Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-163
44 163. országos ülés noyember 10. !>>?:<. levőket b. Mednyánszky Árpád jegyző ur fogja jegyezni. Megjegyzem, hogy a közigazgatási bizottságra a horvát képviselő urak nem szavaznak. Baross Gábor jegyző {olvassa a névsort). Elnök: A távollévők névsora fog felolvastatni. B. Mednyánszky Árpád (olvassd). Elnök: A szavazatokat a jegyző urak, az ülés folyama alatt össze fogják számítani s az ülés végén lesz szerencsém az eredményt közzétenni. Következik a napirend: Gyurgyik Gyula képviselő ur az utolsó ülésben beadott indítváuyát fogja indokolni. Mindenekelőtt fel fog olvastatni az indítvány. Baross Gábor jegyző (olvassa az indítványt): „Utasittassék a pénzügyminister ur, miszerint, még az 1880. évi állami költségelőirányzat tárgyalását megelőzőleg, az 1875: XXI. t. czikknek, „a vadászatnak és vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról" szóló 11., 12. és 20. §-ai módosítása, illetőleg az ezen §-okban jelzett adó leszállítása iránt, az országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen." Gyurgyik Gyula: T. ház! Az 1875. XXI. t. ez. meghozatalánál s törvényerőre való emelésénél, egyes egyedül fiskális szempont volt irányadó és e tekintetben a ratio helyeslendő, mert a fényűzési adók köztt, talán a vadászati adó az egyedüli, mely létezési joggal bir, mig viszont oly kevéssé zárhatjuk el magunkat azon meggyőződés elől, hogy midőn ezen t. ez. 12. §-ában, a vadászati adó 12 frttal megállapittatott, egyidejűleg két szempont érvényesíttetett. Az egyik, hogy vadászati jogot, mint férfiúhoz illő és férfit iegmegilletőbb kedvtöltést, kizárólagossá tette a gazdagok, a jómódúak számára, mig ellenben a szegényebb soráúakat, kizárta annak gyakorlatából, mert vajmi kevés azok száma, kik Magyarországon 12, 14, vagy épen 16 frtot fizethetnek oly jog gyakorlatáért, melyet évenként kétszer, háromszor vehetnek igénybe. Igazságtalan e törvény főleg azon okból, hogy megvonta a szegényebb sorsú néptől annak a lehetőségét, hogy saját termését, a vadak ellen megóvhassa. (Elénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) De a fiskalitás szempontjából sem hozott oly kedvező eredményt, mint attól talán a maga idejében, a törvényhozás várt és várhatott. Láttuk a költségvetési előirányzatból, hogv vadászati adó fejében, a f. évre 268,000 frt volt, 1880-ra 270,000 frt van előirányozva. Tekintve már most. hogy egy hiteles adatokon alapuló statisztika szerint, Magyarországon évenként 4028, Erdélyben pedig 87 vadász fizeti a vadászati adót; kérdem: honnan van az, hogy Magyarországon csak 4000 vadász van? Ez merőben ellenkezik a tényállással. Tudtommal Magyarországon alig fog valaki hibázni, ha a tényleg vadászok számát, legalább is 20,000-re teszi. Tehát miért van az, hogy oly kevesen veszik igénybe a vadászat gyakorlásáról szóló igazolványt ? A mint fennebb bátor voltam megjegyezni, ez tisztán onnét van, mert igen csekély azok száma, kik kedvtöltésért évenként 16 frtot fizethetnek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én tehát, midőn ezen indítványt beterjeszteni bátor voltam, egyrészől orvosolni óhajtottam és óhajtanám azon igazságtalanságot és másrészről lehetővé kívánnám tenni a szegény népnek, hogy azt a kis zabját, burgonyáját a vaddisznók, illetőleg a nyulak felturkálása, megemésztése, tönkretevése ellen megóvhassa olcsó pénzen; és más oldalról, hogy módot nyújtsak a hazai közönségnek, különösen a vadászatkedvelő közönségnek arra, hogy ezen férfias kedvtöltést ne az immoralitás alapján gyakorolják és ne bújjanak ki a törvény rendelete alól. Ha a vadászati jegyek dija leszállittatik egy méltányos összegre, akkor azok száma, a kik ez idő szerint vadászati jegy nélkül vadásznak, bizonyára kevesbedni fog, legalább azt feltételeznünk kell embertársainkról. Kérem ennélfogva, méltóztassanak indítványomat tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Habár teljes készséggel elismerem, egyáltalában, mint különösen e tekintetben, hogy a benyújtandó adójavaslatoknak nem szabad csupán a fiskális szempontokból kiindulni, azért mégskénytelen vagyok ezen álláspontot, a t. ház figyel mébe ajánlani és kérni, hogy ne méltóztassék a felszólalásokban és előterjesztésekben ezen szempontot egészen figyelmen kivül hagyni; mert, ha fiuancziális helyzetünk talán nem oly aggasztó, mint volt néhány évvel, vagy pár hónappal ez előtt, mégis attól még messze vagyunk, hogy államháztartásunkban az egyensúly helyreállíttassák, azért ezen szempontból, az állam jövedelmek érdekét igen kérem, hogy a számításból kihagyni ne méltóztassék. Az előttem szólott t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy a fegyveradónak és a vele járó vadászati jegyeknek sok tekintetben káros hatása van azért is, mert a kisebb tulajdonosok nem védelmezhetik meg a kártékony vadaktól terményeinket ; de méltóztassék figyelembe venni, hogy szemben ezzel, ezen vadászati törvénynek és a vele összekötött adónak van egy nagy közgazdasági haszna is, az tudniillik: hogy azóta, mióta ezen törvény megalkottatott, kétségkívül a vadászatból járó jövedelmek, nagy mértékben növekedtek s ezen jövedelmekben az egyes községek és azoknak egyes tagjai is nagy mértékben részesültek. Simonyi Ernő: Ez nem tárgyalás; most
