Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-162

gg 162. orsnAgos Ülés november 8. 1879. Lázár Mihály: T. ház! Szentlélek község érdekében mind Ugrón Ákos képviselő úr, mind Nagy Gábor képviselő úr elismerte, sőt hangsú­lyozta azt, hogy nagy fontosságú kérdés ez nem­csak Szentlélek községére, hanem az egész székelyföldre nézve. A t. pénzügyminister úr kilátásba helyezte, hogy mindent meg fog tenni ezen ügy érdemleges megoldása czéljából. De ez csuk kilátás. Nagyon kérném, hogy, a mint Ugrón Ákos t. képviselő úr indítványozta, a kérvényi bizottság határozatának megváltoztatásával, záros határidő tűzessék ki a pénzügyminister urnák. Aunálinkább kérem pedig ezt, mert ha tovább odáztatik e kérdés, be fog következni az, hogy megint a jövő évi májusra lesz a határozat és a községek nem tudják élvezni ezen jótéteményt. Tehát kérem a záros határidő kitűzését. {Helyes­léit a szélső' hátoldalon.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki nemiévén, a vitát berekesztem. A kérvényi bizottság véle­ménye az, hogy e kérvény a pénzügyministernek adassék ki intézkedés végett. Ezzel szemközt áll Ugrón Ákos képviselő úr indítványa, mely fel fog olvastatrd. Mednyánszky Árpád báró {olvassa.) Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatik a t. ház a kérvényi bizottság véleményét elfogadni; igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassa­nak fölállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső balon: Kissebbség!) Most méltóztassanak fölállani azok, a kik nem fogadják el. {Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem a t. háztól, méltóztatik-e Ugrón Ákos képviselő úr határozati javaslatát elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik ) A többség Ugrón Ákos képviselő úr hatá­rozati javaslatát fogadja el. Vécsey Tamás előadó : A győri kölcsönös segélyző egyesület, az önsegélyző egylet megadóz­tatása tárgyában 63,451/1878. szám alatt kelt pénzügyministeri rendelet megváltoztatását kéri. Az ügy röviden abban áll, hogy az 1875. XXIV. t. ez. mely a nyilvános számadásra kötelezett társulatok megadóztatásáról szól, 4. §-ának 10. poutjában megemlíti azon önsegélyző egyleteket, a melyek a törvény értelmében kedvezményben részesítendők. Ezen törvényben oly táxsulatok értetnek, a melyek hetenként legfeljebb i'gj, hónaponként legfelebb 4 frt betéteit fogadnak el és igy a betétel egyenkint nem több, mint 50 frt. A győri kölcsönös segélyző egyesület szintén az önsegélyezés elvén alapúi, tagjaitól azonban betétül 50 frton felül menő összegeket is elfogad, ugy, hogy ugyanazon egy könyvecskére 50 írt­nál több is tétetik be a segélyző egyesület tagja által. A pénzügyi igazgatóság ennélfogva ezen egyletet nem tartja a törvény kedvezménye alá tartozónak és igy rá kivetette azon jövedelmi adót, mely a nyereségre alapitott többi pénzinté­zetre ki van róva. A társulat kérvényét a pénz­ügyminister kedvezőtlenül intézte el. A kérvényi bizottság ez ügyet tárgyalás alá vette, a pénzügyministert is kihallgatta és betekintett az okmányokba és arról győződött meg, hogy a ^pénzügyi igazgatóság eljárása a törvény betűjének megfelel. De egyszersmind arról is meggyőződött a bizottság, hogy, ha az ily jótékony intézetek megadóztatása tovább is igy folytattatik, mint a győri egylettel, akkor az ily jótékony intézetek fennállása veszélyez­tetve van. Ennélfogva a kérvényi bizottság a következő véleményt terjeszti a t. ház elé: {Olvassa.) ,,Az önsegélyző egyletek megadóztatása tár­gyában, a közgazdasági érdekeknek megfelelő javaslat előterjesztése végett, kiadatik ezen kér­vény a magyar királyi pénzügyministernek." Szükségesnek látta a bizottság, t. ház, e véle­mény javaslatba hozását annál is inkább, meri; a fennálló törvény által az államkincstár érdekei nincsenek megvédve. Ugyanis a törvény nem mondja azt, hogy a betevőnek csak egy köny­vecskéje lehet, tehát némely egyleteknél a köny­vecskék nem mennek többre, mint 50 frtra, de ugyanazon embernek több könyvecskéje is van és ekkor azon egyletek részesülnek a törvény kedvezményében: a hol pedig ugyanazon egy könyvre tétetett be az egész nagyobb összeg, ott nem részesül az intézet e kedvezményben, holott pedig mindkét intézetnek ugyanazon hatásköre van. Miután tehát a törvény nem védi kellőleg a kincstár érdekeit és másfelől megzsibbasztja az önsegélyző jótékony egyleteket, ezért javasolja a bizottság, hogy a minister utasittassék a tör­vány megváltoztatását czélzó javaslat előterjesz­tésére. (Helyeslés.) Kautz Gyula: T. ház! Az előttünk fekvő' kérdésre nézve egy pár pontban eltérő véle­ményben levén a kérvényi bizottságtól, köteles­ségem felszólalni e kérdésben annál is inkább, mert ez ügy általános jellegű és elvi jelentő­ségű, mint ezt maga a kérvényi bizottság is elismeri, midőn azt mondja, hogy a törvény hiányos szerkezete következtében a pénzügy­minister felhívandó volna arra, hogy ezen és más hasonló segély egyletek irányában, az eddigi hiányos szerkezetű helyébe, megfelelő törvény­javaslatot terjeszszen elő. Az ügy állást az elő­adó kifejtvén, részemről azt jegyzem meg, hogy nézetem szerint a szőnyegen levő győri kölcsön­segélyző-egylet, a törvény betűjének és értel­mének megfelelően járt el és igy a törvény által biztosított kedvezményre igényt tarthat. Megfelelő]eg azon tekintetben, hogy mindazon feltételeket teljesíté, melyek az 1875-iki XXIV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom