Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-170

518 170. országos ülés soreiaber lf» lift. nem szenved, hogy az eljárás, mely ezen költségek beszedése körül követíeiik, igen sok sérelmet okoz, mert egyfelől azon vármegyékben az illetőség kérdésének megállapítása, rendkívül nagy nehézséggel jár. Tudjuk, hogy oly egyénekre Mondatik ki sok esetben az illetőség, a kik a törvényhatóság területén épen semmi vagyonnal aem bírnak, vagy épen semmi jogczímmel az illetőséghez; másfélül megtörténik az, hogy a kórházak, a betegek nagy számánál fogva, talán elegendő idővel nem rendelkeznek arra, hogy a munkaadót kipuhatolják, különösen itt a fővárosban, a kiktől a 30 napi betegápolási költségek behajtását érvényesíteni lehetne, hanem egyszerűen, a mint az illetőség iránt felvilágosítást szereztek, az illető törvényhatósággal szemben állapítják meg a költségek behajtását. Felesleges mondanom, hogy ezen kórházi költségek, a törvényhatóságot a legnagyobb mértékben sújtják és az eljárási nehézségek azon költségek, behajtása körül, a legnagyobb kellemetlenségeket okozzák és ismételve csak azt akarom mondani, hogy igazán nagy mértékben sújtatnak a szegény törvényhatóságok ezen költségek megfizetése által és hogy némely törvényhatóságnak még azon alapja is kimerült, a melyet ő, az adó után pótlékként, e czélra megállapítani jogosítva van. Lehetetlen tehát be nem látni, hogy a mai viszonyok között az ilyen törvényhatóságok kiadásain segíteni, ezen terheken könnyíteni, bizonyára a kormánynak is egyik kötelessége. Midőn tehát elfogadom a kérvényi bizottság véleményét, teszem azt azon várakozásban, hogy az igen t. mieisterelnök ur, ki most a belügyministeriumot vezeti, a törvényhatóságok gyakorlati nézeteinek meghallgatásával, tudni fogja azt a módot és ha megállapította, elő fogja terjeszteni, a rnelylyel az 1875: III. r. cz. ezélszerű módosítása, illetőleg ezen terheknek arányos viselése, az országra megállapítható lesz. S ismétlem, elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát. Kubinyi Árpád: T. ház! Én részemről elismerem, hogy a betegápolási költségekről szóló 1875: III. t. ez. több üdvös rendszabályt tartalmaz. De részemről a törvénynek azon intézkedését, hogy a betegápolási költségeket fizetni köteles rokonok nem létében, a törvényhatóságok kötelesek fizetni, a méltányossággal és igazsággal összeegyeztetni nem tudom, a mennyiben a közegészségügyet nem megyei, hanem országos ügynek tartom. Tekintve, hogy a kórházakban felette magas díjak szedetnek, tekintve, hogy az adó magassága már-már elviselhetlenné válik és a törvénynek ezen intézkedése által hazánk legszegényebb megyéi, a legnagyobb mértékben sújtatnak, bátorkodom mindazt magamévá téve, a mit Baross Gábor t. képviselőtársam felhozott s a kérvényi bizottság javaslatával szemben, a következő határozati javaslatot a t. háznak beterjeszteni és elfogadásra ajánlani: (Halljuk!) „Kiadatik a belügyministernek oly utasítással, hogy az érdekelt törvényhatóságok meghallgatásával akár ezen czélra adott külön támogatása által, akár más utón, a szegénységi és kivándorlási viszonyok folytán leginkább sújtott megyék ebbeli terhének méltányos leszállításáról gondoskodva, az iránt a háznak törvényjavaslatot terjesszen be'" B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Rácz Athanáz: (Halljuk!) Bátor vagyok arra, a mit Baross t. képviselőtársam előadott, megjegyezni, hogy én azt nem pártolom. Es pedig azon oknál fogva, mert a törvényhatóságok, ha jogokat gyakorolnak, nézetem szerint ha szegényebbek is, egyúttal a terheket is tartoznak viselni. Eu úgy tudom, hogy ezen teher a törvényhatóságokra azért rovatott, hogy az a szegényebb községekről levétessék. Ha tehát vannak is egyes szegényebb törvényhatóságok, ebből nem következik az, hogy a vagyonosabb törvényhatóságokra rovassék a teher és nincs is tudomásom arról, hogy melyek ezen szegényebb törvényhatóságok és melyek a vagyonosabbak. Nézetem szerint helyes a törvénynek azon rendelkezése, hogy minden község, illetőleg minden törvényhatóság gondoskodjék a maga szegényeiről és betegeinek ápolásáról. Én a Baross t. képviselőtársam által előadottakat csak akkor pártolnám, midőn a törvényhatóságok területi rendezéséről lesz szó. Mert ma, a míg a törvényhatóságok területi beosztása fennáll, bizonyos, hogy a közterhek aránytalanul vannak eloszolva. Ezeknél fogva ragaszkodom a törvény rendelkezéséhez, melynek czélszerűtlensége eddig nem bizonyittatott be. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) En a magam részéről ha — a mint Baross Gábor t. képviselőtársam felemlítette - - atörvény végrehajtásában egyik, vagy másik hatóság részérői hibák követtetnek el, azoknak, a mennyiben találtatnának, végére járni, azokat orvosolni bizonyosan kötelességemnek isoierem. Épen ugy, ha országszerte merülnének fel oly viszonyok, melyek a törvény megváltoztatását igényelnék, természetesen ettől sem fogok idegenkedni. De engedelmet kérek, azt hiszem, hogy azon törvény alapeszméje mégis helyes, a beadott határozati javaslat által pedig épen ezen alapeszme támadtatnék meg. A törvény alapeszméje ugyanis az: hogy a betegápolási költség viselése első sorban a családot, másodsorban a községet és harmadsorban a hatóságot illeti. Mert mi lenne abból — s az előttem szólott t. képviselő ur nem rosszul látta, hogy a határozati javaslat ezt foglalja magában — mi lenne abból, ha mindez megváltoztatnék! Más nem