Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-172

550 172. országos ftlés november 22. 1879. Oroszországban van egyetemi hallgatók részére 3 havi, középtanodai látogatók részére 6 havi s kevésbbé müveitek számára. 2 évi szol­gálat is. Kérdem tehát, t. ház, mi akadályoz bennün­ket, hogy a jelenleg fennálló egy évi önkéntesek intézménye mellett, melynek kiváló feladata a hadsereg részére tartaléktiszteket nevelni, ne léptessünk életbe még egy Il-od osztályú egyévi önkéntes intézményt, melynek feladata leez al­tiszteket szolgáltatni. Ha a mostani önkéntes, ki szolgálata mellett még egyéb tanulmányaival is foglalkozik, képes egy év alatt használható tisztté válni, mért nem lehetne egy jelölt H-od oszt. önkéntesből, ki az egész évet kizárólag a szol­gálatnak szentelni köteleztetnék, egy év elmul­tával használható altiszt. A kik ismerik hadseregünket, tudják, hogy alkalmas altisztekben ép oly nagy, tán még nagyobb a hiány, mint tartaléktisztekben. Miért nem lehetne megengedni, hogy oly ifjak, kik p. o. az algymnasiumot, alreáltanodát, a polgári iskolát, a kereskedelmi ipartanodát, avagy más ehhez hasonló szaktanodát elvégezték, a had­seregbe, mint egy évi önkéntesek beléphessenek, az egy évi szolgálatot kizárólag saját költségü­kön teljesíthessék és az egy év elteltével, ha a 'megszabott altiszti vizsgát sikerrel leteszik, mint altisztek a tartalékba áttétessenek. Azok pedig, kik a jelzett vizsgát le nem teszik, 6 havi után­szolgálatra lennének kötelezendők, mint ez tör­ténik p. o. Olaszországban az egy évi önkén­tesekkel. Eltekintve, hogy ez által a műveltebb -egyén azon tekintetekben részesittetnék, melyeket követelni jogosult, ezen intézménynek nemcsak financiális, de nemzetgazdászati, sőt mi több, még a nevelésre is üdvös következménye lenne. A mi a financziális eredményt illeti, bajos, sőt lehe­tetlen azt előre számszerűleg meghatározni, miután azonban nagyon jogosan feltételezhető, hogy ezen kedvezményt minél többen vennék igénybe s igy azok száma évenként sok ezerre volna tehető, az által, hogy ezek szolgálatuk ideje alatt önnön magukat eltartani kötelesek, a hadi budgetben, körülbelül 1—3 millió frt meg­takarítás lenne elérhető. A mi a nemzetgazdászati eredményt illeti, az abban állana, hogy mindazok, kik most rend­szerint 3 teljes évig tartatnak fegyver alatt, mert a művelt és ennélfogva használhatóbb elemeket nem igen szabadságolják idő előtt, egy év lefor­gása alatt visszaadatnának élethivatásuknak, a productiv munkának. A nevelésre annyiban lenne ez intézménynek befolyása, a mennyiben a szülőket gyermekeiknek kiképeztetésére serkentené, hogy ily módon a tör­vény által nyújtott kedvezményben részesülhes­senek. De még tovább megyek, t. ház, mért nem lehetne nálunk ép úgy^ mint Oroszországban, az oly egyének részére, kik ugyan nem birnak a fenntiműveltséggel, hanem akik, valamely müértel­met igénylő mesterséget, vagy ehhez hasonló fog­lalkozást űznek, irni s olvasni tudnak, jó lövé­szek, mért nem lehetne ezek részére 2 évi szolgá­lati időt szervezni. Ily intézmény, a fentihez hasonló (Tedinénynyel birua. Végrendszerünk még egy cardinalis hibájára akarom felhívni a t. ház figyelmét. Védrendszerünk alapelve az általános védkötelezettség és épen ezen alapelv van a törvény kiviteli intézkedései által illusoriussá téve, a mennyiben ezen véd­kötelezettség teljesítése, szerfelett aránytalan. Mig egy része, p. o. a póttartalékosok egy­általában nem, egy más része pedig csak 5—6 hónapi szolgálatot teljesít, addig a hadsereg többi része 3 év és 2 havi szolgálatra köteleztetik. És minek köszönik ezek e kedvezményt ? Tán családi viszonyaiknak, vagy egyéb személyi hiányaik vagy kellékeiknek ? Nem, a puszta véletlennek. így történhetett meg azután a boszniai hadjárat alkal­mával, hogy mig egyes tartalékosok 31, 32 éves koruk, és családapai minőségük daczára mozgósit­tattak 21, 22 éves fiatal honvédek egész kényol­mesen otthon maradhattak. Oly igazságtalanság ez t. ház, melynek mi­előbbi megszüntetése nem eléggé követelhető. De miután jól tudom, hogy ez igazságtalanság egyéb körülmények miatt, legalább egyelőre nem szün­tethető meg, szüntessük legalább ott meg, hol az lehetséges, t. i. a póttartalékosoknál. Pulszky képviselőtársam e tekintetben kifejtett nézetével azon indokból nem érthetek egyet, mert az intéz­ményt oly módon akarnám megváltoztatni, mely által egyrészt az általam hangsúlyozott igazság­talanság szüntetnék meg, másrészt azonban a póttartalék szaporittatnék, mely jelenlegi számá­ban, a hadsered harezbani kiegészítésére koránt­sem elégséges. Ezt el lehetne érni, hogy p. o. csak egy-kettőt soroljak fel, az által, hogy ha a póttartalékba soroztatnának: 1. Azok, kik családi viszonyaik folytán ideiglenes mentességet élveznek, a midőn a 3-ik sorozati osztályból kilépnek. 2. A tanítók besorozása által, kiknek jelenlegi sorsa nagyon mostoha, miután még altisztekké sem lehetnek. 3. Azok, kik csak feltételesen hadképesek. 4. Azok, kik I. és II-ik osztályban képte­lenek és a Ill-ik osztályban is csak feltétele­sen hadképesek. Feltételesen hadképeseknek azok lennének kimondandók, kiknél a szolgálati képesség egyes testi hiányok folytán, némileg korlátozott. Végre még csak az igen t. ministerelnök egy tegnapi állítására akarok rövid megjegyzést

Next

/
Oldalképek
Tartalom