Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-174

300 174. rrszíígo* filé* üOT'-mtipr 25. wn. viselőtársam — különben argumentátiójára később majd visszatérek — itt közösügyről, t. i. a közös hadseregről szóló törvény közös intézkedéseiről van szó, a melyek általában véve megváltoztathatók csak azoa faktorok hozzájárulásával lesznek, a melyek ezen törvényt alkották ; vagyis mindkét fél törvényhozásának hozzájárulásával, ügy, hogy — mint már előbb említettéin — a véderő törvénynek egyéb részeiben való megváltoztatására szükséges lösz mindkét törvényhozásnak egyetértése. A törvény ugyanis a magyar országgyűlésnek az újonez-jutalékmegajánlására, illetőleg a hadi létszám megállapítására vonatkozó jogát általában, minden határidő nélkül a túl fél hozzájárulása feltételétől függővé tenni nem akarta, azért határozta meg, hogy a törvény ezen intézkedése kivételesen nem örök időkre hozatik, mint minden egyéb törvény szokott hozatni, hanem igenis bizonyos idő múlva, t. i. 10 év múlva vissza kell kerülni a hadi létszám megállapítása kérdésének mindkét törvényhozás elé. Ez intézkedés tehát az országgyűlés, az ország jogainak érdekében lett felvéve. Azt a kérdést, hogy tiz, vagy öt évre állapittassék meg a hadi létszám, én elvi fontossággal bírónak nem tartom és e tekint 'tben teljesen egyetértek Slmouyi Ernő t. képviselőtársammal, a ki ezt tegnap határozottan megmondta. Ezen kérdésnek eldöntése appreciatió dolga. A monarchia politikai és katonai helyzetét igen különböző szempontokból lehet megítélni és elismerem, hogy ehhez képest lehet a 10 év mellett és lehet az öt év mellett felszólalni. A fő ok. mely azon szokásjogon kivit], melyet tízévi cyklus a monarchia másik államához való egyéb viszonyainkban is nyert, ajánlja egyszerűen a hadseregnek stabilitása; azon stabilitása, melynek ékes-szólóbb védőié nem lehetnék, mint a miiven volt Pulszky Ágost t. barátom. O is lehetségesnek tartja, hogy bizonyos körülmények köztt a. hadi létszám esetleg tiz évre állapittassék meg. Azt mondja: „tiz év még egy nemzet életében is igen nagy időszak és egy kérdés megoldását tiz évre elodázni, illetőleg tiz évre valamit megállapítani, mindenesetre csak oly körülmények köztt lehető, mikor semmi valószínűség nincs arra. hogy ezen tiz éven belül a körülmények lényegesen, nevezetesen változzanak". Én azt hiszem, hogy ha esetleg a kormány és a véderő bizottság tiz év helyett öt évet ajánlana, itt ugyanezt az argumentumot az öt év ellen ép ugy lehetne- felhozni. Azt hiszem tehát, hogy minden körülmények köztt egyszerű appreciatió tárgya az: hogy vájjon remélhetjük-e tiz éven, vagy más határidőn belül a körülmények oly változását, mely esetleg megengedné, hogy a hadi létszámon is változtatást tehessünk. Mi a véderő bizottságban azoa az állásponton állottunk, hogy nekünk ily reményünk nincsen s hogy ennélfogva a hadi létszámnak tiz évre való megállapítása a jelen politikai helyzetnek teljesen megfelel. Egyébiránt Pulszky képviselőtársam is mellékes fontosságot tulajdonítana e kérdésnek, ha, a mint ő magát kifejezte, „ha meg volna az országgyűlésnek azon joga, hogy a hadi létszám megállapítását időközben is, esetleg kérdés tárgyává tehesse." Eri t. ház, abban a nézetben vagyok, hogy az országnak azon joga, mely az illető határozati javaslat és Pulszky t. képviselő barátom okoskodása szerint nincs meg. teljes mértékben meg vau, — és ha ezt tán sikerülne nekem csekély erőruhöz képest elfogadhatóiag kimutatni : azt hiszem, hogy Pulszky Ágost képviselőtársamnak egyik fő'aggodalma is, a tiz év elleti elesnék. Es ezzel áttérek a határozati javaslat harmadik kérdésére, arra t. i., mely annak első pontjában foglaltatik, mely igy hangzik: „Az idézett törvény 13. §-ának rendelkezése, mely szerint az ujonezilleték mennyisége és ennek folytán a hadi létszám a törvény hatályának letelte előtt kérdésbe csak úgy vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését, vagy leszállítását kívánja — toldassék meg azon intézkedéssel, hogy a törvény módosításának kedvezményezése e részben, az országgyűlést is illesse meg." Ezen passusnak, valamint Pulszky t. barátom e passusra vonatkozó argumentatiajának értelme az. — egyébiránt a beszéd itt kéznél vau, fel is olvashatnám — értelme az, hogy a 13. §. az országgyűlésnek kezdeményezési jogát, ahadi létszámnak esetleg tiz éven belől való megváltoztatására korlátozza és hogy ezen kezdeményezési jogát csakis a koronának adja meg. Én a törvény §-ainak megbirálása után azon meggyőződésre jutottam, hogy ezen magyarázat nem állja ki a bírálatot. Nem tehetek egyebet, minthogy egyszerűen hivatkozom a törvény illető szakaszaira. A hadi létszámról szóló törvény 11. szakasza, mely kimondja, „hogy a monarchia közös védelmére szükséges szárazföldi és tengeri hadsereg, az 1867. évi XII. t. ez. 11. 12. 13. 14. §§-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján s azok fenntartása mellett, a monarchia mindkét államterülete összes népességére nézve 800,000 főnyi teljes hadi létszámban állapittatik meg." Következik azután később egy pont, mely meghatározza, h°gy ?)

a hadseregnek és hadi tengerészeinek ezen hadi létszáma a legközelebbi tiz évre érvényes". Végül itt van az utolsó pont, mely szerint „a kormányok által még a kilenczedik év lefolyása előtt terjesztendők be a hadi létszám változatlanul