Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-171
230 171. országos ülés november 21. 1S7;>. nagyobb, mégis mulhatlanul nagyobbak, mintha a monarchia területén belül volnának elhelyezve. Nemcsak, hogy drágábbak ugyanis az ottani élelmi és ellátási szerek, hanem nagyobb mérvben kell azon csapatokat ezekkel ellátni. Ezen nem kételkedhetik senki, a ki az ottani igen szomorú szolgálati viszonyokat ismeri, a melyek között azon csapatoknak ott, előre láthatólag hosszabb ideig kell még lenni. Ez tehát egy tétel, mely okvetlenül bizonyos és milliókban kifejezendő súlylyal nehezedik hadügyi költségvetésünkre. Ezenkívül még egy közvetett tétel forog fenn. (Halljuk!) Az 1868. évtől fogva egész máig maradandólag, úgy ;;z 1868. évi országgyűlési diseussiókban, valamint a delegáfiók discussióiban is évről évre az administrátió egyszerűsítése, a hadsereg költségeinek, habár csekély leszállítása és más tekintetek kielégítésének is igen hatályos eszközeiül tekintették a képviselő-testületek — és elismerte ennek helyességét a ministerium maga is, — a territoriális divisiók elvének megközelítőleg minél teljesebb életbeléptetését. Elismerem t. ház, hogy a territoriális divisiók rendszerének jelszava igen tág és több értelemben felfogható. Elismerem azt, hogy minden ország különleges viszonyai, bizonyos módosítások szükségét idézik elő ezen. az elméletben kétségtelenül legtökéletesebb hadi szervezetnek, Francziaországtól kezdve, hol ezen elvet a legteljesebben látjuk életbe léptetve, Németországon és Olaszországon keresztül, a hol más tekintetek, ezen elvnek teljes mérvben való életbe léptetését korlátozzák; Németországban Elszász-Lothringia körülményei, Olaszországban azon nagy egységi törekvések, melyek ott kívánatossá és szükségessé tették az olasz törvényhozás előtt, hogy még az egyes csapatoknak is állománya, az olasz terület különféle részeiből egészíttessék ki az egységes érzület kifejtése végett; — egész hazánkig, a hol a gazdasági és nemzetiségi viszonyok következtében, a territoriálitás és a territoriális divisiók rendszere, mulhatlanul csupán bizonyos korlátok köztt és mödosítottan érvényesíthető. Tagadhatatlan azonban, hogy a hadügyi administratió már tavaiig igen sokban megközelítette a territoriális divisiók elvét, a mennyiben t. i. a birodalom viszonyai köztt ez lehetséges. (Halljuk!) Tagadhatatlan az is, hogy most, ezen mind a czélszeríí szervezet, mind az olcsóság szempontjából fontos elv új körülmények folytán, Bosznia és Herczegovina állandó megszállása folytán, igen nagy sérelmet szenved, mivel legalább három hadosztály lesz mindig szükséges ezen tartományok megszállására. Minthogy pedig ugyanazon hadosztályok állandóan és hosszasan, a katonai kiképzés igen nagy hátránya nélkül, ott nem tarthatók, tehát azon hadosztályok folyvást megváltoztatandók és azon négy hadosztálylyal, melyeknél Dalmátia, a várőrségek és a nagyobb helyőrségek szempontjából a territoriális divisió elvétől már is eltértünk, igy hét hadosztály lesz az, melyekre vonatkozólag az általános elv alól a viszonyok nyomása folytán, szükségképen kivételt kell tennünk. Nem kevesebb tehát, mint az összes hadsereg egy ötöd részére nézve oly viszonyok forognak fenn, melyek tekintetében a territoriális divisiók elvével merőben ellentétes irány életbe léptetése szükséges s azon csekély megtakarítások és nagy hadszervezeti előnyök, melyek e rendszer elfogadásával járnak, neutralizáltatnak ezen körülmények folytán. Azon kérdés merül tehát fel, hogy ezen az említett tekintetek által kétség kívül még' fokozott, óriási mérvű ég csaknem az elviselhetlenség határáig terjedő pénzügyi terhén, mikép lehet könnyíteni? Könuyíthetni-e a vádrendszer megállapodásai keretében, könny íthetni-e más módon ? (Halljuk: !) Azt hiszem, t. ház, hogy midőn a védrendszer pótlásáról, midőn határozmányainak módosításáról van szó, ezen fináncziális körülmén} múlhatatlanul tekintetbe veendő. Megvallom azonban, hogy én a törvényes intézkedésekből ez irányban nem várok nagy eredményt s azt hiszem, hogy, habár a jelenlegi létszám mellett, a törvény módosítása alkalmával e tekintet folytonosan szeme előtt kell is, hogy legyen a törvényhozásnak, ez irányban az eredmény csupán másodrendű lesz. A pénzügyi terhek leszállításának súlypontja, mindenesetre más működési tereken fekszik ; fekszik a kormányzat működésének terén és fekszik a budget-jog terén; fekszik a kormányzat intézkedései ellenőrzésének terén, mi a delegatióknak képezi feladatát, Ha tehát azon határozati javaslatban, melyet előterjeszteni bátor leszek, a t. ház erre vonatkozólag közvetlen intézkedést nem talál, ne méltóztassék ezt úgy magyarázni, mintha ezen pénzügyi terhek szemügygyei tartását, a védrendszer megállapítása alkalmával is szükségesnek nem tartanám s ne méltóztassék úgy magyarázni, mint ha a legnagyobb súlyt nem fektetném arra, hogy mind a kormány minden rendelkezésünkre álló eszközökkel arra szorittassék, mind a delegatiónak, melyet ugyan utasítani jogunkban nem áll, de a melyre nézve a ház hangulata lehetetlen, hogy befolyást ne gyakoroljon, minél elébb kötelességévé ne tegyük és szivére ne kössük, hogy minden lehetőséget megkísér éljen a védrendszer keretén belől megtakarításokat eszközölni, — mondom, ne méltóztassanak úgy magyarázni, hanem úgy, hogy mi javaslatunkban nem kivá-