Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-175

330 175. országos iüés noveinb r 26- íH7ü, vény ki fog hirdettetni. [Élénk helyedéi a szélső balon.) Szende Béla honvédelmi miiiist^r: Kétségtelen, t. ház, hogy a most letárgyalt törvényjavaslat alapját képezi a tárgyalás alá veendő törvényjavaslatnak és hogy ez utóbbi nem lesz foganatosítható mindaddig, mig amaz szentesítést nem nyer. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ezen törvényjavaslat, mely az 1880. évben kiállítandó újonczokról szól, ne tárgyaltathassék most. Igen természetes, hogy szentesítés alá nem Terjeszthető addig, mig a másik törvényjavaslat nem terjesztetett szentesítés alá. Éu tehát azt hiszem, hogy tárgyalni igenis lehet a törvényjavaslatot, de az ellen nincs kifogásom, hogy akár jegyzőkönyvbe is vétessék, miszerint kinyilatkoztattam , hogy a két törvényjavaslat együtt fog szentesítés alá terjesztetni. Példa is volt erre már. Ha nem csalatkozom, tavaly történt, hogy a ház bele ment ily törvényjavaslat tárgyalásába és kikötötte azt, hogy az csak akkor fog szentesítés alá terjesztetni, ha egy másik törvény szentesítve: lesz. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék a tárgyalásba bele menni. (Helyeslés jobbfeló'l.) Molnár Aladár: T. ház! Minthogy nem remélhetem, hogy a többség elfogadja Moesáry t. képviselő ur azon indítványát, miszerint a ház ne menjen bele most a tárgyalásba, mindenesetre kérem, hogy jegyzőkönyvbe vétessék a honvédelmi minister ur azon nyilatkozata, miszerint ezen törvényjavaslat csak akkor fog szentesítés a'á terjesztetni, ha a másik szentesítve lesz. Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik bele akarnak menni a tárgyalásba, méltóztassanak felállasd. (Megtörténik.) A többség bele kivan menni a tárgyalásba. A mi a másik kérdést illeti, azt tariom, nincs észrevétel az ellen, hogy jegyzőkönyvbe vétessék a honvédelmi minister ur azon nyilatkozata, miszerint a törvényjavaslat csak akkor fog szentesítés alá terjesztetni, ha a most letárgyalt törvényjavaslat szentesítve lesz. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Én ezen törvényjavaslathoz hozzá kívánnék szólni és pedig kissé tüzetesebben. Minthogy azonban fél 2-re interpellatiók vannak kitűzve, nem tudom, elégséges lesz-e az idő beszédem megtartására. (Felkiáltások jobbfel ői: Ma! Bal felöl: Holnap!) Elnök: Minthogy a házszabályok szerint fél 2-re az interpellatiúk megtétele vau kitűzve, fél 2 pedig már nagyon közel van, azt hiszem, hogy a képviselő ur kívánsága méltányos. Következik Jókai Mór képviselő ur interpellatiója. Jókai Mór: T. ház! A Magyarországból kivitt borok meghamisítása tárgyában leszek bátor egy interpellatiót intézni a t. beltigyminister és kereskedelmi miuister urakhoz. A tényállás a következő. A jelen hónap első napjaiban egy berni borkereskedő, egy magyarországi firmától vett borokat szállított haza, a hol az általa megvett vörös borokat vegytanilag megvizsgáltatván, azt találta, hogy azok fuchsin-nal vannak megfestve. Ezt nem köz'dte a hatósággal, hanem az illető firmával megegyezvén, azt tovább akarta Németországba küldeni. Ez a hatóságnak tudomására eseti, mely az indóházban a borokat lefoglal tattá s az újabb vizsgálatból meggyőződvén, hogy azok csakugyan fuchsinnal vannak megfestve, a bort az illető szeme láttára minden kárpótlás nélkül kibocsátotta. Ez történt, november 12-én. Másnap nov. 11 én megjelent a svájezi belügyi igazgatóság egy rendelete, melyet magyar fordításban fogok felolvasni: Miután az idei bortermés igen kedvezőtlenül ütött ki, annálfogva Magyarországból nagy tömegben hozatnak be a borok. Egy berni borkereskedő, egy magyar czégnél nagyszámú megrendelést tett s ezen bor a bepinczézés előtt vegytanilag vizsgálat alá vétetvén, abból kitűnt, hogy a vörös borok fuchsinnal, egy, köztudomásúlag egészségellenes, ártalmas színnel voltak megfestve. A belügyi igazgatóság, meiy erről tudomást nyert, a meghamisított bort lefoglalta és kiöntette. Miután a mostani erős kereslet következtében a magyar borok meghamisításának újra előfordulása aligha fog kimaradni, annál fogva a vevőknek nagy elővigyázat ajánltatik. Ezen kibocsátott rendeletnek az a következése lett, hogy az illető czégnek azután egy másik szállítmányát Almendingenben, egy harmadik szállítmányát pedig Langenauban lefoglalták, megvizsgálták s kitűnvén, hogy a borok fuchsinnal vannak megmérgezve, azokat is kibocsátották. T. ház! El lehet képzelni, hogy a svájezi és külföldi borkereskedők ezt a rendeletet és esetet azután mily nagy igyekezettel iparkodtak propagálni külföldön, mondván: jőnek „die ungarischen Giftmiseher en gross" és, hogy mily értelme van ennek a magyarországi borkivitelre. Magyarország évenkint 15 millió hektoliter bort termel, a mely ha ide benn fogyasztatik el, 50 millió, ha pedig a külföldön 150 millió értéket képviselhet. Ez a különbözet oly nagy összeg, a melyért nem kell egyebet, mint kezünket kinyújtani, de ezen kéznek tisztának kell lenni. (Helyeslés.) Nem szükséges egyéb, minthogy becsületesen és hozzáértőleg legyenek kezelve a magyarországi borok és legyen szigorúan megtorolva minden nem becsületes kezelés. (Helyeslés.) Azt tudni fogja mindenki és constatálja ezt az idézett rendelet is, hogy az egész külföldön