Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-176

340 176. országos ülés neveHifcer 27. 1879. Egy megjegyzést azonban mégis akarok tenni azokra nézve, a miket az előbbi vitáról elmondott. És ez az, hogy 8 a hadsereget germanizáló intézménynek tekinti. Ugyanaz az állítás ez, a melyet a megelőző vitában Helfy képviselő ur is tett. Megvallom, t. ház, hogy ha ez az aggodalmam meg lett volna a régi rendszer mellett, egészen elenyészik azon rendszerrel szemben, a mely most a hadseregre nézve fennáll. Ha a hadsereg azon 100 év alatt, mióta, a mint Thaly Kálmán képviselő ur megemlítette, benne a német vezényszó fönnáll; ha azon hosszú szolgálati idő mellett, mely akkor létezett s a mely 18, azután 10, később 8 s nem tudom hány évre terjedt, nem volt képes germanizálni a magyarságot; (Fölkiáltások a szélső balon. De bizony sokat!:) legalább nem tapasztaljuk azt, hogy a magyar nép magyarsága, a hadsereg germanizáló hatása következtében fogyott volna: akkor, azt gondolom, hogy a három évi, illetőleg két és fél évi szolgálati idő mellett, a hadseregnek germanisáló képessége nem fog egyébre terjedni, mint arra, hogy néhány ezer magyar emberrel több fogja kerékbe törni, a vezényszót. De a főok, a miért felszólaltam, az volt, hogy Thaly Kálmán képviselő ur az indokolás ellen egy súlyos vádat emelt. Azt mondta, hogy veszedelmes dolog az, a mit az indokolás tesz, hogy t. i. hivatkozik azon törvényjavaslatra, a a mely az imént elfogadtatott s a mely még csak nem is törvény. E hivatkozás az 8 nézete szerint okul szolgálhat, nem tudom mily provisorius kormánynak, egy más hivatkozásra. Az a hivatkozás t. képviselő ur, mely az indokolásban foglaltatik, nem veszélyes. Az indokolás arra hivatkozik, hogy miután a ház a 800,000 főnyi hadi létszámnak 10 évre való megállapítását elfogadta, természetes, hogy a ^00,000 főnyi létszámot fenn is akarja tartani és mindjárt ezen első alkalommal, miután fontos politikai okok, melyek a megtagadást indokolhatnák, mindnyájunk tudomása szerint nem forognak fenn, meg is akarja szavazni azt az újonczjütalékot, mely a megállapított hadi létszám fenntartására szükséges. Azt ajánlja az indokolás, hogy éljen a t. ház az újoncz-megszavazási, vagy megtagadási jogával azon irányban, hogy ez alkalommal az újonezokat megszavazza. Ez nem veszélyes hivatkozás, t. ház, de veszélyes az a következtetés, a melyet Thaly Kálmán t. képviselőtársam tett s a mely azt mondja, hogy ezen hivatkozás nyomán, bármely provisorius kormány hivatkozhatnék valaha arra, hogy —- mert a 800,000 főnyi hadi létszám már egyszer megszavaztatott, — az országgyűlésnek most már nem szükséges megszavazni az újonezokat. Egyébiránt talán sok is, ha azt mondom, hogy e hivatkozás veszélyes, mert ha valaha provisorius kormánynyal fogunk szembenállani, — a mit megvallom, nem tartok valószínűnek és mindenekfölött megjegyzem, hogy igen indokolatlan és jogosulatlan sértésnek tekintem, a kormány mai elnökéről feltenni azt, hogy 8 fogna valamikor ilyen kormány élén állani, (Élénk helyeslés jobbfelöl) mondom, hogy ha valamikor ilyen provisorius korma íynyal fogunk szembenállani, az a kormány nem fog Thaly t. képviselőtársamnak mai hibis tanácsira szorulni s nem fog a mai bizottsági jelentésnek indokolására hivatkozni, hanem fog hivatkozni egyszerűen hatalmára és ekkor azután a nemzet is fog hivatkozni saját jogaira és saját hatalmára s fog élni azon jogával, a melyet Midarász József t. képviselő ur ezelőtt tizenegy évvel, a népek legfennség isebb jogának nevezett, t. i. az újonezmegtagadás jogával. {Helyeslés jobbfelö'l.) Felemlítette a t. képviselő ur még azon visszaéléseket, melyek mindnyájunk tudomása szerint az újonezozás terén fennállanak. Én is ismerem tisztelt ház ezen visszaéléseket, melyek mindnyájunk tudomása szerint az újonezozás terén fennállanak. Én is ismerem, tisztelt ház ezen visszaléséseket és — megvallom —• én sem tudok vérlázítóbb dolgot azon ténynél, hogy a mig az egyik családnak háromnégy tagja lerója a haza védelme iránti kötelességét, a másik családnak valamennyi gyermeke képes magát kihúzni alóla; én sem találok vérlázítóbb dolgot annál, hogy mig egyes védkötelesek törvényes kötelezettségüknek áldozatokkal — még pedig nem vérrel, mert ez a csekélyebb, hanem súlyos anyagi- és ex'stentiális áldozatokkal felelnek meg mind végig: más védkötelesek, kik épen oly erősek és egészségesek és a közpálya más terén szerepet játszanak, kivonják magukat törvénytelen utón a védkötelezettség kötelékéből. Ez vérlázító és ennek megakadályozására hajlandó volnék a legszigorúbb, egészen a kegyetlenségig menő eszközökhöz nyúlni, olyanokhoz, a melyekről nem tudom, egyetértenének-e vele a t. képviselő ur és társai. Ezen eszközöknek megvitatása azonban, most nincs napirenden és ha majd azon időben, a mikor a védtörvény más részeiről fogunk szólani, ezen eszközök valamelyike javaslatba fog hozatni, — mindnyájan kötelességünknek fogjuk ismerni azon visszaélések megakadályozásához hozzájárulni. Addig azonban Thaly Kálmán t. képviselőtársamnak ide vonatkozó eszméihez, melyekről megígérte, hogy azokat a honvédelmi minister úrral magán utón közölni fogja, nem szólhatok, mig esetleg ugyanazon az utón velem is nem közli. Ezzel befejeztem azt, a mit Thaly Kálmán t. képviselőtársam felszólalására megjegyeznem