Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-170
170. oraiácw tlé» aovemfcer 19. 187*. © j j indítványát, miután azt megfelelőnek tartom, pártolom. Elnök: Méltóztassanak azok, a kik az előadó ur indítványát elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja és igy Madarász József indítványa elesik. Ezután, t. ház, visszatérünk a 19-ik sorjegyzék folytatólagos tárgyalására. Vécsey Tamás előadó (olvassa a 19. sorjegyzék 23., 24., 25. és 27. számú kérvényeket, a melyekre nézve a kérvényi bizotíság véleménye eljogadtatik. Olvassa a kérvényi bizottság véleményét a 28—40. szám alatti kérvényre vonatkozólag, mely változatlanul eljogadtatik. Olvassa a kérvényi bizottság véleményét a, 41. sz. kérvényre vonatkozólag): „Bachó Pál magánzó a kérvényében leirt „nagyfontosságú" gyógyszer magyarosan leendő megneveztethetése iránt fontos tényállásoknál fogva esedezik. {< Az egészségügyi törvény 55. §-a ekként szól: .bizonyos betegségben javaslatba hozott gyógyszer vagy gyógymód megvizsgálása s az eredményhez képest alkalmazásának engedélyezés iránt, szakértők meghallgatásával a belügyminister intézkedik. Annálfogva a bizotíság véleménye a következő: Az 1870: XIV. t. ez. 50. §-a szerint leendő elintézés végeit kiadatik a belügynumsternek. Simonyi Ernő: T. ház! A bizottság ezen véleménye a kérvényben foglalt tárgygyal egyáltalában nem illik össze. Nem az kéretik a kérvényben, a mint legalább én tudom, hogy egy gyógyszer árusítása megengedtessék. Az megengedtetett már a német kormány alatt s azt a magyar kormány nem képes megsemmisíteni. Hanem az van mondva abban, hogy engedtessék nseg egy oly gyógyszernek, a melynek német név alatti árusítása Magyarországon szabad, magyar név alatti elárusítása. Lehetetlen, hogy ezt a kérvényt a belügyminister látta volna, lehetetlen, hogy azt meg ne engedje, mert az olyas valami, mintha valaki német nevét magyarosittatni akarja,. A mit a kérvényi bizottság mond, az arnnyiban áll, hogy a belügyminister szakértők meghallgatása után megengedi, vagy nem. engedi meg ezen gyógyszer elárusítását. De itt nem arról van szó, hanem csak arról, hogy az, a mit német név alatt szabad volt árulni, ezentúl magyar név alatt szabad legyen árulni. Ezt úgy hiszem, hogy a belügyminister nem láthatta, mert lehetetlennek képzelem azt, hogy ily kérelem meg nem engedtetett volna ; sőt azt hiszem, maguk azon szakközegek sem olvasták, mert ha olvasták volna, minden "kenyéririgység mellett, lehetetlen volna azt a magyarázatot adni, hogy oly orvosság, mely bizonyos név alatt, német név alatt elárusítható, ne legyen magyar név alatt is elárusítható. Annálfogva kérem, méltóztassék a kérvényi KÉPvn. NAPLÓ 1878—8Í. VIII. KÖTET. bizottság véleményét elvetni s ezen kérvényt elintézés végett egyszerűen a belügyministerhez utasítani. Vécsey Tamás előadó: Talán nem fejeztem ki magamat elég világosan; mert a kérve'nyi bizottság véleménye azt mondja, hogy a kérvény, a törvény értelmében leendő elintézés végett, adassék ki a belügyministernek; az a kompetens fórum a törvény szerint, azért hivatkoztam arra, hogy a belügyministerhez tétessék át. Simonyi Ernő: A törvény csak arról rendelkezik, hogy engedély adassék valamely gyógyszer eladására; itt pedig nem azt kérvényezi az illető, hanem azt, hogy német név alatt eladott gyógyszer, most magyar név alatt adassék el. Vécsey Tamás előadó: Ha épen a törvény idézése félreértésre adna alkalmat, kérem, méltóztassék attól eltekinteni és igy fogalmazni a határozatot: Ez a kérvény elintézés végett kiadatik a belügyministernek. Élnök: Méltóztatnak ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Vécsey Tamás előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét, a 42. számú és a 20. sorjegyzék 1. számú kérvényekre vonatkozólag, mely észrevétel nélkül eljogadtatik. Olvassa- a 2. számú kérvényre vonatkozólag. Hevesmegye a nyilvános betegápolási költségeknek fedezéséről szóló 1875: III. t. ez. módosítását kéri. JEzen kérvény kiadatik az 1818 : III. t. ez. végrehajtásával megbízott m. k. belügyministernek.) Baross Gábor: T. ház! Nemcsak Heves és Komárom-, de tudtommal más megyék is rendkívül érdekelve vannak a betegápolási költségek behajtása, illetőleg fedezése iránt. Az 1875: III. t. ez. világosan körülírja azon kötelezettséget, mely a megyéket e körül terheli és talán nem csalatkozom, ha kimondom: hogy ezen törvénynek intézkedése épen azon megyéket sújtja leginkább, a mely megyék szegények, a mely megyéknek lakossága szegénységénél fogva kereset végett más megyékbe, más országokba költözik s a nehéz munka teljesítése által szerfölött nagy számát szolgáltatja a szegény betegeknek. Az 1875: III. t. ez. alapelveit megtámadni senki nek sem jut eszébe. Kétséget nem szenved, hogy valamint a községeket, úgy az egyes törvényhatóságokat, mintegy társadalmi tekintetben is kötelezi az, hogy szegényeikről, szegény betegeik ápolásáról önmaguk gondoskodjanak. De t. ház, számba kell venni azt. hogy Magyarországközigazgatási viszonyainál fogva, a megyék vagyonossága és adóképessége köztt rendkívül nagy a különbség és hogy. a mint említem, épen a szegényebb megyék sujtatisak szerfelett nagy mérvben ezen teherviselés által, szemben azon megyékkel, melyek kedvezőbb anyagi helyzet és viszonyok köztt vannak. Másfelől, t. ház, kétséget 28
