Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-175
17*. országos ülés november 26. lMy. 331 nagyon rósz volt az idei bortermelés, Magyarországon pedig nagyon feleslegesen vannak borok, ennélfogva a külföld figyelme felénk fordul. Az újabb időben a magyarországi borkivitel nagyon örvendetes lendületet nyert; azonban tudjuk,hogy a külföldön leginkább a vörös borokat keresik, minden vendéglőben vörös borokat tartanak, mert a közönség ezt keresi és teszi azért, mert megvan győződve arról, hogy a vörös borban tanúin van és ez az egészségnek használ, továbbá, hogy a, vörös bort nem lehet kénezni, mert elveszti színét. Ugy de Magyarországon a jó hegyi veres borok a nélkül is elég árral birnak, ellenben annál olcsóbbak a kerti borok; de azt tudjuk ismét, hogy e kerti borok sohasem jutnak arra a tökéletességre, hogy színükben a gránátcsillogást megkapják, mit. a külföldi fogyasztó közönség keres ; ezért festik. Francziaországban is ismerik a borfestés mesterségét, ott egy fekete szőllő-nemet tenyésztenek hozzá, a tinturéert. mely csakugyan oly nedvvel bir. mint a tinta, de ba ezt a bor közé keverik, meghamisításnak sem igen lehet mondani. Nálunk e helyett a fekete mályvát használják. A legátkozottabb őszinteséggel, —- meg lehet nézni, — egymás mellé ültetik a lágymányosi lapályon a szőllőt és a fekete mályvát. Egyik jobb bort ad, mint a másík. (Derültség.) De utoljára a mályva-lé magában véve nem veszélyes, sőt. talán a mellnek használ is. Hanem az újabb időben, e helyett felkapták a fuchsint. A fuchsin méreg, úgy hiszem, ezt mindenki tudja, a ki olvasott felőle, hogy az miből készül. Kőszénkátrányból és mindenféle corrosiv szerek hozzáadásával. Ez tehát egyenesen mérgezés. Én, t. ház, neveket nem hozok fel, mert nem akarok a vizsgálat elébe vágni, nem akarom szerepét átvállalni sem a közvádlónak, sem a bírónak, azt majd a vizsgálat fogja kideríteni, vájjon az illető eladó czég találtatik-e eztn bűnben, vagy pedig a termelőknél lappang valahol e kártékony és a magyar boroknak hitelét elrontó eljárás. Én, mint képviselő, csupán egy nagy nemzetgazdászati érdek megvédését tűztem ki feladatomul, annálfogva a következő interpeHatiót intézem a belügyi és a kereskedelemügyi minister urakhoz : (Olvassa.) „Interpellatió a belügyi és kereskedelmi minister urakhoz. Van-e tudomásuk a minister uraknak arról, a mit. külföJdi hírlapokban olvasunk, hogy magyarországi borkereskedők utján svájczipiaczokra és azokon át messzebbre is, fuehsinnal hamisított borok küldettek nagyobb mennyiségben s azok, egészségellenes keverékük hivatalos bebizonyítása után, a hatóságok által elkoboztattak és kiöntettek s ez a tény a községtanács rendelete folytán közhírré is tétetett. Miután ily megbélyegző hirrététel az összes magyarországi borkivitelre hátrányosan fog visszahatni, holott ez most legfőbb kiviteli czikke gazdászati termelésünknek és épen most kezdte a külföld a magyarországi bortermelést megérdemlett figyelemre méltatni, kérdem tiszteletteljesen először is a tisztelt belügyminister urat: minő rendszabályokat kíván alkalmazni, hogy ide benn Magyarországon a boroknak gyárilag meghamisítása fuehsinnal, vagy más egészségrentó keverékekkel megakadályoztassák, sőt az ilyszerü borvegyítés, mint egészségrendőri szabályelleni kihágás, megfenyíttessék ? Másodszor kérdezem tisztelettel a t. kereskedelmi minister urat, szándékozik-e az iránt lépéseket tenni, hogy külföldi képviseletünk én consulságaink által, a magyarországi borok jó hitelét megrontó híresztelés a tényállás valódiságának kiderítésével s az itteni erélyes intézkedések tudatásával, a maga mérveire leszállittassék ? " Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a belügyminister és kereskedelmi minister urakkal. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Egy kérdést szándékozom intézni a t. ministerelnök úrhoz oly tárgyra vonatkozólag, a melynek egy része a belügyi, másrésze az igazságügyi íárcza körébe való s azért leghelyesebben vélek cselekedni, midőn a kormány fejéhez intézem interpellatiómat. Az interpellatióra nem valami tudomásomra jött eset adott alkalmat, hanem azon körülmény, hogy a honosítási törvényjavaslaton eszközölt, ! főrendi módosítások már a mai napirendre voltak kitűzve s mindenesetre, a közelebbi napokban jönnek tárgyalás alá 8 ezzel a honosítási ügy végleges törvényhozási elintézést nyer. Ámbár nem tartozik e törvény körébe, a mit. szóba hozni kívánok, de mégis rokon tárgy lévén, kívánatosnak tartanám, hogy ezzel egyidejűleg a kormánvnak erre vonatkozó nyilatkozata által tisztázíassék az idegen állampolgároknak ez országban élvezett jogainak, illetőleg jogoltalmáoak kérdése. ínterpellatióm tárgya először az, hogy minő' elveket követ a kormány idegen állampolgároknak esetleg szükségessé válható kiutasítására nézve ? Mert ámbár e tekintetben egy bizonyos diseretionalis jogát a belügyministernek, mint az államrendőrség főnökének, tagadni és korlátozni nem lehet; mégis kívánatos, hogy az általa az országgyűlés előtt kifejtett elvek körvonalozzák és illetőleg világításba helyezzék azon feltételeket, melyek alatt egy idegen, az országban teljes biztosságban és zavartalanul tartózkodhatik és 42*
