílta előtt legalább 4 héttel, tebát legkésőbb minden év augusztus l-jén az illető pénzügyi igazgatóságnál bejelenteni. A törvény maga e részben — szerintem nagyon helyesen — semmiféle határidőt nem szab, miből azt hiszem, nem következhetik egyéb, minthogy a mezőgazdasági szesztermelő bármikor, természetesen mindig csak a jövőre nézve, sikeresen folyamodhassék az adókedvezmény elengedéseért, mihelyest ránézve annak törvényes feltételei beállanak. Lehet, hogy a rendelet ezen megszorítása első tekintetre lényegtelennek tűnhetik fel, de t. ház, hogy ha tekintetbe vesszük, hogy a fogyasztási adót előlegezni kénytelen, közvetlen nyereménynyel a legritkább esetekben járó üzlete után, kereseti adóval megrótt mezőgazdasági szesztermelő, e szerint folyamodványra és számos melléklet bélyegére, minden eshetőségre már oly időben tetemesen költekezni kényszeríttetik, midőn a burgonyatermésnek még teljes bizonytalanságánál fogva, még az iránt sem lehet tájékozva, fog-e az idényben egyáltalában égethetni s ha igen, mily időtartamban és mily mérvben? továbbá, hogy ha megfontoljuk, hogy augusztus 1-je után történő birtokváltozás esetében az új vállalkozó, elmúlván a bejelentési határidő, már egy évre elveszíti adóleeugedési igényét: akkor azt hiszem, alig tévedek, midőn a rendelet ezen pontjában is, eltekintve törvény ellenességétől, egy még adókezelési tekintetekből sem indokolt, de közgazdászatilag határozottan káros rendszabályt felismerni vélek. T. ház! Én a rendelet azon pontjait, melyeket rövid felszólalásomban érinteni bátor voltam és szerintem való horderejűkben méltatni megkísértettem, egyenesen törvényelleneseknek tartom, de nézetem szerint még tisztán pénzügyi szempontból is — pedig ugy látszik ama kezdetleges, minden nemzetgazdászati tekintetet kíméletlenül mellőző íisealis szempont, mely a t. kormánynak majdnem minden intézkedését jellemzi, ezen rendelet kiboesájtására is döntő befolyással volt — mondom még tisztán pénzügyi szempontból is elhibázottak. Mert bizonyos az, hogy a szeszadó nyers jövedelme, a lehetetlenné tett mezőgazdasági szeszfőzdéknek különben befizetett adójával csökkenni fog, másrészt pedig azt hiszem, hogy fogyasztási adóterületünknek Ausztriával való közösségénél fogva, szeszadó jövedelmünk tiszta eredményének főtényezője nem annyira a fogyasztás, mint a termelés, miért is ez utóbbinak bármi módon való megnehezítése és korlátozása, kell hogy károsan visszahasson az állam financiáira is. Ezeknélfogva bátor vagyok a t. pénzügyminister úrhoz interpellatió alakjában a következő kérdé-