Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-169

s november 18. 1S79. J9g 169. országos fiiéi képviselő urak egyenesen elismerték, hogy az 1867: XII. t. cz.-ben ez nincs benne és abból nem is következik, hanem Éles Henrik képviselő ur felolvasta a törvénynek 52. §-át, mondván hogy ezen szakasz értelmében kell e tárgyat közös Ugygyé declarálni és a delegatiókhoz utasítani. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy két tévedésére figyelmeztessem. Először azt mondta a t. képviselő ur, hogy az 1867: XII. t. ez. 52. § ának értelmében nyilvánítandó közösügynek Bosznia közigazgatása. Ámde épen ez nem leheti) e szakasz értelmében. Azon szakaszban nem a közösügyekről, hanem a közös egyetértéssel elintézendő ügyekről van szó. Ez pedig nagy különbség; pl. a régi államadósságok kérdésének elintézése nem declaráltatott közösügynek, hanem e szakasz alá tartozóul intéztetett el. A vámügyek, külkereskedelmi ügyek, szintén nem közösügyek, de az 52. § értelmében közös egyetértéssel elinté­zendő közös érdekű ügyek. Az 52. §. értelmében tehát, közösügyet creálni nem lehet, (ügy van! balfelöl.) A másik tévedése a képviselő urnák az, hogy ezen szakasz értelmében nem lehet semmi ügyet a delegatiok, vagy a közös ministerium ügykörébe utasítani; mert a közös ministerium ügykörébe csak oly ügyeket lehet utasítani, melyek a pragmatica sanctióból folynak és közös elintézést igényelnek. Bosznia administratiója tehát nem tartozhatik oda; végre az 52. §. alá tartozó eljárásnak egyik, fő criteriuma az, hogy az oda tartozó ügyek, mindig meghatározott időrefkötendő egyességgel oldandók meg. Meggyőződésem szerint is, az 52. §. alá esik Bosznia közigazgatásának kérdése, a mely szabad alku utján, közös egye­tértéssel intézendő el; de mindig meghatározott időre szóló közös egyezményben És hogy a tör­vényjavaslatban említett ideiglenesség, határozott kifejezést nyerjen, tehát hogy valósággal ideig­lenes intézkedés legyen az és másodszor, mert az 52. §. értelmében ezen ügy csak, egy meghatá­rozott időre szóló egyezségben oldandó meg: azon módosítványt vagyok bátor javaslatba hozni, hogy a 6. §. végére, a hol az mondatik, hogy „. . . ezen törvény, a kihirdetés napjától kezdve lép életbe," tétessenek a következő szók: „. . . és az 1882. év deezember 31-éig marad érvényben. (Heh/edés a balon). Ha a ministerelnök urnák őszintén szándéka volt az, hogy e javaslatban ideiglenes intézkedés legyen, akkor adjunk is annak határozott ki­fejezést. Van azonban, t. ház, még egy más, igen fontos ok is, mely szükségessé teszi, hogy az ideiglenesség meghatározott időre kitétessék. (Halljuk!) Ha itt, t. ház, csak oly törvényről volna szó, a milyenek többi törvényeink, a melyeket meg­hoz és a legközelebbi ülésszakban esetleg meg­változtathat ezen országgyűlés, akkor lehetne meg­mondani, hogy ez csak ideiglenes törvény, melyet a mikor szükségét látja, megváltoztathat ezen országgyűlés; de ez olyan törvény, melynek meg­felelő másik törvény, a Lajthán táli törvényhozás által hozatik és e törvényt megváltoztatni csak akkor van hatalmunkban, ha annak megváltozta­tására, a Lajthán túl is beleegyeznek. Ez egy nagy okkal több arra, hogy biztosítsuk e törvény ideiglenességét, nehogy az egy meghatározott időn túl is érvényben maradjon, szükséges biztosíta­nunk, hogy ha változtatását szükségesnek látaudjuk, legalább a 3 év elteltével kénytelenek legyenek ez iránt velünk alkuba bocsátkozni. Ha azt hiszi a t. ministerelnök ur, a mint tegnap mondotta, hogy a tények bebizonyítják aggodalmaink alap­talan voltát, akkor bizzék a nemzet józanságában, hogy a három év elteltével, ha ez intézkedések czélszerűeknek mutatkoznak, a törvényhozás nem fogja megváltoztatni, (Helyeslés balról) hanem meg­hosszabbítja; ha pedig ellenkezőleg károsnak bizo­nyul, vagy pedig ezen három év leforgása alatt akadna egy szerencsés halandó, ki még a jelen törvényjavaslatban kifejezett bölcsességnél is oko­sabbat, helyesebbet tudna gondolni, legyen módjá­ban a nemzetnek egy czélszerűbb rendelkezés. Az ember talán még a t. jelenlegi kormánypárton is tévedhet s ha az a tévedés bizonyittatnék be a történeti események által, hogy az e javaslatban foglalt rendelkezés nem czélszeríí, ne tagadják meg a nemzettől azon lehetőséget, hogy rövid három év múlva, ezeket érdekeihez képest módo­síthassa. Ezeknél fogva kérem ajánlott módosít­ványom elfogadását. (Helyeslés balfel'ól.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Molnár Aladár módosítvanyát). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az előttem szólt t. képviselő ur legyen meg­győződve róla, hogy igenis én ezen törvényt őszintén ideiglenesnek tartom, de az, hogy ideig­lenesnek tartom, nem involválja, hogy azon körül­mények között, melyeket felfejteni bátor leszek. a törvény tartamának meghatározott időhöz köté­sét elfogadjam. A törvény ideiglenessége abban van, hogy magának Bosznia és Herczegovinának a monarchiához való viszonya ideiglenes, mert hogy hosszú ideig a mostani viszony maradjon meg, azt én valószínűnek. sőt hihetőnek sem tartom. {Mozgás balfelSL) Tisztáztatnia kell annak egyik, vagy másik irányban. A törvény ideigle­nessége tehát, benne van magában abban a viszony­ban, melyre nézve alkottatik. De épen e viszony­nál fogva nem tartom én — leginkább és min­denekfelett külügyi szempontokból — helyesnek és czélszerűnek, hogy a törvény tartama időhöz köttessék. Mert az occupatió véget érhet hama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom