Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-171

171. országos ülés november 21. 1879. 238 ket, melyek az állam létét kívülről fenyegetik, észrevegye, hogy a veszélyek szempontjából intézkedjék, hogy a törvényhozás közreműködését e tekintetben felhívja, ismét helyzeténél fogva a képviselőháznak van leginkább módja arra, hogy az adózókat sújtó terheket érezze és azon intézkedéseket kezdeményezze, melyek az adózók terheire vonatkozó tekintetekből^ mulhatlanul szükségesek. {Helyeslés balfelöl.) És ha izgatásoktól félnek ezen kikötésnek a törvényjavaslatba felvétele esetére, méltóztassanak megmondani, mivel fognak csökkenni ezen izgatások, ha a clausula a törvénybe föl nem vétetik. Vájjon, nincs-e alkalma az országban bárkinek a sajtót és az egyesületi jogot fölhasználni; vájjon, nincsen-e joga különösen e háznak, a budget tárgyalásánál az alkalmat indirecte fölhasználni és ugyan e kérelmet intézni a trónhoz és a mínisteriumtól megkövetelni, hogy ez irányban fejedelmi kezdeményezés alapján előterjesztést tegyen; és ha csakugyan tűrhetetlen az állapot, feltehetik-e az országról és e házról azt, hogy e tekintetben netalán múlhatatlanul szükséges változtatást, részéről meg ne tegye? a kérdést szó nélkül hagyja? S hogy ha e tekintetben nem lehet meggátolni. nem szabad meggátolni, hogy a közvélemény, ezen óhajtások más utón fognak kifejezésre jutni, a következmény, ha a ház e joggal nem bír, az, hogy a ház tekintélyéből, súlyából más irányban is veszteni fog, midőn e tekintetben az ország óhajtását és kívánságát ki nem fejezheti, óhajtásait ki nem elégítheti. Méltóztassanak meggondolni azt, hogy ezen egész törvény tárgya nem olyan, hogy izgatásokra alkalmas lenne. Méltóztassanak meggondolni, hogy a házban mindenkinek józanságáról azt kell feltételezni, hogy tudja, hogy a hadszervezet gyökerét, alapját megváltoztatni lehet, kívánatos és czélszerű, de mindig a legkomolyabban meg kell íontolni annak lehető következményeit. Azt méltóztatnak látni, hogy midőn a ház számos, igeu fontos joggal fel van ruházva, olyannal, a melynek alapján indirecte ezt is kivívhatja, e jogokkal vissza még sem él. Hiszen, ha ezen jog megtagadtatnék, akkor tel kellene tenni, hogy azon többi jogok, a budget-jog, az újonczilleték megszavazásának joga is visszaélésekre fognak felhasználtatni. E jog épen, mert nagy jog, épen mert egy kérdésnek csak egy oldalról való megoldására nyújt alkalmat, épen azért igen komoly jog, olyan, a melyhez a ház épen oly ritkán fog nyúlni, mint a budget, vagy az újouez megtagadás jogához. Ezekkel is meg Sehet zavarni igen mélyen a hadsereg szervezetét, ezekkel is oly krisiseket lehet előidézni, melyek nagy veszélyekkel járnak s melyeket meggondolatlanul épen azért senki sem íog előidézni akarni. Ezeu jog is merőben egy természetű azokkal. Egy KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. VIII. KÖTET. oly jog ez, mely igen ezélszerű lehet, mert nem teszi egy pillanat esélyeitől függővé azon körülményeket, melyek köztt a védtörvény tárgyalása a képviselőház elé kerül. Miután a t. ház türelmét talán kelletén túl is igénybe vettem, (Halljuk!) legyen szabad e e fejtegetéseimet egy kijelentéssel befejeznem. Ez az, hogy miután részünkről a jelen törvényjavaslatot ugy, a mint van, t. i. addig, mig nem öt, hanem tiz évre szól, addig mig a létszám discussiójának joga, fejedelmi rezervált jognak tekintetik és nem országgyűlési jognak, addig, mig a védtörvény többi mozzanataira vonatkozó javaslatok ezzel kapcsolatosan előterjesztve nincsenek, addig mondom, ezt el nem fogadhatjuk, s a hadsereg létszámának megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot csakis ezen feltételek kapcsában fogadhatjuk el, miután e feltételek teljesítése nem egy perez müve, — módot és időt kell a kormánynak nyújtani, hogy azon esetre, ha a t. ház többsége véleményünkhöz járulna, a hadszervezet létszáma változást rögtönösen ne szenvedjen s a hadszervezetre bomlasztó határozat létre ne jöjjön. Ennek követke^:keztében. azt hiszem, t. barátaim nevében is kijelenthetem, hogy azon esetben, ha a t. ház javaslatunkhoz járulna, nehogy nehézségek merüljenek fel, nem mint állandó rendszabályt, hanem mint az átmenet megkönnyítésére czélzó intézkedést, a javasolt hadilétszámot egy évre minden nehézség nélkül megszavazni készek lennénk, a végett, hogy a kormánynak ideje legyen a kívánt javaslatok előkészítésére. Bátor vagyok, ennél fogva a következő határozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé : „Határozati javaslat. Határozza el a ház. hogy a közös hadseregnek jelen hadi létszámát további öt évre megállapítani kész, ha egyszersmind és kapcsolatosan törvény alkottatik meg az 1868: XL. t. ez. intézkedéseinek módosításáról és pótlásáról a következő irányokban : 1. Az idézett törvény lő. §-nak rendelkezése, mely szerint az újoncz-illeték mennyisége és ennek folytán a hadi létszám a törvény hatályának letelte előtt kérdésbe csak ugy vehető, ha ő Felsége az illető felelős kormányok utján annak emelését, vagy leszállítását kívánja — toldassék meg azon intézkedéssel, hogy a törvény módosításának kedvezményezése e részben, az országgyűlést is illesse meg. 2. Magyar tisztnevelő és képző-intézetek felállítása és szervezése határoztassék el. •\. Az egyévi önkény tesek intézménye (-21—25. §.) akként módosíttassák, hogy feladatának mind hadszervezeti, mind nemzeti tekintetben jobban megfejelhessen és a tapasztalt visszaélések megszüntettessenek. 30