Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

158 185. országos ülés üeczember 9 1879. "'elárasztották vele az egész világot. Kern volt ugyan teljes sikere, mert azóta is még mindig több kereskedőnél tömeges megrendelések történtek és elismerő levelek érkeztek hozzájuk, a melyben Magyarország borai kitűnő jó boroknak voltak elismerve. De ha többször ismétlődnek ezen esetek, utoljára ugy aláássa a magyar borok hitelét, hogy azon semmiféle parlamenti beszédekkel és hírlapi czikkekkel nem segíthetünk. Azt hiszem, hogy a mivel rögtön gyökeresen lehetne segíteni ezen a bajon, az egy törvény lenne a boridomításról. Nem az a törvény, melyet Szalay t. képviselő ur indítványozott a borgyártás és hamisítás ellen, hanem a boridomításról, a melynek azután egyik ágazata lehetne a bormegliamisítása, megmérgezése elleiű intézkedés. A boridomításra szükségünk van azért, mert nekünk kétszázféle jó borunk van. De épen az a baj, hogy kétszázféle, mert ha négyféle volna csak, azzal dominálnánk a külföldi borpiaczokat. A külföld egyforma borokat akar; de nálunk a legjobb borból az egyik évi termés nem olyan, mint a másik, ugy hogy mire megkedvelteti magát valamely borunk, már akkorra a készlet elfogyott és a termelő kénytelen vagy más bort adni, vagy feladni a piaczot. Ennélfogva szerencsétlenségnek tartanám, hogy ha a törvényhozás kimondaná, hogy a külföldre csak azon minőségben lehet szállítani a bort, a mint az valakinek a pinezéjéhen van, mert akkor soha egyforma bort nem szállíthatnánk. Törvényhozásilag kell megállapítani, hogy mi a kártékony anyag, a minek nem szabad belejönni, törvényhozásilag kell megállapítani azt, hogy mik azok a szerek, a mik nem ártanak, például az alkohol, vagy czukor, de melyek a borok quantitását jogtalanul emelvén, az árkülönbözetre nézve megcsalják a közönséget; tehát meg kell állapítani, hogy mik azon szerek, a melyeket szabad beletenni és mik azok, a melyeket bizonyos quantitásban szabad a borba tenni. Ezekre nézve a franczia törvényhozás meghatározza, hogy ily szereknek 18°/o-on túl nem szabad benne lenni, a ki 18%-on túl tesz borai közé ezekből a megengedett szerekből és nem teszi ki, hogy az ő bora csinálva van és ennyit meg ennyit tartalmaz azon megengedett szerekből, az ezer frankig terjedhető birsággal büntettetik. Azonkívül el kellene dönteni az etiquette kérdését. Ez Németországban oly fontosnak találtatik, hogy egy nürnbergi borkereskedő két esztendei fogságra Ítéltetett el, mert hamis etiquettet használt borainál. A külföld, mely a franczia boroknak is csak négyféle nemét ismeri, a mi 100-féle nomenclaturánkat megtanulni nem fogja soha, Tehát az etiquette kérdését is egyszertísítni kell és ezt, azt hiszem, csak a törvényhozás utján lehet tenni. De még ezenkívül azt tartom, hogy mihelyest ilyen törvény jő létre, azonnal alakulni fognak borászati társulatok, melyek egész hitelességgel fogják representálhatni a magyar borkereskedést. De még egy feladata van a kereskedelmi ministeriumnak. (Halljuk!) Ha ilyen törvényt akar hozni, ne hivjou össze enquéttet, mert ha 24 szakférfit hív meg, 25-féle véleményt fog kapni, (Derültség) hanem vegye át egyszerűen a Francziaországban fennálló törvényeket és pedig azért is, mert ők a vevők s mi az eladók vagyunk és mindig a vevők határozzák meg azt, milyennek kell lenni azon czikknek, melyet elfogadnak és ha mi ezzel ellenkezőt állítanánk, semmit sem nyernénk vele, hanem kizárnók magunkat az ő piaczukról. Azután kérném a t. kereskedelmi minister urat, hogy kegyeskedjék figyelmét a bortermelőkre is kiterjeszteni, a mint az Francziaországban is van. Francziaországban például 1875-ben, a midőn oly sok bor termett, a kormány elrendelte, hogy 60%-át az összes azon évi bortermelésnek cognaccá kell kiégetni. És ez sokkal többet jövedelmezett, mint jövedelmezett volna az összes bortermés. A kormánynak az ilyen intézkedéshez joga van, ha arra a törvény által felhatalmaztatik. Azután kérném a t. kormányt, hogy boraink kölcsönös védelme tekintetéből nemzetközi szerződések köttessenek az egyes országok között, mert már most is a vexatiók annyira mennek, hogy most már a kormánynak nem üldözni kell a külföldön történtekért a magyarországi borkereskedőket, hanem védelmezni kell őket odakint az üldözés ellen. Így pl. olvastuk, hogy több kereskedő borait visszautasították, mert benne fehérnyét, sárga ezukrot és salicilsavat találtak. Már pedig t. ház, tudjuk, hogy fehérnye nélkül tiszta bor nem képzelhető. Továbbá a sárgaezukor a bor festésére szükséges, de igen ártatlan szer. Végre pedig, a ki forratlan mustot akar, a mire Svájczban különös elnevezés is van, az salycilsavval akadályozhatja meg a forrást. Ha tehát ilyen ártatlan anyagokkal vegyített bor alól kiütik a csapot és azt kieresztik az utczára, ez valóságos secatura, vexatió a magyar borkereskedésre nézve, a mely ellen a magyar kormánynak őt védelmeznie kell inkább, mint üldözéssel hozzájárulni. T. ház ! Azt hiszem, hogy a mig ezen törvényes intézkedések behozathatnának, arra is néhány hónap lefolyása szükséges, ezen idő alatt pedig nem Magyarország roszakarói, hanem a magyar borkereskedők roszakarói annyi kárt, annyi roszat tehetnek, hogy azt alig hozhatjuk helyre. Addig is tehát némi intézkedések szükségesek.