Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-172

172. orgüágos tlé* november 22. 1879. 54^ Bak tartom, hogy mindkettőnek egyszerre való tárgyalását, a helyes megoldás érdekében feltétlenül szükségesnek tartom, nem fogadhatom el a tisztelt kormány által benyújtott törvényjavaslatot, hanem kénytelen vagyok Pulszky Ágost t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatra szavazni. [Helyeslés a baluldalon.) De nem fogadhatom el a kormányjavaslatot azért sem, mert abban a hadi létszám egy évtizedre való megállapítása kívántatik, mi által a nagyobb mérvű megtakarítások, ugyanazon időre lehetetlenné vannak téve. Ugyanis, t. ház, ne ringassuk magunkat csalódásban, nagyobb mérvű megtakarítások, olyanok t. i, melyek a nép terheinek enyhítését, avagy az államdefieit megszüntetését hathatósan előmozdítanák, a jelenlegi védrendszerünk mellett csakis a hadi és békelétszám együttes leszállítása által eszközölhetők; mert a békelétszám egyoldalú leszállítása által, a hadi kiadások egy igen tetemes része, egyáltalán nem alteráltatik és csakis a kiadások azon részében áll elő változás, melyek a békelétszám fenntartása, szóval az úgynevezett napiszükségletek fedezése által idéztetnek elő. Hogy pedig itt nagyobb megtakarítások eléressenek, p. o. ba körülbelül 12-15 milliót meg akarnánk takarítani, legalább 100,000 emberrel kellene békelétüzámunkat leszállítani, mi a megállapított magas hadilétszám mellett merő képtelenség, miután a hadi és békelétszám között, bizonyos aránynak léteznie kell, mely a katonák kiképzését, az egész hadiszervezet fenntartását és fejlesztését, a hadseregnek bizonyos mérvbeni folytonos készen tartását, lehetővé tegve. Való. hogy evvel szemben. Pulszky t. képviselőtársam határozati javaslata sem nyújt alkalmat a financziális szempontok rögtöni érvényesítésére, mert ő is elfogadja a hadi létszámot, miután ennek megváltoztatása a jelen viszonyok közepette, mint ezt részemről is készségesen elismerem, merő lehetetlenség; ámde a különbözet súlypontja a 10 és 5 évben fekszik; e határozati javaslat ugyanis a nemzetnek alkalmat nyújt már 5 év leforgása múlva, ha időközben *z európai viszonyok kedvezőbbekké válnának, •— kiadásait reducálni, akár a hadi és békelétszam együttes leszállítása által, akár pedig egy újabb védrendszer meghozatala által. Mert bármennyire törjük fejünket, t. ház, összesen csakis ezen két lehetősége van a hadi budget leszállításának és én megvallom, hogy részemről egy új védrendszer behozatalát szükségesnek tartanám nemcsak finanezialis tekintetekből, hanem épen hadseregünknek a kormány által hangsúlyozott karczképessége érdekében is. Ugyanis, t. ház! a mostani védrendszerünk mellett, hadseregünk egy része

7 avéderőtörvény 27. §-a alapján körülbelül 5 havi, egy más része a 32. KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VIII. KÖTET. §. alapján épen semmi, egy harmadik része pedig szintén körülbelül 5—6 havi kiképeztetésben részesül, ezek pedig valóban oly állapotok, melyeket dédelgetnünk nincs okunk; mert bármennyire viseltessünk bizalommal nemzetünk harczi erényei s vitézsége iránt, mégis alaposan kételkedhetünk abban, váljon az ily rövid kiképeztetésű katona, képes lesz-e a komoly órában sikerrel küzdeni egy oly ellenféllel szemben, ki magasabb előmíveltsége daczára 3. sőt, mint p. o. Francziaországban 5 évi kiképeztetésben részesült. Nem habozom kinyilatkoztatni, hogy bármiként dédelgessék a jelen védrendszert, erősen hiszem, hogy nemsokára megjön azon idő, midőn vagy új védrendszert, p. o. Poroszországéhoz hasonlót fog kelleni behoznunk, vagy pedig az önálló magyar hadsereget felállítanunk, mely utóbbi olcsóbb nem lesz, de mely egésséges voltánál fogva, legalább egy helyesebb rendszer alkalmazása által, haderőnk harczképességének növelését teszi lehetővé. Az általam előbb felhozottakon kivül, főleg ínég azért pártolom Palszky képviselőtársam határozati javaslatát, mert annak 3-ik pontja, mely az egyévi önkéntesek intézményéről szol, alkalmat nyújt egy oly megtakarításra, mely véleményem szerint, a jelenlegi védrendszerünk keretében,-" a kormány által hangsúlyozott harczképesség veszélyeztetése nélkül, eszközölhető. Ugyanis az európai nagy államok egyikéhen sincs az egy évi önkéntesek intézménye oly szűk korlátok közé szorítva, mint minálunk. Mig minálunk az 1868: XL. t. ez. 21. §-a alapján csakis oly egyének vannak feljogosítva, mint egyévi önkéntesek szolgálhatni, kik akár főgymnasiumot, akár főreáliskolát, vagy ezekkel egyen, vagy magasabb rangú intézetekben tanulmányaikat sikerrel végezték, addig Poroszországban, hol ezantézmény nagyon is meghonosult, a középtanodák látogatóin kivül, művészek, de még oly munkások is jogosítvák, kiknek foglalkozása bizonyos müértelmet szükségei, ha elemi iskolai kiképeztetést igazolhatnak. Olaszországban az egyévi önkéntesség azokra is ki van terjesztve, kik iparnak, művészetnek, szóval olj~ hivatásnak szentelték magákat, melynél munkálkodásuk hosszabb megszakítása, foglalkozásukban! jártasságuk hátrányára szolgák Itatna, Francziaországbaii van az 5 évi szolgálat mellett, még egy évi szolgálat is oly művelt. egyének részére, kik az egyévi önkéntességhez szükségelt képzettséggel nem bírnak. Sőt az oly egyének is, kik 18 éves korukban a hadsereghez önként belépnek, irni s olvasni jól tudnak. ha egy év alatt magukat kellőleg kiképzik, szintén szabadságoltatnak. 3a