Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-177

376 • 177. orsziígo* ülés november '-$. lH7i>. beadott, nem fogadom el azért, mert azon indítványban nincs semmi határozott dolog. Nevezetesen az indítvány azt mondja, hogy Bosznia és Herczegovina részére a népesség aránya és a fogyasztási képesség szerint állapittassék meg a vámjövedelem. Hisz a népesség aránya szerint van kiszámítva ez a 600,000 frt is, nevezetesen épen a magyar indokolásban, a melyet ő annyira perhorreseál, van alapul felvéve az 55 kr. azért, mert annyi esik egy-egy főre a vámjövedelemből; a fogyasztási képesség pedig per absolute megállapíthatlan dolog. Az én kezeim köztt nemcsak a Eoskievic és Theodorovics-féle munkák, hanem az angol consulatusok jelentései is voltak s ezek ugyanazon évben, ugyanazon kerületben 100—200% köztt változó fogyasztási képességet mutatnak ki. Ezt tehát segédeszközül fel lehet használni bizonyos fixtétel megállapítására, de kizárólag erre állapítni azt nem lehet. Ennélfogva sem az egyik, sem a másik kiindulási pont nem lévén kizárólag mérvadó, ámbár a szakaszt elvi szempontból nem fogadom el, gr. Apponyi Albert indítványához sem járulhatok. Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Szavazás előtt fel fognak olvastatni a beadott indítványok. Márkus István jegyző (olvassa gr. Apponyi Albert indítványát és b. Kemény Gábor módosílványát.) Elnök: T. ház! A kérdéseket a következő sorban fogom feltenni: először, méltóztatik-e a t. ház elfogadni a 13. §-t a bizottság szövegezése szerint; ha ez nem fogadtatnék el, akkor szavazás alá kerülne a kereskedelmi minister ur módosítványa, mint a szöveghez leközelebb álló; há ez sem fogadtatnék el, akkor következnék gr. Apponyi Albert képviselő ur indítványa. (Helyeslés.) Elfogadja-e a t. ház a 13. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Nemi) Kérem tehát azon képviselő urakat, kik a 13. §-t a kereskedelmi minister ur módosítványával elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s e szerint gr. Apponyi Albert képviselő ur indítványa elesik. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat 14—11. %%-it, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend szerint Bródy vámkülzetének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat. Ha méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni, (Felolvasottnak veszszük!) akkor megnyitom az általános tárgyalást. Mocsáry Lajos: T. ház! A szőnyegen levő' törvényjavaslat Bródy vámkülzetének megszüntetéséről szól. Nekem az ellen, hogy ^Bródy megszűnjék tovább is, mint vámkülzet fennállani

f kifogásom nincs, nem is lehet, miután az 1878 í XX. törvényczikk, mely a vám- és kereskedelmi szövetségről szól, határozottan kimondja, hogy a vámkülzetek megszüntetendők. Ezen törvény* javaslat tehát nem egyéb, mint egy lépés a mult évben megkötött vámszövetség egyik pontjának végrehajtására; hanem azon törvényjavaslatot, a melyben ez törteink én részemről nem fogadom el. Nem fogadhatom el azért, mert éri még, a mi igen csodálatos közjogi és törvényhozási v'szonyaink köztt is valóságos unicumnak, sőt képtelenségnek tartom, hogy a magyar törvényhozás egy galicziai városnak, vagy a mint a törvényjavaslatban látjuk, Istria némely része lakosainak viszonyai felett intézkedik. Ez egyenesen beleütközik azon nagy elvbe, a melyet Deák Ferencz 1861-ki felirata annyira kiemelt, a melyre oly nagy súlyt fektetett, hogy t. i. mi nem akarunk beleavatkozni az örökös tartományok dolgaiba, de viszont nem engedjük meg, hogy azok a mi dolgainkba avatkozzanak, (Helyeslés a szélső balon.) Egészen más, ha ily dolgok egy vámszövetségben fordulnak elő, de hogy magyar törvénybe foglaltassanak, más államok területén lakó polgárok viszonyai, ezt én megengedhető correct törvényhozási eljárásnak nem tartom. Azt mondja az indokolás, hogy ez egyenesen az 1878: XX. törvényczikk utasítása szerint történik. Mit szól erre nézve az említett törvény? „A fennálló vámkülzetek megszüntetése és megszüntetésük időpontja és módozatai, valamint a közös vám- és kereskedelmi területbe való beolvasztásuk iránt, a két kormány egymásközti megállapodik és a két törvényhozó testület elé. megfelelő javaslatokat fog terjeszteni." Ebből nézetem szerint általában nem következik, hogy mi intézkedjünk a felől, mi történjék Bródyval, vagy Istriával, hanem egyedül csak az, hogy a vámkülzetekre vonatkozó intézkedést magyar területen, a magyar kormány és a magyar törvényhozás, osztrák területen az osztrák kormány és az osztrák törvényhozás fogja végrehajtani. Ezt következtetem én belőle s azt hiszem, ez az egyedüli helyes eljárás; hogy pedig ennek daczára ekként történik, mint látjuk e törvényjavaslatban, az eljárás, ebből én ismét csak azt látom, hogy ez a közösügyeskedés zavart okoz minden törvényhozási eljárásunkban és úgy látszik megzavarta a, t. kormány legislativ fogalmait, mert a t. kormány már annyira beleélte magát ezen közösügyeskedésbe, hogy már nem is tesz a köztt különbséget: Debreczennek, vagy Bródy-nak hivják-e a várost,