Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-136

64 136. országos ülés május 29. 1879. ventió? igenis, határozottan mondhatom, a mit a t. képviselő ur is és mindenki más is tud, hogy jött létre. Mondhatom azt is, hogy a conventió lényegében megfelel azoknak, a mik konstantinápolyi forrásból a lapokban közöltettek. Lényegében mondom, mert megvallom, hogy arra, hogy minden egyes lapban mi jelen meg, nem emlékezhetem annyira, hogy megmondhassam, hogy a fordítás következtében nem csúsztak-e be hibák. Mondhatom továbbá azt is, hogy a berlini szerződés végrehajtása az orosz hatalom részéről is teljes folyamatban van és hogy, a mennyire csak emberi dologban biztos remény vagy kilátás lehet, biztosnak mondhatni azon kilátást, hogy a berlini szerződés végrehajtása, a keleti bonyodalomnak ez utón való lebonyolítása békében fog sikerülni. Mondhatom ezt azért, mert Európa összes hatalmasságai úgy abban a tekintetben, hogy a berlini szerződésnek végre kell hajtatni, mint abban, hogy a berlini szerződés miként értelmezendő, teljes egyetértésben vannak. Hangsúlyozni kívánom ezt azért, hogy elejét vegyem egy netalán támasztható észrevételnek, hogy hiszen az orosz hadsereg kivonulásának már május 3-án kellett volna befejeztetni. Ez, t. ház, azért nem történt meg, mert akkor a berlini szerződést kötött hatalmasságok némelyike másképen magyarázta a szerződésnek ide vonatkozó pontját és igy hiányzott a békés végrehajtást egyedül biztosító egyetértés a hatalmasságok közt. Máskép értelmezte pedig első sorban Törökország, s máskép maga Anglia. Ma arra nézve, hogy augusztus 3-áig minden viszonyok közt be kell fejezve lennie a teljes kivonulásnak, Európa összes hatalmasságainak nézete egyforma. Ezért mondom, hogy remélhető, hogy békében fog végrehajtatni a berlini szerződésnek ezen feltétele." A t. képviselő ur azt is kérdi, hogy a magyar és osztrák monarchia külügyi kormányzata akar-e a novi-bazári conventióban nyert, vagyis inkább körvonalozott jogokkal élni, mert hisz jogokat a novi-bazári conventióban nem nyert, mivel, a mennyiben jognyerésről lehet szó, ez a berlini szerződés által történt. Azt hiszem, t. ház, hogy conventió egy másik hatalommal valamely nemzetközi szerződés által meghatározott tétel végrehajtása czéljából azért köttetik, hogy az végre is hajtassék. Épen azért volt helyes és czélszerű a conventiót a török hatalommal megkötni, hogy a Novi-Bazárra vonatkozó eljárás fokonkint békességben, egyetértőleg a másik érdekelt hatalommal s ennélfogva úgy történhessék meg, hogy semmi néven nevezendő xvjabb mozgósításra, vagy más hasonló, az államnak nagyobb költségeket okozható intézkedésre szükség ne legyen. Azt hiszem, hogy már maga ez a körülmény is igazolja a Novi-Bazár végett kötött conventió létrehozatalát. A mi a beterjesztés kérdését illeti, igen jól tudom, t. képviselő ur, hogy a nemzetközi szerződések az 1867 : XII. t. ez. 8. §-a szerint elöterjesztendök, azonban a novi-bazári conventiót ily nemzetközi szerződésnek az általános nemzetközi jog felfogása szerint tekinteni nem lehet

r mert ennek nemzetközi szerződés része a berlini szerződésben állapíttatott meg. Ez egy ama nemzetközi szerződésben megállapított tény részleteire nézve két hatalom közt kötött nem nemzetközi szerződés, hanem conventió, mint ezt annak neve is mutatja. így tehát a conventió beterjesztésének szüksége törvényeink értelmében fenn nem forog. Kötelesség tehát nem forogván fenn, ezenfelül bajos volna akkor terjeszteni elő, midőn a monarchia másik államának törvényhozó testülete nincs együtt. Megjegyezni kívánom méí azt, hogy 1867 óta ilyen és más ilynemű conventiók, a melyek nem formaszerű nemzetközi szerződések, — hogy róluk az osztrák-magyar monarchia minden egyes tagjának biztos tudomása legyen, — közzététettek, és igy ezen conventió is a hivatalos lap utján közzé fog tétetni, hogy valódi hivatalos szövegéről mindenkinek biztos tudomása lehessen. Ezek azok, a miket a t. képviselő urnák válaszolni szükségesnek tartottam és kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. [Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! Köszönettel veszem azokat, a miket a ministerelnök ur azokra vonatkozólag mondott, a miket interpellatióm szövegébe föl nem vettem, hanem csík az indokolásban érintettem; habár constatálnom kell, hogy azt, a mit tulajdonképen óhajtottam volna, a ministerelnök úrtól nem hallottam, t. i. hogy nyilatkozott volna, a mint akkor jeleztem, a keleti kérdésnek jelenlegi helyzetéről általánosságban. Azt mondotta a ministerelnök ur, hogy létrejött az egyezség, a berlini szerződés egy pontjának értelmezésére nézve, t. i. arra, hogy mikor kelljen Oroszországnak Euméniát végleg kiürítenie. Hallottam, a mit különben a lapokban is olvastam, hogy prolongálták Oroszországnak a váltót három hónapra. Jól van. Ez utóvégre is magában véve még nem valami nagy dolog. Tény azonban, hogy Oroszország a berlini szerződés minden pontját akként igyekszik kizsákmányolni, hogy főczélját, a melyet szem előtt tart, mielőbb elérje, t. i. hogy a maga hatalmi befolyását kiterjeszsze. Mindnyájan tudjuk, hogy a berlini szerződés szavainak daczára Muszkaország törekvése az, hogy Bolgárország, az újonan alkotott fejedelemség, Kelet-Ruméliára