Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

185. országos ülés deezember 9. 1879. 153 ha egyszer a határozat kimondatott, akkor j azt mondani, hogy tekintsük be nem fejezettnek és kezdjük újra, ellenkezője történhetik annak, mint, a mit a többség akar. [Helyeslés a jobb­oldalon.) Mint már volt szerencsém kijelenteni, az elnöki enunciatio után most nem teszek kifogást az ellen, hogy a módosítvány beterjesztethessék; de óhajtom, hogy nyoma legyen a naplóban, hogy ez praecedensnek nem tekinthető. Ha már megvan az a rósz szokás, a mely, fájdalom meg­van nálunk, de mely megvan más parlamentek­ben is, nem marad egyéb hátra, mint hogy az, a ki szólni kivan, feljegyeztesse magát, illető­leg ügyeljen arra, mikor szólalhat fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Aladár: T. ház! (Zaj. Halljuk!) En azt hiszem, hogy annak kijelentése, hogy ezen eset ne szolgáljon praecedensül, csakis akkor volna helyén, ha a határozat az egyes szaka­szoknál külön-külön kimondatott volna. (Felkiál­tások a jobboldalon: Ki is mondatott!) A mélyen t. elnök ur éppen azt mondotta, hogy olyan ese­tekben, midőn senki sincs szólásra feljegyezve, nem mindig szükséges az egyes szakaszokat szavazásra bocsátani. Engedelmet kérek, a ház­szabályok értelmében és az eddigi gyakorist szerint is, ha nincs is valaki feljegyezve, minden egyes szakaszt szavazásra kell bocsátani. Ha nincs észrevétel a szakasz ellen, akkor nem hivja fel az elnök a házat felállásra, hanem ki­jelenti, hogy a szakasz ellen észrevétel nem tör­tént és hogy az elfogadtatik. (Felkiáltások a 'jobboldalon: ügy történt!) Hogy ez a jelen eset­ben megtörtént-e, nem tudom, sőt megvallom, azt sem vettem észre, hogy a részletes tárgya­lásban bennt vagyunk. Ha tehát a szakaszok nem bocsáttattak ily módon szavazásra, az esetben a t. minister ur azon kívánságának, hogy a naplóban nyoma legyen annak, hogy ezen eset nem tekintetik praecedensül, nézetem szerint nincs helye. Elnök: Csak annyit vagyok bátor a t. kép­viselő urnák megjegyezni, hogy hajói emlékszem, nem mondottam, hogy az elnök az egyes szaka­szoknál nem mondja ki a határozatot, (Helyeslés jobbfelöl) mert az nem is történik, hogy a hatá­rozat nem mondatik ki. Hanem azt mondottam, hogy a ház nem szólittatik fel arra, hogy sza­vazzon, (Helyeslés) hanem a szokásos formula az: ezen szakasz ellen észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. Ezen formulát használtam most is s ismétlem, használhattam jogosan, (Helyeslés) mert a képviselő urak közül szólásra nem jelent­kezett senki és gr. Apponyi Albert képviselő ur nem lépethetett meg, minthogy a törvényjavas­latnak két szakasza van, tehát nagyon jól tud­hatta, hogy az első után csakhamar következik KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. IX. KÖTET. a^ második s ez esetben az utolsó. (Derültség.) Én nem tudom, méltóztatik e a t. ház megengedni, hogy ezen esetben, (Megengedjük!) minden ebből jövőre vonható következtetés nélkül gr. Apponyi Albert tegye meg az indítványt. (Helyeslés.) Megengedjük !) Gróf Apponyi Albert: A t. ház engedel­méből, bátor vagyok egy új második szakaszt indítványozni a törvényjavaslathoz. A t. ház bölcsessége döntött azon argumentumok súlya között, melyek e részről felhozattak a mellett, hogy minden ideiglenes intézkedésnek törvény­hozási megerősítése kiköttessék és azok között, melyek a másik oldalról ezen intézkedés mellő­zésére hozattak fel. Döntött azon irányban, hogy ily törvényhozási megerősítésnek szükségét nem kívánja kimondani. De ezzel nincs kizárva s a ház határozatával ellentétbe nem jön az, hogy a tett intézkedésekről a kormány tartozzék a ház­nak jelentést tenni; tartozzék pedig jelentést tenni — és erre én nagy gyakorlati súlyt he­lyezek — a czélból, hogy legyen egy elkerül­hetlen alkalom, melynél a tett intézkedések érdeme, czélszerüsége és indokoltsága megvitatás alá okvetlen jöjjön. Mert az hozatott ugyan fel ezen eszmével szemben is, ugy az előadó ur, mint a ministerelnök ur által, hogy ez iránt nincs szük­ség provisióra, mert mindenkinek módjában áll interpellálni, vagy külön indítványt tenni és ez által az intézkedéseket napirendre hozni. Igen ám, de mi történik egy indítvány, mi történik egy interpellatió tételekor ? Az az egy képviselő, a ki az interpellatiót, vagy indítványt megteszi, indokolhatja álláspontját, a többség aztán azt határozhatja, hogy az indítvány további tárgya­lásának, vagy az interpellatióra adott válasz napi­rendre tűzésének nincs helye s akkor minden meritorius megvitatása a tárgynak ki van zárva; és ezt egy többség oly kormánynak, mely iránt különben bizalommal van, sok oly esetben is meg fogja tenni, midőn eljárásának érdemét, ha az megvitatásra hozatnék, helyeselni s ahhoz hozzájárulni kész nem volna. Szükséges pedig legalább az, hogy a mi kereskedelmi politikánk leglényegesebb pontját, Németországgal való viszonyunk szabályozását ne vonjuk ki azon normális situatióból, hogy legalább a discussio kereszttüzének mindenesetre kitéve legyen. Szük­séges tehát gondoskodni arról, hogy az e téren tett intézkedések, legalább jelentés alakjában, e háznak okvetlenül napirendjére kerüljenek. Ezen indítvány ellen pedig, t. ház, nem hozható fel azon, szerintem problematicus értékíí, de a ház által ma jogosultnak elismert érvek egyike sem, melyeket a practicabilitas szempont­jából, a ministerelnök ur az általános vitában érvényesített; mert az sem bizonytalanságot nem idéz elő a kereskedelmi viszonyokban, miután itt 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom