Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-172

172. oranágos ülés A tisztelt előadó és Ráday képviselő ur is geográfiai helyzetünket akarják itt kényszer esz­közül alkalmazni, a miként alkalmaztatott az a bank, a vámegyesség, a 80 milliós bankadósság­n 4l s mindenkor, a midőn a magyarnak engedni kellett. T. ház ! a mi geográfiai helyzetünk nem oly rósz, mert Európa népei nem egykönnyen engedik lerombolni azon erős sziklafalt, a mely ezredéven át fedezte kelet viharjai ellen, s mely ezután fedezendi észak viharjai ellen Fenntarta­nak és szövetkeznek velünk, mihelyt erősnek tudnak, mihelyt egy erős hadsereggel helyezke­dünk el hivatásszerű őrállomásunkon. Ifj. Ráday Gedeon t. képviselőtársam igen nagy súlyt fektetett arra és avval indokolta a közös hadsereg létszámának szükségét, hogy az önálló magyar hadseregben a sokféle nemzetiség­viszályt, egyenetlenséget idézne elő; de hát t. ház, a nemzetiségek conglomeratiója nincs e még nagyobb mértékben a közös-, vagyis osztrák hadseregben, hol a mi nemzetiségeinkhez, legalább is egyszer annyi másféle nemzetiség jön s ha a vasfegyelem bilincse képes ezeket összetartani, mondhatnám összeforrasztani, meg vagyok győ­ződve arról, hogy a szabadságszeretet még inkább fogja egyesítem a magyar hadseregben, Magyar­ország minden nemzetiségét. Ráday Gedeon t. képviselő ur felhozta azt is, hogy a Szalay-szerü beszédek, a magyar parlament tekintélyét csök­kentik. Már t. ház, én nem akarok itt valami erős kifejezést használni, azt kerülöm, de kény­felen vagyok bevallani, hogy a magyar parla­ment tekintélyének nem azok ártanak, kik a nemzet jogait, alkotmányát és szabadságát védik, kik annak jövő nagyságán elszántan és önmeg­tagadólag működnek, hanem ártanak azok, a kik a nemzetet bele viszik azon nagy adósságokba, a melyből kimenekülni talán soha nem fog; {Elénk helyeslés a szélső halon) a kik nem gon­dolkoznak a maguk eszével, hanem annak eszével, a ki már rég nem gondol hazájával. (Elénk helyes­lés a szélső balon.) Arra, a mit a t. előadó ur (Halljuk!) sub­jeetiv és objeetiv argumentumok tudományos distinctió járói itteu előadott, nem kívánok reflec­tálni, mert hisz az, a mit ő mondott, önmagát fúlon túl megczáfolta. Az orosz agressio ellen kell készülnünk, azt mondja az előadó ur, a mire azonban szintén csak azt mondom, hogy, habár én t. ház, nem vagyok a világ nagy és magas politikájába be­látó politikus, hanem azt mégis tudom, hogy ha fenyeget bennünket orosz agressio, azt t. ház önök idézték elő, a midőn megengedték azt, hogy a muszka a Dunánál megvethesse lábait. Ezen agressiot önök politikája idézte elő, a midőn meg­engedték, hogy a muszka ott egy hatalmas had­műveleti básist teremtsen magának ott a Dunánál svemb^r 22. ÍST'J. «* i és a Balkánnál, mert az, hogy Bulgáriát feje­delme kormányozza-e vagy a muszka birja? az tökéletesen egyre megy. Odajátszották a muszkák­nak a Fekete tenger és a Duna kikötőit, Török­ország, sőt a világ legerősebb erődéit, melyekre támaszkodva, hamar és könnyen határainkra üthet, mert habár a berlini szerződés ama várak lerom­bolását elrendeli; de miután ama várak az ujabb hadtan elmélete szerint, többnyire földmüvekkel vannak erődítve, le sem rombolhatók ugy, hogv pár hét, vagy holnap alatt, helyreállíthatok és felszerelhetők ne legyenek, miután a Muszkaország számára felnyitott vizi utón, a szerelvények könnyen és hamar odaszállíthatok. Ha tehát fenyeget ezen agressio, annak ka­puit önök nyitották meg. Mi főként azért is követelhetjük a magyar önálló hadsereget, hogy a hódításnak elejét vegyük. A fennebb elősoroltakból t. ház. kitűnik, hogy az eddigi állapotok továbbra való fenntar­tása, egyértelmű lenne a gyáva ? lemondással nemzeti létünk és hivatásunkról. Én Magyaror­szágot saját hadserege által védett, erős és füg­getlen államnak akarom hinni s azért a jelen törvényjavaslatot, mely az államiság főattributu­mától és biztosításától akarja megfosztani, el nem fogadom, hanem csatlakozom az Ugrón Gábor barátom által benyújtott határozati javaslathoz. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Ivánka Imre: T. képviselőház! (Halljuk!) Kötelességemnek tartom mindenekelőtt rövid szavakban kijelenteni, hogy épen jelenlegi egész­ségi állapotomban nem volt szándékom fel­szólalni s ha imitt-amott hangom talán el fog hagyni, ezért előre is bocsánatot kérek a tisz­telt háztól. (Halljuk!) Helfy igen t. képviselő ur kedélyes fölszólítása következtében azonban, kötelesség-mulasztásnak tartanám, ha — ámbár, mint mondáin, nem volt szándékom fölszólalni — némely eszméimnek kifejezést nem adnék. Bátor vagyok figyelmeztetni Helfy t. kép­viselő urat egy körülményre. Méltóztassék vissza­emlékezni, hogy honvédelmi minister ur annak idején kijelentette, miként a véderő törvény módosítása iránt, legközelebb törvényjavas­latot fog a ház elé terjeszteni. Én akkor kívántam fölszólalni és pl. t. barátomnak, Pulszky­nak tegnapi szakavatott és higgadt felszólalását is azon alkalomra vártam, mert most csak arról van szó, vájjon a hadsereg létszáma 800,000 fővel fenntartassék-e vagy nem? vájjon Magyar­ország ezen eontingenst, a megfelelő arányban hozzájárulással, fenn akarja-e tartasd tovább is, hosszabb évek sorára, igen vagy nem; avagy, a mint Pnlszky t. képviselő ur kívánja 5 évre, vagy, a mint némelyek akarják, egy évre, vagy mások szerint, hogy egészen megtagadtassák a hozzájárulás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom