Képviselőházi napló, 1878. IX. kötet • 1879. deczember 3–1880. február 9.

Ülésnapok - 1878-183

183. országos ülés deczember 5. 1879. 101 nökei levén, a haja szála sem fog meggörbedni. (Felkiáltások a szélső bnlon: Szép állapotok!) Semmi sem természetesebb, hogy az ily módon megfélemlítettek és meg nem esketettek mit sem mertek vallani; Írásban adott bizonyítványaikat megtagadták, az ügy hivatalosan elutasittatott s én is csak képviselői állásomnak köszönhettem, hogy bajba nem kerültem. Ily eljárások, ily bunpalástolások mellett természetesen, a sorozásnál folytatott üzelmeket megszüntetni nem lehet; de sőt a sáfárok felbátorítást nyernek arra, hogy a törvények szigorát hivatalosan kijátszák s az általános hadkötelezettséget illusoriussá tegyék. (Ugy van! a szélső balon.) Es nem csak én, a magán ember járt igy, hanem a honvédelmi minister ur is panaszkodik, hogy több ily eset adatott át a törvényszékeknek a nélkül, hogy kideríthető és a bűnös utolérhető lett volna. Na már t. ház! Akkor, a midőn egy mindenki által tudott esetet, egy nyilvánosan elkövetett bűntényt a törvényszék kideríteni nem tud; akkor, a midőn országszerte a vagyonosabbak legnagyobb részben felmentetnek s csak a szegények soroztainak be; mikor ily kézzel fogható tények bizonyítják a nyilt törvénytiprásokat s a vétkes még sem érhető utói: akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a szakminister ur által oly ékesszólással felmagasztalt igazságszolgáltatásunk nagyon gyarló állapotban kell, hogy legyen s hogy e tíírhetlen állapoton törvényhozási nton kell segíteni. Azonban t. ház! A jelen törvényjavaslat nem olyan, hogy ezen mélyen gyökerező bajt orvosolhatná, avagy csak enyhíthetné is. Mert a hadmentesítési díjt fizetnék első sorban a hadi szolgálatra képtelen nyomorékok; tehát megadóztatnék félszegségük, a természetnek — önhibájukon kivül eső — mostohasága. Ugy van! a szélső baloldalon.) Másodsorban fizetnék a szegény szolgák, kiknek tulajdonképen adómenteseknek kellene lenniök és csak harmad sorban fizetnék a módosabbak, kik e néhány forintot meg nem éreznék, mig a szegény osztály végtelenül terhelve lenue általa. Képzelje t. ház, azon szegény vagyontalan családatya helyzetét, kinek 3 fia be van sorozva, tehát az erős munkáskezektől meg van fosztva; mig otthon maradott két nyomorék gyermekét nem csak tartania, hanem azokért hadmentesítési díjt is kell fizetnie. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az ily esetek nem kivételesek és szórványosak lesznek, hanem nagyon gyakoriak, mert a legszegényebb családok szoktak a legnépesebbek lenni. Törvényhozás, a mely ily helyzeteket előidézni és törvényesíteni akarna, az valóban az előrelátás és böleseség követelményeiről megfeledkeznék, az oly jogtalanságot követne el, a mely előbb-utóbb megboszulná magát. Es ha még az ekként befolyó adó valamely hazai czélra fordittatnék és alkotmányos ellenőrzés mellett kezeltetnék. De nem, hanem a bécsi hadügyminister rendelkezési alapját képezendi, a ki — miként tények bizonyítják — a kezelése alatt levő alapokat gyakran szokta czélellenesen felhasználni; hisz már volt egy tekintélyes ilyen alap: az úgynevezett helyettesítési és nyugdíj-alap, melyek millióit a hadügyminister ur boszniai kalandokra dobta ki, minden felhatalmazás, minden feleletrevonás nélkül. Ily előzmények után nagyon lehet félnünk, hogy a szegény népünktől kicsikarandó ezen új adóra szintén hasonló sors várhat, sőt még oly eset is következhet be, a midőn az hazánk ellen fordítható leend. En az ugy is terhes véradót pénzadóval is súlyosbító e törvényjavaslatot általánosságban sem fogadhatom el a tárgyalás alapjául. A mi már most a sorozásnál előforduló vétkes üzelmek ellensúlyozását illeti, erre nézve alázatos véleményem az lenne, hogy rendkívüli levén az eset, rendkiviili törvényhozási és igazságügyi intézkedés szükségessége forog fenn, annyival inkább, mert megalkotott büntető-törvénykönyvünk sem intézkedik e tekintetben a kellő szigorral. En oly törvény, vagy novella megalkotását látnám szükségesnek, mely szerint az, a ki a hadkötelesek felmentéseért pénzt, pénzértéket, Ígéretet, vagy bármi előnyt fogad el, az mint bűnszerző 10 évre terjedhető fogsággal büntettetik ; azon vesztegetők pedig, a kik ezt a törvényszékeknél feljelentik s ez iránt őszinte vallomást tesznek, mint egyszerűen elcsábítottak, a büntetés terhe alól felmentetnek. Csak igy lesz lehetséges ezen élet és vérrel kereskedő sáfárokat megfékezni. Lehet, hogy ezen mód a modern jogászok felfogásával ellenkezik ; de, t. ház, a katonai törvénykezés nálunk ugy se halad a jogfogalmak rendes kerékvágásában, az általam ajánlott mód se bizárabb, minthogy ugyanazon auditor egy személyben vádló, védő és biró is szokott lenni s hogy a hadi törvényszékeket törvénytudatlan alárendelt közegek alkotják, kik főtisztjeik kénye-kedve szerint, nem pedig törvény alapján Ítélnek. Ajánlom e védszert a honvédelmi és igazságügyministerek becses figyelmébe. Különben, a mint már kijelentem, e törvényjavaslatot, mely új adókkal terheli népünket s mely közjogi helyzetünket variálja, el nem fogadom. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur beszédjében felemlítette azt, hogy az újonezozások-