Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

gg 162. orsnAgos Ülés november 8. 1879. Lázár Mihály: T. ház! Szentlélek község érdekében mind Ugrón Ákos képviselő úr, mind Nagy Gábor képviselő úr elismerte, sőt hangsúlyozta azt, hogy nagy fontosságú kérdés ez nemcsak Szentlélek községére, hanem az egész székelyföldre nézve. A t. pénzügyminister úr kilátásba helyezte, hogy mindent meg fog tenni ezen ügy érdemleges megoldása czéljából. De ez csuk kilátás. Nagyon kérném, hogy, a mint Ugrón Ákos t. képviselő úr indítványozta, a kérvényi bizottság határozatának megváltoztatásával, záros határidő tűzessék ki a pénzügyminister urnák. Aunálinkább kérem pedig ezt, mert ha tovább odáztatik e kérdés, be fog következni az, hogy megint a jövő évi májusra lesz a határozat és a községek nem tudják élvezni ezen jótéteményt. Tehát kérem a záros határidő kitűzését. {Helyesléit a szélső' hátoldalon.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki nemiévén, a vitát berekesztem. A kérvényi bizottság véleménye az, hogy e kérvény a pénzügyministernek adassék ki intézkedés végett. Ezzel szemközt áll Ugrón Ákos képviselő úr indítványa, mely fel fog olvastatrd. Mednyánszky Árpád báró {olvassa.) Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatik a t. ház a kérvényi bizottság véleményét elfogadni; igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső balon: Kissebbség!) Most méltóztassanak fölállani azok, a kik nem fogadják el. {Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem a t. háztól, méltóztatik-e Ugrón Ákos képviselő úr határozati javaslatát elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik ) A többség Ugrón Ákos képviselő úr határozati javaslatát fogadja el. Vécsey Tamás előadó : A győri kölcsönös segélyző egyesület, az önsegélyző egylet megadóztatása tárgyában 63,451/1878. szám alatt kelt pénzügyministeri rendelet megváltoztatását kéri. Az ügy röviden abban áll, hogy az 1875. XXIV. t. ez. mely a nyilvános számadásra kötelezett társulatok megadóztatásáról szól, 4. §-ának 10. poutjában megemlíti azon önsegélyző egyleteket, a melyek a törvény értelmében kedvezményben részesítendők. Ezen törvényben oly táxsulatok értetnek, a melyek hetenként legfeljebb i'gj, hónaponként legfelebb 4 frt betéteit fogadnak el és igy a betétel egyenkint nem több, mint 50 frt. A győri kölcsönös segélyző egyesület szintén az önsegélyezés elvén alapúi, tagjaitól azonban betétül 50 frton felül menő összegeket is elfogad, ugy, hogy ugyanazon egy könyvecskére 50 írtnál több is tétetik be a segélyző egyesület tagja által. A pénzügyi igazgatóság ennélfogva ezen egyletet nem tartja a törvény kedvezménye alá tartozónak és igy rá kivetette azon jövedelmi adót, mely a nyereségre alapitott többi pénzintézetre ki van róva. A társulat kérvényét a pénzügyminister kedvezőtlenül intézte el. A kérvényi bizottság ez ügyet tárgyalás alá vette, a pénzügyministert is kihallgatta és betekintett az okmányokba és arról győződött meg, hogy a ^pénzügyi igazgatóság eljárása a törvény betűjének megfelel. De egyszersmind arról is meggyőződött a bizottság, hogy, ha az ily jótékony intézetek megadóztatása tovább is igy folytattatik, mint a győri egylettel, akkor az ily jótékony intézetek fennállása veszélyeztetve van. Ennélfogva a kérvényi bizottság a következő véleményt terjeszti a t. ház elé: {Olvassa.) ,,Az önsegélyző egyletek megadóztatása tárgyában, a közgazdasági érdekeknek megfelelő javaslat előterjesztése végett, kiadatik ezen kérvény a magyar királyi pénzügyministernek." Szükségesnek látta a bizottság, t. ház, e vélemény javaslatba hozását annál is inkább, meri; a fennálló törvény által az államkincstár érdekei nincsenek megvédve. Ugyanis a törvény nem mondja azt, hogy a betevőnek csak egy könyvecskéje lehet, tehát némely egyleteknél a könyvecskék nem mennek többre, mint 50 frtra, de ugyanazon embernek több könyvecskéje is van és ekkor azon egyletek részesülnek a törvény kedvezményében: a hol pedig ugyanazon egy könyvre tétetett be az egész nagyobb összeg, ott nem részesül az intézet e kedvezményben, holott pedig mindkét intézetnek ugyanazon hatásköre van. Miután tehát a törvény nem védi kellőleg a kincstár érdekeit és másfelől megzsibbasztja az önsegélyző jótékony egyleteket, ezért javasolja a bizottság, hogy a minister utasittassék a törvány megváltoztatását czélzó javaslat előterjesztésére. (Helyeslés.) Kautz Gyula: T. ház! Az előttünk fekvő' kérdésre nézve egy pár pontban eltérő véleményben levén a kérvényi bizottságtól, kötelességem felszólalni e kérdésben annál is inkább, mert ez ügy általános jellegű és elvi jelentőségű, mint ezt maga a kérvényi bizottság is elismeri, midőn azt mondja, hogy a törvény hiányos szerkezete következtében a pénzügyminister felhívandó volna arra, hogy ezen és más hasonló segély egyletek irányában, az eddigi hiányos szerkezetű helyébe, megfelelő törvényjavaslatot terjeszszen elő. Az ügy állást az előadó kifejtvén, részemről azt jegyzem meg, hogy nézetem szerint a szőnyegen levő győri kölcsönsegélyző-egylet, a törvény betűjének és értelmének megfelelően járt el és igy a törvény által biztosított kedvezményre igényt tarthat. Megfelelő]eg azon tekintetben, hogy mindazon feltételeket teljesíté, melyek az 1875-iki XXIV.