Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-174
174. orseágos ülés november 25. 1879. 9f><) megszavazásának sorsát azon feltételekhez kötni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Pulszky t. képviselőtársam, mint már említettem, maga is a hadi létszám leszállítását lehetetlennek tartja, S íme, mégis azon hadilétszám megszavazását oly feltételekhez akarja kötni, melyek meghiúsulása nagyon is lehetséges, mert azok létesítése nem csak tőlünk, de a monarchia másik felétől is függ. Mert nagyon lehetséges, hogy egyik-másik reformra nézve, melyet mi kivan mik, vagy a melyet a túlsó fél kivan, nem jön létre az egyetértés s igy a föltétel telje.sülése lehetetlenné válik. És akkor védtelenné tegyük-e a monarchiát? Megtagadjuk a hadi-létszám megállapítását V Ugy hiszem, hogy ezt t. ellenfeleink sem akarják. De épen ezen szempontból nem foglalhatom el azon álláspontot, mely ezen kérdést a kölcsönös concessiók szempontjából akarja megoldani és mely, mint ezen oldalról (baloldalra mutat) formaláztatott is, egy valóságos csere kereskedési viszonyt akar e kérdésre nézve felállítani a parlament és a korona közti. Ha szükséges az a 800,000 ember a monarchia megvédésére, akkor, r. ház. nem a koronának, nem a túlsó félnek, nem esetleg külön a népnek, hanem édes mindnyájunknak szükséges és akkor annak megszavazásáért én nem tudom, kitol fogunk valami árt követelni. (Tetszés a jobboldalon.) És itt van talán helye annak. t. ház. hogy feleljek azon egyenes interpellatiórä, a melyet Degré Alajos t. képviselőtársam hozzám intézett, midőn azt kérdezte, hogy gróf Andrássy Gyula az akkori közös hadseregért és hadilétszámért meghozta nekünk a honvédséget, vájjon mit hozunk mi ez óriási áldozatért, a melynek elfogadását a nemzetnek ajánljuk ? Hozzuk, t. ház azt, a mit egy hadsereg hozhat; (Halljuk!) hozzuk azt, a miért egy hadsereget alkotnak. Lehetnek, t. ház, egy hadsereg alkotásánál és szervezésénél mellékes szempontok is, lehet, hogy kisebb társadalmi, politikai és nemzetiségi ezélokat is akarunk elérni; de a föczél, melyért hadsereget alkotunk, az: hogy védelmezze meg az országot és államot külellenség ellen. (Helyeslés a jobboldalon.) E hadi létszámért a közös védelmet hozzuk. (Tetszés jobbfelöl. Egy hang a szélső baloldalon : Andrássy a. honvédséget is hozta!) Igaz — és a közbeszólás figyelmeztet is engem arra — hogy gróf Andrássy Gyula még hozott valamit e közös védelmen kivül. t. i. hozta a közös védelem ervük alkatrészét, a magyar honvédséget. Ámde, t ház. az a magyar honvédség, a melyek akkor e padokról (a szélső baloldalra mutat) — ha talán nem is épen önök —mintegy zsandár-csapatnak akartak qualifikálni, ma is megvan és pedig megvan oly fejlettségben és erőben, a mire akkor nem is gondoltunk. (Tetsszé sjobbfelöl.) Az önök kedvéért nem semmisíthetjük meg a honvédséget, hogy azután újra ajándékba hozzuk azt. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Meg akarom jegyezni, t. ház, s ezzel talán Pulszky Ágost t. barátomnak egy további argumentátiójára felelek — hogy a 800,000 főnyi hadi létszám megszavazása által még egyáltalában nem vetjük el ama reformok sorsát, a melyeket a hadseregre nézve szükségeseknek tartunk. Hisz Pulszky >\gost t. barátom maga volt az, a ki fényes leírását adta azon kényszerítő eszközöknek, a melyekkel a parlament, a kormány és általában a törvényhozás többi faktoraira hathat. ezen eszközök pedig mindnyájunk rendelkezésére fognak állni akkor, midőn a kormánynak erre vonatkozó törvényjavaslatai majdan előttünk lekúsznék. De ha talán nem is volnának elég hatályosak azon eszközök, volt szerencsém már előbb kifejteni,hogy minden eszköz köztt a legveszedelmesebb volna az. ha a hadi létszám megállapítását és igy a monarchia védképességének további fenntartását akarnók e reformok ilyen, vagy amolyan sorsától függővé tenni. Áttérek Pulszky Ágost t, képviselőtársam határozati javaslatának második pontjára, a mely szemben azon 10 évvel, a melyet a bizottság a hadi létszám megállapítására ajánl. 5 évet hoz a. t. háznak javaslatba. S itt talán szabad néhány felvetett kérdésre reflectálnom, a mely ezen oldalról (a szélső baloldalra mutat) tétetett, hogy t. i. szemben más államok eljárásával, vájjon mire szükséges azon tiz évi eyklus megállapítása '? Én abban a nézetben vagyok, t. ház, hogy ezen tiz évi eyklusTiak, vagy egyáltalában egy bizonyos cyklusnak megállapítása, a melynek lejártával a hadi létszám meghatározása a dolog természeténél fogva újra a parlamentek elé vissza kerül, első sorban az országgyűlés és parlamentnek érdekében szükséges, azon sajátságos közjogi viszonyok köztt, a melyben mi itt a monarchia másik feléve] szemben vagyunk. Egységes államokban, t. ház, a hol a törvényhozás bármely pillanatban szabadon rendelkezhetik az államélet minden kérdésében, egyáltalában nem volna értelme egy i]y eyklus megállapításának. Mert hisz, ha a törvényhozás kimondaná is, hogy a hadilétszám ÍO—-20 évre szabatik meg, az semmivel sem tenne egyebet, mintha egyszerűen azt mondaná e törvényhozás, hogy a hadi létszám megállapíttatik: mert hisz egy törvényhozás sem önmagát, sem utódját nem kötheti meg arra nézve, hogy a törvényt bármikor megváltoztassa. Egészen másként áll, t. ház. e kérdés azon viszony nyal szemben, a melyben mi Ausztriával vagyunk. Itt akárhogy argumentáljon is Helfy t. kép38*
