Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

332 175. országos ülés november 26. 1879. hogy minő tények által teszi ki magát esetleg a kiutasításnak. A másik kérdés vonatkozik az idegen államkötelékbe tartozó bűntettesek kiadására. Ezen kérdést két részre osztom és megjegyzem, hogy tudtommal a kormány kebelében erre vonatkozólag létezik már egy megállapított praxis is, melynek, ha jól vagyok értesülve, alapelvei és irányzatai helyesek és megfelelők a valódi szabadelvűség követelményeinek; de a melyekre nézve eddigelé tudtommal, kötelező és mindenki előtt ismert törvényhozási és illetőleg kormányi nyilatkozat nem tétetett. Egy ily nyilatkozatot akarok interpellatióm által provocálni. E tárgyra vonatkozó kérdésemet két részre osztom; az első általános természetű: Minő jogszabályok szerint és minő módon történik az egyes előforduló esetben annak megítélése, vájjon politikai, vagy közbűntett forog fenn? E pontot indokolni nem szükséges. A második kérdés egy speciális pontra vonatkozik és igy szól: 2. érvényben állónak tekinti-e a kormány, az akkor fennállott osztrák központi kormánynak 1855. július 9-érő! kelt rendeletét (R. Gr. Bl. Nr. 125.), mely szerint a politikai bűntettesek kölcsönös kiadására vonatkozó 1836. augusztus 18-áról kelt német szövetségi határozatnak hatálya, a monarchiának a német szövetséghez nem tartozó részére is kiterjesztetett. Ha e kérdésre nézve nekem kellene nézetet nyilvánítanom, én egy pillanatnyi habozás nélkül azt mondanám, hogy nem tekintheti a magyar kormány érvényben levőnek a volt osztrák központi kormánynak ebbeli rendelkezését. Azonban a mi a kérdésre mégis alkalmat szolgáltatott nekem, az azon körülmény, hogy ezen rendelet nem egyszerűen az akkori formákba öntött kormányintézkedés volt, hanem egy nemzetközi szerződésnek végrehajtása, végrehajtása t. i. az 1854-ben, a német szövetség államai között kötött szerződésnek, melyben az előbb általam idézett „Bundesrath"-beli határozata érvénye, mely szerint a politikai bűntettesek kölcsönösen kiadatnak, expressis verbis érvényben tartatott. Nemzetközi szerződéssel kapcsolatos lévén az ügy, nem tartom feleslegesnek azt, hogy illetékes és kötelező kormány nyilatkozat által constatáltassék az, hogy esetleg Németországból ide jött politikai menekülteknek biztonságát fenyegető e rendelet, Magyarországon semmi érvénynyel nem bir. E szempontból ajánlom interpellatiómat a t. ministerelnök ur figyelmébe. Baross Gábor jegyző (olvassa): „Interpellatió a ministerelnök úrhoz. Minő elveket követ a kormány idegen állampolgári kötelékben álló bűntetteseknek és különösen politikai bűntetteseknek kiadatására nézve? jelesen: 1. Minő jogszabályok szerint és minő módon történik az egyes előforduló esetben annak megítélése, váljon politikai, vagy közbűntett forog fenn? 2. Errényben állónak tekinti-e a kormány, az akkor fennállott osztrák központi kormánynak 1855. július 9-éről kelt rendeletét (R. GL BL Nr. 125.), mely szerint a politikai bűntettesek kölcsönös kiadatására vonatkozó 1836. augusztus 18-ról kelt német szövetségi határozatnak hatálya a monarchiának a német szövetséghez nem tartozó részére is kiterjesztetett. Elnök: Közöltetni fog a ministerelnök úrral. A holnapi napirendet illetőleg vagyok bátor javaslatba hozni a következőket: Első tárgy a hadsereg hadi létszámának megállapításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása; azután az újoncz jutalékról szóló törvényjavaslat tárgyalása; azután — a mi mára volt kitűzve — a Bosznia és Herczegovina közigazgatási bizottságnak, azután a honosítási, végre a könyvtári bizottság jelentésének tárgyalása. Hogy ha ezek által a holnapi ülés ideje nem lenne kimerítve, következnének azon törvényjavaslatok, melyeket már a múlt ülések egyikében voltam bátor a t. háznak előterjeszteni. A cseléd-, kocsi- és lótartási-adó megszüntetéséről, a nyereményadóról, a kőolaj megadóztatásáról, a védelmi adóról, a Bosznia és Herczegovinával való közös vámegyesület létesítéséről, a Martiuschizza, Buccari, Portoré, Zengg és Carlopago szabad kikötőknek, az osztrák-magyar általános vámterületbe vonásáról; Istria vámkülzetének és Dalmatiának az osztrák-magyar vámterületbe vonásáról ; a sör-, szesz- és czukor-termelés után fizetendő fogyasztási adóknak Martinsehizza, Buccari, Portoré, Zengg és Carlopago vámkülzetekbe való behozataláról; Brody vámkülzetének megszüntetéséről. Végre, a mi már nyomtatásban van, az 1880. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról. Ezen sorrendben, vagy a körülményekhez képest ennek megváltoztatásával vétetnének a holnap és az erre következő napokon tartandó ülésekben e javaslatok tárgyalás alá. Tisza Kálmán ministerelnök: Miután a t. elnök ur azzal végezte előterjesztését, hogy esetleg a sorrend megváltoztathatik, feleslegessé is vált felszólalásom, mert azt akartam kérni a t. háztól, hogy a mennyiben a pénzügyminister talán egy két napig jelen nem lehetne, kérem a sorrendet ugy változtatni meg, hogy a boszniai vámterületről és az indemnityről szóló javaslatok jöjjenek először, ha pedig a pénzügyminister ur