Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-166

166. országos ülés november 13. 1379. 115 időben az ülés végén vétessenek föl, hanem az ülés kezdetén, hogy tárgyalásuk esetleg be is fejeztethessék. (Helyeslés.) Ehhez képest bátor vagyok javasolni, hogy szombaton ülés ne tartassék, ma és holnap foly­tattassék a napirenden levő törvényjavaslat tár­gyalása; ha ez pénteken befejeztetnék, akkor a jövő hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzessék ki, esetleg az elfogadott törvényjavaslat végmeg­szavazása s a kérvények tárgyalása, ha pedig a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalása hol­nap nem fejeztetnék be, méltóztassék a t. ház elhatározni, hogy az ennek befejezésére követ­kező napon vétessenek föl a kérvények és semmi más. (Helyeslés.) Ha a t. ház ebbe beleegyezni méltóztatik, a határozat igy fog fölvétetni a jegyzőkönyvbe. (Helyeslés.) Emmer Kornél, az igazolási bizottság előadója: T. ház! Az állandó igazolási bizott­ság mai napon tartott ülésében tárgyalás alá vette, Tolnamegye pinezehelyi választókerületé­ben megválasztott b. Jeszenszky Sándor kép­viselő megbízó levelét. Minthogy a megbízó levél kifogástalannak találtatott, a bizottság nevezett képviselőt, a szabályszerű 30 nap fenntartása mellett, igazolt képviselőnek kijelentetni java­solja. Elnök: Jeszenszky Sándor képviselő ur, a 30 nap fenntartása mellett, igazolt képviselő­nek jelentetik ki s egyúttal az V-ik osztályba sorozta tik. Péchy Tamás közmunka- és közleke­dési minister: Van szerencsém a t. ház hatá­rozata folytán behívott külföldi szakértőknek, vizeink állapotáról beterjesztett véleményes jelen­tését, a t. ház asztalára letenni. (Helyeslés.) E véleményes jelentés — az eredetifranczianyelven lévén írva, régóta készen van és általam beter­jeszthető lett volna. Mivel azonbau csak ez egyetlen példány létezett, ezélszerübbnek tar­tottam, hogy ha az magyarra fordittatik és magyar és franczia nyelven kinyomatik, a hozzá való tervekkel együtt, azután igy ide benyujta­tik s a t. ház tagjai köztt kiosztatik. Ennek következtében igy intézkedtem s a fordítás és kinyomatás teljesítve levén, bátor vagyok olyan formán beterjeszteni, hogy felkérem a t. házat, hogy azon példányok kiosztását, melyek a ház irodájába még ma be fognak küldetni, elrendelni méltóztassék. E jelentés folytán azután, bátor leszek az egyes tárgyakra vonatkozó előterjesztéseimet, annak idejében benyújtani. Most csak azt jelen­tem, hogy ezen jelentés négy részből áll: az első vonatkozik Szeged város új felépítésére és az árviz ellen megvédésére; a második rész vonatkozik a Tisza és mellék folyói rendezésére; a harmadik a Dunán levő hajózási akadályokra és a vaskapunál építendő zsilip építésére; végre a negyedik a Dunának szabályozására Budapes­ten. En mindezeket, egy kötetbe kötve, voltam bátor a t. háznak beküldeni. Midőn ezen beterjesztést tenni szerencsés vagyok, kérem a t. házat, méltóztassék intéz­kedni, hogy a kinyomatott példányok a ház tagjai köztt kiosztassanak. Elnök: A t. ház tagjai köztt ki fognak osztatni. Következik a tegnap félbeszakadt általános tárgyalás folytatása. Helfy Ignácz: T. ház! Midőn azon hatá­rozati javaslat támogatására felszólalok, a melyet Simonyi Ernő t. képviselőtársam és barátom benyújtott, mindenekelőtt egy általános megjegy­zést óhajtok előrebocsátani. A magyar ellenzéknek nemcsak az újabb időben, de századok óta mindig, a többi parlia­mentek ellenzékjéhez képest rendkívüli, kivéte­les, nagy és nehéz feladat jutott, mert mig a többi parlamentek ellenzékei belügyi reformok, culturtör'dcvések, társadalmi előhaladás, általános közmívolődés terén kellett, hogy küzdjenek: addig a magyar ellenzéknek azon fájdalmas és rendkívül nehéz feladat jutott, hogy a nemzet­nek sarkalatos jogaiért küzdjön élet-halál har­czot; de habár elismerem, hogy ez századok óta igy volt, merem állítani, hogy soha oly nagy mérvben s oly súlyosan e feladat nem neheze­dett a magyar ellenzékre, mint 1875 óta, vagyis mióta a jelen kormánynyal állunk szemközt; mert az 1848. előtti időkben a rendi alkotmány alatt szemben állottunk egy kormánynyal, a melyről tudtuk, hogy mit akar; szemben állot­tunk egy absolitisticus kormánynyal, a melyről tudtuk, hogy nyilt, csaknek nyíltan bevallott törekvése az volt, hogy Magyarországnak ezred­éves jogait fokozatosan elkobozza. A nemzet, tudván az ellenfél czélját, egyesült erővel ezen czél ellen működött. A legújabb időkben, midőn elkezdődött az új alkotmányos aera, szemben állottunk a Deák-párttal, a melyről tudtuk, hogy mit akar és mit nem akar, a mely nem csinált belőle titkot, hogy idáig elmén, tovább nem. Küzdöttünk a többséggel, a melynek czélját és ezen czél határait ismertük. Kivel állunk most szemben? Szemben állunk egy kormánynyal, egy törekvéssel, a melynek czélját nem látjuk, a melynek czélját, vagy nem ismeri maga sem, vagy ha ismeri, olyan, hogy azt nyíltan bevallani nem meri. Szemben állunk egy kormánynyal, mely úgy látszik, feladatául tűzte ki a parlamentet és parlamentarismust rend­szeresen kijátszani. Hivatkozhatom azon nagy vitákra, a melyek a házban lefolytak a leg­közelebbi években. Ha emlékezetünkbe idézzük 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom