Képviselőházi napló, 1878. VIII. kötet • 1879. november 6–deczember 2.

Ülésnapok - 1878-165

löő, ersíágos ülés november 12. 1858. 103 akkor nem lesz meg a harmadik terület? S nem lesz-e sokkal inkább harmadik, ha egy külön, a monarchia mostani kormányaitól nem függő kormány fog ott gazdálkodni? S még azon szép helyzet állana be, hogy az ott történtekért aztán — minthogy a berlini szerződés a monarchiára ruházta az occupatiót és administratiót — a monarchia lenne felelős, de gazdálkodnék ott egyedül a boszniai és herczegovinai parlamentnek felelős nemzeti bosnyák kormány. (Igaz! Igaz! jobbfelol.) Hasonlót lehet mondani, t. képviselőház, arra nézve is, a mit a törvényjavaslat nemzetgazda­ságilag káros voltára mond a képviselő ur indít­ványa, mert hiszen azon károsodások, ismétlem, ha ugyan állanak, nem e törvényjavaslatból szár­maznak, hanem származnak az egész helyzetből; sőt merem állítani, hogy ezen törvényjavaslat azoknak legalább is nagyobb mérve ellen minden lehető garantiát megad. Végül van az indítványnak egy nagy fon­tosságú kifogása; ugyanis azt mondja: „nemze­tiségi szempontból is veszedelmes a bosznia-her­czegovinai foglalás, mivel a magyar állami fennsőséget kiterjeszti oly idegen nemzetiségekre, melyek már ennélfogva is esetleg ellenséges szellemet tanúsíthatnak a magyar nemzet ellen." Ennek az éle is inkább maga az oecupatió, mint ezen törvényjavaslat ellen van intézve, mert hisz ez irányban a helyzeten, a törvényjavaslat semmi esetre sem ront, a mennyiben azon tarto­mányoknak a monarchiához való vonatását, maga az elvállalt oecupatió és administratió okozza. De én azt kérdem, ha csakugyan áll az, hogy ott azok a nemzetiségek irányunkban ellenséges indulattal viseltetnek; ha csakugyan áll az, hogy e nemzetiségeknek fellépése, befolyása nemzeti­ségünkre veszélyes lehet, vájjon ezen veszély, hogy kerülhető ki inkább: ugy-e, ha mi tartjuk hatalmunkban azon nemzetiségeket, vagy ugy-e ha talán szólag, névleg Törökország; tényleg, tettleg ugy, mint eddig is, évtizedeken keresztül, a minden egyes szláv-fajokat egyesíteni törekvő panszlavismus hatalma űzi ott játékát? (Tetszés jobbfelöl.) Én azt gondolom, a nemzetiségi szempont határozottan a mellett szól, hogy ezen oecupatió és az oecupatió folytán való direct administratív befolyás fenntartassék mentő] lehetőbb és mentől nagyobb mértékben. Ezek után, t. ház, természetesnek fogja találni mindenki, hogy én a Simonyi Ernő t. kép­viselő ur és társai által beadott javaslatot el nem fogadhatom, (Helyeslés jobbról), hogy azon határozati javaslathoz hozzá nem járulhatok. Szilágyi Dezső t. képviselőtársam határozati javaslata sokkal rövidebb; ez csak annyit mond: „Határozza el a ház, hogy a törvényjavaslatot, miután az az 1867: XII. t. ez. határozatait értelmükből kiforgatja; miután a közös minis­terium és a közösügyi országos bizottság hatás­körét új, ezen intézmények közjogi jellemét meg változtató teendőkkel gyarapítja és ez által a monarchia dualistikus alapszerkezetét veszélyez­teti ; miután ama tartományok közigazgatásának rendezésére és vitelére a monarchia két államá­nak hatályos befolyást nem biztosít: átalánosság­ban sem fogadja el". Ezen határozati javaslat azonban magyará­zatát leli — azt hiszem legalább — azon négy pontban, melyeket a t. képviselő ur tegnap ki­jelölni méltóztatott, mint a melyek szerinte kellé­két képezik, egy szerinte helyes megoldásnak, így szólott ugyanis: „ha az mondatnék, hogy javasoljon tehát ő más elintézési módot, ak­kor Magyarország érdeke szempontjából fel­tétlenül megköveteli: „Először, hogy a rendezés olyan legyen, a mely által alkotmányunk, külö­nösen a monarchiánkban fennálló dualismus nem ériutetik és nem sértetik, ennélfogva az igaz­gatással a közös ministerium ne bizassék meg." Az első vád tehát, t. ház, az, hogy ezen az utón a dualismus veszélyeztetik; a fő orvos­lási mód — mert hisz részletekbe nem ment a t. képviselő ur, hogy a kormányzással — mert ő már nem refusirozza a kormányzás iránti intéz­kedést — a közös ministerium ne bizassék meg. Á t. képviselő urnák beszédje még bővebben illustrálja ezt az eszmét. Azt mondja, hogy Bosznia és Herczegovina által egy harmadik test támad ; azt mondja, hogy mert a közös ministerium administrálja, ezért egy közös állammá növi ki magát, hátrányára a monarchia mindkét álla­mának. No, t. ház, ha reá nem állunk azon állás­pontra, a mely azon oldalról (á szélsőbalra mutat) felállíttatott, hogy Bosznia és Herczegovina visszaadassék s egyszerűen kiürittessék, akkor én legalább azt hiszem, hogy a dualismussal inkább ellenkező, a dualismust megrontó helyzet sokkal inkább előáll akkor, ha ott a monarchia mostani kormányaitól független, egy harmadik testvérkormány teremtetik, (Közbeszólások balfelöl! letszés) ha nem is testvér az mindegy, ez a szó nem tesz semmit, mondom, ha egy harmadik kormány teremtetik; mert akkor azután igazán el lehetne vetni alapját annak, a mi talán hason­iólag a dualismus veszélyeihez tartozik és a mi talán hasonlólag nem áll távol némelyek eszmé­jétől : a triásnak, a monarchia alapja teljes meg­változtatásának; mig azt gondolom, hogy ha mindaz, a mi Boszniában és Herczegoviuában történik, a monarchia két állama kormányainak teljes befolyásával, felelőssége mellett, azon kor­mány által történik, a mely a külügyi és had­ügyi dolgokban az összes monarchiát illetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom