Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-185

185. országos ülés deezember 9. 1879. 137 juk a talpunkon, bevisszük egy ruhadarabon, pedig elég egy állat, hogy valamely vidék infi­ciáltassék, mert egy állat öntermékenyités utján egy évben körül-belől tíz milliót szaporít. Ezen kérdést azért tartom fontosnak, mert országunk már egyszer haszontalanul kidobott 80,000 forintot, még pedig oly körülmények köztt, melyek a ministeri felelősség elveinél fogva engem egyátalában nem indítanak arra, hogy az illető ministert egészen felmentsem. Mikor én egyszer szóba hoztam ez ügyet, midőn azt mon­dottam, hogy a nélkül, hogy szakértőket meg­hallgattak volna, intézkedtek, azt felelték, hogy igenis tartottak enquete-et s azon kimondották az illető szakférfiak, hogy az egyedüli mód az irtás. A tapasztalás megmutatta, hogy milyen téves volt ez a nézet, mert Pancsován az irtás teljesen eredménytelennek bizonyult. 1876. február 18-án tartatott egy enquéte, melyben szakértők is részt vettek, kiket azonban én szakértőkül — az én t. barátomat Hermann Ottót kivéve, — el nem fogadiiatók. Ezen egyet­lenegy szakértő kimondotta akkor, hogy az irtás részint átalános nemzetgazdasági tekintetből káros és mindaddig, mig a növényvilágnak ily ellen­ségei vannak, minden siker nélküli és külön vé­leményét azon nyilatkozatban fejezte ki, hogy minden eszközzel oda kell hatni, hogy a szőllő­művelésben okszerű gazdaság hozassék be. De leszavazták és mert a nem igazi szakértők véle­ménye fogadtatott el, ez az országnak 80,000 forintjába került. Van tudomásom enquétekről, tudok eseteket. — bogy csak a legutóbbi esetet hozzam fel, a Duna szabályozást — midőn az ország milliókat költött s utoljára kisült, hogy a szakértők egyike sem tudott semmit, mert pl. a soroksári gátat le kell bontani, — a minek szükségét a szakértőkkel szemben, egyszerű em­berek bizonyították be. {Igaz! Ugy van! a szélső bal-oldalon.) De más tapasztalataink is vannak e tekin­tetben. Ugyanis kik hivatnak meg ilyen enqué­tében? Meghivatik egy enthomolog, egy vegyész, meghivatik egy borász s aztán ezek akarnak határozni a phylloxera kipusztítása módjairól. Hogy az ampelologus a phylloxera életéről és kártékony hatásáról tökéletesen alapos véleményt adhat és tökéletesen helyesen beszélhet, az tény; de ott van egy vegyész, az arról is tudna be­szélni, hogy ezek a vegytani szerek illók, ez használhat, amaz nem használhat, hanem arról, hogy nemzetgazdászatilag mi a helyes, semmit sem beszélhet; ott van egy iparos, ez ismét csak a maga szempontjából tárgyalhatja a kér­dést, így járt a minister ur az én törvényjavas­latomra nézve is, melyet a gyártott borok tár­gyában beadtam; ott is a vegyész nem arról beszélt, hogy ő meg tudja vizsgálni, melyek a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. IX. KÖTET. gyártott borok, hanem azon kezdte, hogy a borok gyártását nemzetgazdasági szempontból ő eltiltani meg nem engedheti, az iparos pedig arról beszélt, hogy a gyártott borok kitiltását azért nem lehet elrendelni, mert nem lehet ve­gyészileg kimutatni, hogy melyek a gyártott borok és melyek nem azok? Azért én az ily összealkotású enquéteknek határozott ellensége vagyok és kívánom, hogy Magyarországon egy­szer már szűnjenek meg. Különben is a minister úgy alakítja azokat össze, a hogy akarja és igy mindig az ő emberei vannak ott, tehát azt teszik, a mi neki tetszik. De egy, nem a minister által kinevezett szakértőkből álló tanácsot én helyesnek tartom, azt nagy örömmel üdvözlöm, azonban ennek megválasztásánál, azoknak a miket elmondtam, figyelembevételét ajánlom. Az irtásra nézve bátor vagyok röviden megjegyezni, hogy én azt helyesnek nem tar­tom. Nem is hallottam, hogy a létező szak­emberek közül valaki az irtást pártolná, ha csak privát indokból nem, pl. hogy oda kor­mánybiztosnak kineveztessék. De nincs is ér­telme. Vájjon akkor, midőn a mezei gazdák azt mondják, hogy búzájokat a cecidonia tönkre teszi, a minister szintén el fogja rendelni, hogy e rovar kiirtassék? vagy ha a repezetermelők panaszkodnak, hogy a repezét a fekete hernyó pusztítja, kinek fog eszébe jutni elrendelni, hogy valaki azokat összeszedje? (Tetszés a balolda­lon.) Vagy ott van az egér és számtalan olyan calamitás, a mi a mezőgazdaságra roppant kár­tékonyán hat. Hozzájárul, hogy a phylloxera röpülvén, a szél és vihar által nagy távolsá­gokra elsodortatik. Éppen ezért, én az irtás ellen nyilatkozom most is. Trefort t. minister ur, mikor a kereske­delmi ministerium tárczáját is vezette, melyet az óta letett, 1877. ápril 23-án a következőket mondta: „Méltóztatnak tudni, hogy többször fordultak elő panaszok azon visszaélések iránt, melyeket Paucsován az irtásoknál az illetők valóban el is követtek. Az iránt a szigorú vizs­gálatot el is rendeltem, a mely most folyamat­ban van és remélem, hogy nem sokára befejez­tetik és alkalmam lesz e vizsgálat eredményéről a t. háznak jelentést tenni." T. ház! Ennek már két és fél éve és én legalább a vizsgálatnak semmi néven nevezendő eredményéről nem hallottam és olyan okmányt nem láttam, a mely ezen vizsgálat eredményét a t. ház elébe hozta volna, vagy a mely leg­alább a hírlapokban közzé tétetett volna. Nem akarom most ezt részletezni, mert a minister ur is belátta azt, hogy ott olyan dolgok történtek, a mik világos visszaélésekre mutatnak, lopások történtek ég isten tudja, mi minden még. Hisz 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom