Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-174
306 174. országos iilé< tetszés balfelöl) még az esetben is, ha az ellenindítvány a leglelkiismeretesebben gondoskodik minden átmeneti rendszabályról és minden áldozatról, melyeket kell, hogy a keresztülvihetőség szempontjából pártoljon és meghozzon mindenki, a ki a kormány javaslatát feltétlenül elfogadni nem is akarja. Ez az eljárás nem egyéb, mint összes állításaink és indítványaink egyenes, készakaratos igaorálása, a mire senki a helyes parlamenti discussió keretei köztt jogosítva egyáltalában nincs. (Helyeslés a haloldalon.) Egyébiránt az egész vita és argumentatió, melyre később rátérek és melyben a t. előadó ur a védtörvény 13. §-ára vonatkozó indítványunk tekintetében felszólalt, az egész discussió (is az egész argumentatió sajátságos képet tüntet fel. Mert a t. kormány és a t. kormánypárt, két tekintetben eltért eddigi tactikájától, vagyis inkább eddigi taktikáját, fokozva, új alakban érvényesíti azt. Mindenek előtt a ministerelnök ur és pártfelei, kik az ő okoskodása nyomán szoktak elindulni, rendszerint az ellenzék szónokainak egyes állításait, igen gyakran kikapva, szokták volt ezáfolgatni. tekintet nélkül az argumentumok összefüggésére., tekintet nélkül a felfogás egészére-. Ez oly rendszeres és elfogadott tüneménynyé vált e házban, hogy ebben már egyáltalában fönn nem akadunk. Most új jelenség mutatkozik. Már nemcsak a szónokok argumentumait, nemcsak a szónokok egyes állításait látjuk rendszercsen kikapatni és félremagyaráztatui, hanem a törvények egyes szavait is. A szegény törvények nem szólalhatnak fel szavaik félremagyarázása miatt (Hosszantartó derültség a. baloldalon) és így a félremagyarázás tökéletes biztonsággal történik és ha csak mi történetesen észre nem veszszük és védelmükre nem kelünk, a visszatorlás minden veszedelme nélkül látszik a t. kormány és kormánypárt ezt elkövethetni. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt még bővebben fogom illustrálni. Még egy másik csodálatos tactikai fogás előtt állunk, melyet úgy a jelen discussió folyamában a t. kormánypárt, A r alammt különösen igen mesterségesen összeszövött és igen sok tekintetben számos rethorieai virággal biró előadásában az igen t. előadó ur mutatott fel. Ez az, hogy a figyelmet a főkérdésekről és a főpontokról mindig a mellékkérdésekre és a mellékpontokra irányozzák; elvonják ezen főpontokról oda, a hol az illetők nem vonathatnak felelősségre, mint a kormány hivatalos nézeteinek hivatalos kifejezői és a kormány nézeteitől és azon nézetektő], melyeket a tapasztalat szerint később a kormány mindig érvényesíteni szokott, mert az 8 jogainak és privilegumainak kedveznek, mondom, noveml»er íí.%. 1S73. azon nézetektől, teljesen eltér') nézetektől, tdjeseu eltérő nézeteket vallanak és hirdetnek, azután pedig egy mesterséges ugrással, végeredményben szavazatukat a kormány javaslatára adják. Ezen mesterségben kitűntök kiválókig Ivánka és Jókai képviselő urak. A mi Ivánka t. képviselő urat illeti, valóban nem tudom, min csodálkozzam inkább: azon-e, hogy azon előzmények után egyáltalában azon conclusióra jutott, melynek folytán a többség javaslatát megszavazta, vagy pedig azon csodálkozzam, hogy gondolta, hogy a házban valaki az előzmények és a conclusió köztt levő összefüggést neki igy elhigyje. Hiszen a házról föltenni azt, hogy azon eszmék alapján, melyek a szélsőknél is szélsőbbek, melyek sokkal szélsőbbek azoknál, melyeket a ház azon padjain ülő képviselők kifejtettek, mondom, feltenni azt, hogy ezen nézetek alapján a kormány felfogásához és a kormány törvényjavaslatához járulhasson valaki, ennek föltételezése valóban annyi, mint a ház ezen oldalától azt követelni, ho.<;y a logika minden törvényétől s nemcsak a politikai következtetés, hanem a beszéd és gondolkozás következetességének követelésétől teljesen elálljon, a mit, azt hiszem, a ház ezen oldalától követelni bármennyire szokás itt, mégis egy kissé sok. Mert egyrészt komolyan azt hirdetni, — fel kell tennem, hogy komolyan veszi ismételt javaslatait a t. képviselő ur, hogy egyévi szolgálatidő a hadsereg túlnyomó részére irányadó legyen; komolyan azt mondani, hogy a lovasság egész másnemű, most már Oroszországban is elhagyott rendszer szerint szerveztessék, a mely szintén sokkal rövidebb szolgálati idő alapjául szolgál és azután egy javaslathoz járulni, a melynek világos és ugy az előadó ur, mint a kormány által beismert fő alapja az, hogy a hadsereg jelen állásában és állapotában lehetőleg consolidáltassék : ezen két feltételnek, ezen előzménynek és következtetésnek egymáshoz fűzése, valóban nem hiszem, hogy bármely parlamentben megkiséreltetett volna és nem hiszem, hogy megkiséreltethetett volna ezen parlamentben is a vak hozzájárulás azon szokása nélkül, a melyet a túloldalon már számos esetben tapasztaltunk. (Zajos helyeslés és élénk tetszés balfelöl.) A mi pedig Jókai Mór t. képviselő urat illeti, az is egészen más irányba iparkodott a ház figyelmét elterelni, mint a melyben a kérdés egyáltalában megoldását nyeri. Jókai Mór képviselő ur, úgy látszik, az újabb időkben sajátságos rögeszmében szenved. [Derültség balfelöl.) Rögeszméje az, hogy miután a t. ministerelnök ur már rég felhagyott annak bárminemű igazolásával, vagy fejtegetésével, hogy minő összefüggés van 1875. előtti nézetei, szavai és indítványai és a jelen körülmények köztt előterjesztett
