Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-169

16SJ. országos ülóä Hoveiaber 18. 187'J. 195 visszamenni a múlt napokban lezajlott és a tegnapi szavazással befejezett vitára. Egyszerűen csak azt kívánom első sorban megjegyezni, hogy a t. ellenzék abban, a mit az előttem most szólott képviselő ur mondott, hogy meg akarja védeni Magyarország alkotmányát a felforgatástól, mindenesetre czélt fog érni, mert az alkotmányt felforgatná senki sem akarja; megvédeni pedig azt, mint senki sem támad meg, igen könnyű dolog. Tiltakoznom kell továbbá, Pulszky képviselő ur azon állítása ellen, hogy ellenkezik a parlamenti praxissal, hogy ha valamely szakaszra nézve módosítvány tétetik a nélkül, hogy azon módosítvány elfogadtatnék, vagy elvettetnék, a bizottsághoz utaltassék a szakasz a módosítványnyal együtt, újabb szerkesztés végett. Ez akárhányszor megtörtént, egyszer indokoltan, máskor nem. Tartatbatik most indokoltnak, vagy indokolatlannak, de megtagadni azt, hogy ez a parlamenti praxissal megegyezik, nem lehet. Egyébiránt, én a magam részéről, a bizottsághoz való utasítást semmi egyébért nem proponáltam, mint azért, mert ez a házban sok alkalommal kívántatott. A magam részéről most is óhajtom ezt, de ha a ház többsége nem fogadja el a bizottsághoz való utasítást — és ezért kellett fölszólalnom — az esetben kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon. ) Pulay Kornél előadó: Azon kötelesség körben, melyet e helyről betöltenem kell, engedje meg tiszt, ház, hogy kijelentsem, miszerint a benyújtott módosítvány okhoz, a bizottság nevében nem járulhatok; hanem tekintettel az általános vitában fölmerült észrevételekre, tekintettel különösen a módosítványokat kisérő különböző indokolásra, kérem at. házat, hogy az első szakaszhoz beadott módosítványokat tárgyalás és jelentéstétel végett, a bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés jobboldalon). Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a beadott két módosítvány. Baross Gábor jegyző (olvassa Éle* Henrik és Dárday Sándor módosítványait). Elnök ; Előttünk fekszik három szövegezés : a bizottságé és a két képviselő ur által beadott szövegezés; azonkívül a ministerelnök ur indítványa, mely szerint az 1-ső §. a beadott módositványokkal együtt, vissza volna utasítandó a bizottsághoz. Minthogy itt halasztási indítványról van szó, úgy hiszem, hogy az eddigi praxist követve legelőször is, azon keidést kell kitűznöm, méltóztatik-e a t. ház elfogadni a ministerelnök ur azon indítványát, miszerint ezen 1-ső §. a beadott két, módositványnyal együtt a bizottsághoz utasittassék. Ha ez el nem fogadtatnék. akkor szavazás alá kerül az 1-ső §. a bizottság szövegezése szerint; ha ez sem fogadtatik el, következik a két módosítvány, (Helyeslés.) Méltóztatik-e a t. ház elfogadni a ministerelnök ur azon indítványát, miszerint ezen 1-ső §. a két módosítványnyal együtt, tárgyalás végett visszautasittassék a bizottsághoz? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik, felkiáltások: Ellenpróbát!) • Méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik. Félkiáltások: Meg kell számlálni a képviselőket!) Meg fognak számláltatni a szavazatok. Méltóztassanak szakaszonkint felállani azok, a kik a ministerelnök ur indítványát elfogadják. (Megtörténik.) Méltóztassanak felállani azok, a kik a ministerelnök ur indítványát nem fogadják el. (Megtörténik.) Elnök: T. ház! A jegyző urak összeszámítása szerint, igennel szavazott 161 képviselő, nemmel 147. Ennélfogva a ministerelnök ur indjtványa elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. 8. 4. 5. %%-ka.t, melyek változatlanul elfogadtattak, olvassa továbbá a 6. §-t). Molnár Aladár; T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak állítólag az volna az intentiója, hogy Boszniában és Herczegovinában, az administratiót csak ideiglenesen rendezze ; azonban az egész javaslat szerkezetéből, ennek valódi ideiglenessége nem tűnik ki. Azon ideiglenességi formában, a mint ezen javaslat tartva van, maradhat ezen rendezés akár századokig s ez annyival inkább aggodalmat keltő, mert hiszen a múltból tudjuk, hogy monarchiánkba, ideiglenesség czínién hozattak be még a törvényekkel nem egyező institutiók is, a melyeket azután századok múlva is, alig birt a nemzet minden erőfeszítésével megváltoztatni. A többek köztt elég a Határőrvidék eiigálására emlékeztetnem, a mely szintén, mint ideiglenes intézkedés jött létre. A múlt alkalommal, midőn az általános vitában felszólalni szerencsém volt, épen azon meggyőződésemet fejeztem ki és érvekkel mutattam meg, az 1867: XII. t. cz.-ből, hogy ezen törvény értelmében, a jelen ügynek elintézése sem az 1867: XII. t. ez. értelmében, sem új törvénynyel nem utasítható a delegatiókhoz s a közös ministeriumhoz: hanem tartozik a törvény" 52. §-a alá, a hol az van mondva: a helyzetnél, politikai tekinteteknél és czélszerűségi okoknál fogva, közös egyetértéssel intézhetők el bizonyos olyan ügyek, a melyek a pragmatica sanctióból nem folynak. A jelen ügy pedig épen ilyen és mig az általános vitában a t. túloldalról felszólalók mind azon thémát fejtegették, hogy vagy benne van az 1867: Xíl-ik törvényben a delegatiókhoz való utasítás, vagy abból következik : a mai felszólalók Éles Henrik és Dárday Sándor 25*