Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-174
174, orwígoä ülés hagyására, vagy megváltoztatására czélzó javaslatok." Ettől egészen független a 13. §., mely kimondja, hogy „a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt országok köztti népesség számaránya szerint felosztandó azon ujoncz-illeték, a mely a hadsereg és a hadi tengerészeinek, az életbe léptetett törzs- és oktató rendszer kívánalmai szerint fennebb megállapított számerőben leendő fenntartására és póttartalékkal is ellátására szükséges megállapítása után, a 10 év lefolyása eiőtt kérdésbe csak úgy lesz vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok atjáu annak emelését, vagy leszállítását kívánja; a jutalék kiállítása azonban csak akkor történhetnék meg, ha a törvényhozás azt azon évre már meg is szavazta." Következik azután a második bekezdésben azon intézkedés, hogy a magyar korona országainak hadjutaléka, minő számban állapittatik meg. T. ház! A törvény ezen két §-ának egybevetéséből nem kövétkezhetik egyéb, minthogy a 13. §. azon intézkedése, mely szerint az ujonczilletek — és nem a hadi létszám — csak úgy lesz kérdésbe vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését, vagy leszállítását kívánja: nem vonatkozhatik egyébre, mint csak is az ujoncz-illetékre és hogy ez összeköttetésben van a következő passussal, mely az országgyűlésnek az évi ujonczilleték megajánlására vonatkozó jogát fenntartotta. Az 1868-ki viták tanúságot tesznek arról, hogy az akkori törvényhozásnak is feltűnt az az ellenmondás, melyet itt ismételve felemlítettek és mely a hadi létszámnak tíz évre megállapítása és az évi ujoncz-illeték megszavazása köztt van. Akkor is feltűnt, hogy vagy a 800.000 főnek, vagy az ujonez-illetéknek megállapítása iilusorius. Es épen azon vita mutatta ki, hogy igenis, az akkori törvényhozás fenn akarta tártain azon nagy politikai jogot, mely az ujoncz-illeték megszavazásában és megtagadásában van, tehát ki akarta zárni annak lehetőségét, hogy az ujonez-illetéknek'folytonos változtatása által, a 800 ezerfőnyi hadi létszám kétségessé tetessék. Erre vonatkozik az a passus, mely. hogy jó-e vagy nem, helyes-e törvényhozási szempontból vagy nem, az más kérdés, — de erre vonatkozik az a passus, hogy az ujoucz-iileték, vagyis az ujonczoü számmenynyisége, e 10 év alatt csak úgy lesz kérdésbe vehető, ha ő Felsége kormánya, mindkét oldalon ezen javaslatot megteszi. És. t. ház, egy bizonyos súlyt kell fektetni arra a kérdésre, hogy mindkét oldalon megtétessenek ezen javaslatok; mert ezen passus egyúttal biztosíték arra nézve, hogy a monarchia egyik fele, akár Magyarország, akár Ausztria, a törvényesen megállapított ujonczilíetéket, a másiknak rovására ne változtathassa ssoveuiber 25. 1879. ;>Q j meg. Ez itt van kimondva, hogy ez csak a két kormány közös előterjesztése alapján törfé n hetik. (Helyeslés jobb felöl.) Igaz az, a mit. Pulszky t. képviselőtársam is felemiit, — a mit egy intercisum utján akként i fejez ki határozati javaslatában, hogy az ujoncz| illeték mennyisége s ennek folytán a hadi létszám | nem állapítható meg, — hogy tehát, mondám, { az ujoncz-illeték mennyisége igenis összefüggésI ben van a hadi létszámmal. Ámde azért mégis igen nagy különbség van a köztt, a hogy én és a hogyan Pulszky képviselőtársam magyarázza a törvényt. Mert felfogásom szerint ezen törvény akadályozza azt, hogy a magyar képviselőház, ha egyszer a 800,000 főnyi hadi létszámot elfogadta, ezen 10 év alatt az ujoncz-illetéket emelje vagy leszállítsa, de azt épen nem akadályozza meg, hogy a szokásos parlamenti eszközök utján, initiativa jogával éljen arra nézve, j hogy a 800,000 főnyi hadi létszám törvényes j utón megváltoztattassék. E köztt úgy hiszem, igen nagy különbség van. Az igaz, hogy ez initiativa joga sikerre nem vezethet máskép, mint, hogy ha ugyanazon factorok, melyek a 800,000 főnyi hadi létszámra vonatkozó törvényt alkották, új törvényes intézkedéseket tesznek. Ámde ezzel a felfogással Pulszky t. képviselőtársam sem helyezkedik ellentétbe, mert hisz ő is 5 évre kívánja megállapittatni a hadi létszámot és, tehát ő sem akarhatja azt, hogy a magyar országgyűlés 5 év előtt önjogulag megváltoztathassa a hadi létszámot, hanem az országgyűlésnek csak azon jogot akarja megszerezni, hogy az initiativa jogával élhessen. Azt hiszem t. ház, elég elfogadhatókig fejtettem ki azon meggyőződésemet, hogy azon jog, melyet a t. képviselő urak a magyar parlamentnek vissza akarnak szerezni, tényleg kezünkben van és kérem is t. képviselőtársamat, e kérdésben ellenfelemet, hogy ha rendkívüli nagy szüksége nincs rá, ne igyekezzék ezen fejtegetésemnek ellenkezőjét bebizonyítani Mert habár szerencsémnek fogom is tartani, hogy e helyről a magyar parlamentnek egy kétségtelen jogát, akár ő ellene is védelmezzem, de másrészt sajátságos dolognak találnám, ha oly kiváló és jeles parlamentierők, mint a t. túloldalon vannak, dialectikájuk összes erejét arra fordítanák, hogy a magyar parlamentnek egy meglevő jogát előbb elvitassák csak azért, hogy azon jog visszaszerzésének dicsőségét magoknak megszerezzék. (Elénk helyeslés jobbjelöl.) Ugy hiszem, talán igenis nagy részletességgel fejtettem ki azon okokat, melyeknél fogva Pulszky képviselőtársam határozati javaslatát visszautasítani kénytelen vagyok. (Halljuk! Halljuk !) Áttérek most azon másik határozati javaslatra. (Mozgás a szélső baloldalon.) Előre kikértem az önök szíves türelmét (Halljuk!) és úgy hiszem,
