Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.
Ülésnapok - 1878-169
194 169- o rss;á ? os alés dandó-e. vagy sem, bizottsághoz utasítandó-e, vagy sem, igazi érdemleges argumentumot a túloldalról nem hallottuuk. de nem hallottunk még e tekintetben sem felvilágosítást, hogy tulajdonképen miért utasittassék a bizottsághoz: részemről az előterjesztett indítványok egyikéhez sem járulhatok. (Helyeslés balfelöl.) Jókai Mór: T. ház! Szavaim fékeértése miatt kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Éti nem mondtam azt es nem értettem azt, a mit az előttem szólott képviselő ur szavaimból kiérteni akart, mintha én ezen parlament beszédeit, akármiféle színpadi előadáshoz hasonlítottam volna; de igenis magának, mint literatornak tudnia kellene azt az ismert tényt, hogy Angliában, a ki a szép angol nyelvet akarja hallani, azt a maga igazi valóságában csak két helyen hallhatja meg, t. i. ő Felsége színházában és az angol parlamentben. És erre az angol büszke. Ennyit akartam mondani és semmi mást. mint, hogy ha itt a parlamentben a szép declamatió, a korrect beszéd meghonosul, ez csak örvendetes lehet. Én részemről különben azt sem fogadom el, m't a t. képviselő ur felállított, hogy ezen háznak szégyeneimé kell magát azon másik ház előtt, melyet a nemzet szintén a maga templomának nevez, a magyar nemzeti színház előtt, a mely évtizedeken át őre volt a magyar nemzetiségnek. (Helyeslés jobbfelb'l.) Hoffmann Pál: Engedje meg a t. ház, hogy annyi eltérés után, magára a szőnyegen levő kérdésre térjek át. Két módosítványt terjesztettek be Éles Henrik és Dárday Sándor képviselő urak. Ezen módosítványokat tevő urak, ezeket a módosítványokat, a ház által egyszerűen elfogadtatni kívánják. E helyett a ministerelnök ur ezen módosítványokat nem kívánja most tárgyaltatni, hanem a bizottsághoz kívánja utasittatni. {Zaj?) Legyen szabad t. ház, mind a két mődosítványra nézve elmondani véleményemet. A mi a beterjesztett módosítványokat illeti, mindakettő kimondatni akarja, hogy a boszniai administratió közösügy. Miután a t. kormány előterjesztésében ezzel homlokegyenest ellenkezőleg az áll, hogy a boszniai occupatió és annak következtében az administratió, nem egy újonnan teremtett közösügy, hanem a fennálló törvények értelmében immár jelenleg közösügy: én valóban nem tudom felfogni, hogy habozhatott a ministerelnök ur egy pillanatig abban, hogy ezen módosítványokat a leghatározottabban visszautasítsa. Mert miután a ministerelnök ur indokolásában világosan ki van mondva, hogy mivel ezen tartományok elfoglalása, az occupatió és közigazgatása, adarinistratiója, a közös külügyi és hadügyi actió következménye: a dolog természetéből november IS. I87i>. látszik folyni stb., hogy ezen elvnél fogva már a fennálló 1867. törvények értelmében közösügyek és igy közösügynek actióját képezik: fel nem tudom fogni, miként lehet neki egy pillanatig is kétkedni azon, hogy ezen módosítványokat a sápít indokolása szempontjából, a leghatározottabban visszautasítsa. Ennek következésében, a kormány előterjesztése iránt semmi ok sem foroghat fenn, hogy ezen módosítványok újabb tárgyalás végett a bizottsághoz visszantasittassanak. A mi pedig az én saját álláspontomat illeti, én a magam részéről sem azt el nem ismerem, hogy Bosznia és Herczegovina administratió]a a fennálló törvények értelmében közösügy, sem azt nem pártolhatom, hogy azzá tétessék ezen törvényjavaslat által. Én sem olyan interpretál"') törvényhez, mely az 1867-ki törvénybe beleinterpretálná azt, mi nincs benne, sem pedig egy ezen ügyet most újabban közösnek deciaráió törvényhez, hozzájárulni soha nem tudnék. Én azért sem ezen módosítványokat el nem fogadom, sem azoknak a bizottsághoz való utasítását nem pártolom. A mi, t. ház, az igen t. képviselő ur azon vádját illeti, hogy az ellenzék a maga részéről nem terjesztett elő egyeifogadható módust: erre vonatkozólag nézetem az, hogy az ellenzéknek ez nem kötelessége. Az ellenzék azzal, hogy ezen javaslatot visszautasítja, világosan mondja, hogy a boszniai occupatió ürügye alatt, a magyar alkotmányt felforgatni nem engedi. Az ellenzék álláspontja az, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendezés által, a magyar alkotmány egész közjogi állása megváltoztatik a legveszedelmesebb módon. Az ellenzék állása tehát teljesen jogosult és elégséges, ha a kormány álláspontját a leghatározottabban visszautasítja. Ha a t. ház, az ellenzék álláspontját elfogadná, akkor következnék természetszerűleg az ellenzék feladata, hogy saját megoldási módját előtérjeszsze. De addig, míg ez nem történik, az ellenzéktől követelni a megoldás részletei előterjesztését, semmikép nem egyezik meg a parlamentaris praxissal. Ezeknél fogva sem a tárgyalás alatt levő szakaszokat, sem azoknak a bizottsághoz utasittatását nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl) E!nÖk: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Csak pár szót kívánok szólni. (Halljuk ! Egy hang balfelöl: Ismét a vita berekesztése után.) Beszéltem előbb már kétszer, tehát nem lehet kifogás az ellen, ha most szólalok fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak pár szót kívánok szólni t. képviselőház, mert a magam részéről nem szándékozom
