Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

185. országos ülés deczember 9. 1879. 159 Fel kell mindenekelőtt függeszteni egyelőre a borcouleurok colportáltatását, mert most országszerte ágensek járnak, árulnak ottan helyben minden egyes termelőnek borcouleurokat. A második volna a kiviteli statiókon a kivitt borok megvizsgálása, nehogy azok között fuchsintartalmú mehessen ki, bármily kevés is. Tudom mily ellenvetést tesznek ez ellen, hogy mennyire fogja ez akadályozni az egész borkereskedést, ha száz meg száz hektoliternyi bort felnyitogatnának s nem lehet jót állni arról sem, hogy nem dézsmálják-e meg s minden statión chemiai laboratóriumot kellene felállítani. Erre nézve igen egyszerű módozatot vagyok bátor ajánlani, (Halljuk!) melyet a nagyobb borkereskedők használnak, hogy megtudják, vájjon borraik, ki vannak-e már tökéletesen dolgozva. A módozat ebben áll: Egy vékony furócskával a hordón lyukat fúrnak, azon keresztül néhány perczig tortó borsugár jön elő, több nem. Ez elég arra, hogy vizsgálatul használják. A hordó bedugaszolva marad, a hatóság a maga pecsétjével lezárja és több bor nem jön ki belőle. A hordót tehát nem is kell felnyitni. Az pedig, hogy fuchsinos-e a bor vagy uem, a legegyszerűbb módon tudható meg. A kivett vörös borból fehér vászondarabra csöppentünk néhány csöppet, megszárítjuk és azután a vászondarabot tiszta vizben kimosatjuk. Ha a vásznon kék, vagy barna-kék folt marad, a bor tiszta, tehát tovább lehet vinni, ha pedig rózsaszínű folt marad, okvetlenül fuchsinostartalmú, mert a fuchsint nem azon czélra találták fel, hogy azzal bort fessenek, hanem, hogy selymet fessenek vele. (Derültség.) Azért Franciaországban a fuchsint, melynek ott sokféle neve vau, selyemfestésre használják és oly intensif veres szint ad, hogy azt sem napsugár, sem semmi egyéb többé ki nem veszi. Ily módon tehát teljes bizonyossággal meg lehet tudni, vájjon nincs-e a borban fuehsin. Nem mondom, hogy az magában véve cinosurául szolgálhatna, hogy ha a vásznon vörös folt marad, a bor ne bocsáttassák ki a határon, hanem, ha ily módon gyanúsnak találják a bort, az a chemiai laboratóriumba fog vitetni és megvizsgáltatni. Bátor voltam, t. ház, ezeket előadni s azt hiszem, hogy ez utón valami kis hasznot fogunk tenni az országnak s ezen haszon Magyarországon nagyon elfér. (Elénk helyeslés és tetszés.) Kemény Gábor földmívelési-, ipar- és kereskedelmi minister: Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a magyarországi kereskedőket minden törvényes oltalomban részesíteni ,i kötelességszerűleg hivatásom. Ha valamely visszaélés a kereskedők irányában tudomásomra jön, I az orvoslás iránt rögtön intézkedni fogok, de a nélkül nem vagyok azon helyzetben, hogy valamit tehessek. (Helyeslés.) Szalay Imre: T. ház! Midőn egyrészről kijelentem azt, hogy a t. ministerelnök ur feleletét tudomásul veszem, másrészről leginkább azért, mert Jókai t. barátom belevágott az én szakmakörömbe, (Derültség) még pedig hátrányára annyiban, hogy ezen téren nem. tudott felemelkedni oly magaslatra, melyen az irodalomban áll, kénytelen vagyok néhány megjegyzést tenni azért, mert ha szó nélkül hagynám azokat, a miket t. barátom elmondott, kitenném magamat annak, hogy részegévé tétetném azon — bocsánatot kérek a kifejezésért -— absurdumoknak, melyeket itt elmondott. (Halljuk!) Azt moudja Jókai t. barátom •— és ez az egyik, a mi felszólalásra késztet, — hogy általában a borgyártás ellen törvényt hozni nem helyes, mert, a miről itt szó van, az tulaj donképen nem borgyártás, hanem a mint ő mondja, borfinomítás. Jókai Mór (közbeszól): Boridomítás! Szalay Imre: Tehát boridomítás. Erre azt felelem, hogy semmi szükségét nem látom ily törvénynek és nagyon lekötelezne t. barátom, ha ő az egész világon ilyféle törvényt idézne, mert ilyen törvény sehol nem létezik. A borgyártás egészen más, mint a boridomítás. A boridomítás csupán a szőlőnedvet és abból erjedés által készült bort idomítja, holott a gyártott bor kizárja a természetes borídomítást. Ezen két dolog igen különbözik egymástól, egyik az éjszaki, másik a déli pólus. Azt mondja Jókai t. barátom, hogy csak 18% bizonyos alkatrészeket szabad a borhoz venni s Franciaországban szerinte ilyen törvény fennáll. Nagyon rosszul tudja t. barátom. Rendes körülmények köztt a borban összesen 80% viz van, 20% pedig egyéb anyag; a 18% nem egyéb, mint kizárólag szesz, melynek 18%-on felüli hozzáadása tiltatik meg. Jókai t. barátom azt mondja, hogy a parlamenti viták nem használnak az ügynek s azok a mi borkereskedésünknek semmi előnyére nincsenek. Én azt hiszem, hogy a törvény parlamenti discussió utján jön létre, a törvény megoltalmazza a vevőt az ellen, hogy csalásnak kitéve ne legyen. A parlamenti discussió tehát emeli az ország hitelét és használ a kereskedőknek. Jókai Mór (közbeszól): Ugyanezt mondtam én is! Szalay Imre: A mi a minister ur azon állítását illeti, hogy nem tesz határozott ígéretet az iránt, hogy el fogja-e tiltani a gyártott borokat vagy nem, erre bátor vagyok megjegyezni,