Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

ISO. országos ülés noremlber 5. 1879. 397 módon és törvényes feltételek szerint ilynemű szerződések köthetők legyenek, nekem nincs kifogásom ellene, ha nem beszélünk is a jövőről, azért nem ellenzeni, hogy ez kimaradjon. Elnök: T. ház! Méltóztatik a 46. §-t Apponyi Albert gr. képviselő ur módosításával elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző' (olvassa a 41. %-t). Gergely! Tivadar: T. ház! A 47. §. második kikezdése, a mely állampolgároknak rendeli tekintetni azokat is, kik a magyar korona országainak területén tiz év óta laktak és adót fizettek, ellenkezik a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. t.-cz. 3. §-ának utolsó pontjával, mely azt mondja, hogy: „Az, a ki 5 év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet s más államnak nem alattvalója, a sorrend megállapításánál a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő. A törvényhozás igaz, azon van, hogy megtegye az állampolgárság elnyerése és elvesztése iránt szükséges intézkedéseket; de ha a t. ház, a 47. §. 2-ik bekezdését a jelen szerkezetben, tekintet nélkül az általam említett törvényczíkk 23. §-ára, méltóztatik elfogadni, ugy a t. háznak ezen intézkedése által megfosztatnának az állampolgársággal járó polgári jogok gyakorlásától mindazok, a kik a már fennálló ezen törvény értelmében azt már is élvezik. 1870 óta, a midőn ezen általam említett törvényczikk hozatott, a viszonyok sem változtak; sőt ezen törvény jónak is bizonyult. Ennek folytán bátor vagyok a t. háznak a következő módosítványt elfogadás végett ajánlani: „Tétessék a 47. §, második bekezdésében foglalt „tiz év óta" helyett „5 év óta." Baross Gábor jegyző (olvassa Gergelyi Tivadar módosítványdt.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Ezen törvényjavaslatnak egyik bevallott intentiója mindenesetre az, hogy a politikai jogok gyakorlatát bizonyos fokig megszorítsa. Ezért vétetett fel a 10 évi itt lakás. Azonban nem lehet tagadni azt, hogy mig olyanok, kik a választási lajstromba beírattak ugyan, de meglehet, csak egy-két évig laktak az országban, nem tekinthetők olyanokul, mint a kik a fennálló törvények szerint, valamely jogot helyesen gyakoroltak volna és épen azért reájuk tekintettel lenni nem szükséges, mert nem a fönnálló törvények szerint szerzett jogról, hanem visszaélésről van szó; ugy másfelől csakugyan azok, a kik 5 évig már az országban lakván, a választók közé beírattak, a fennálló törvényes gyakorlat szerint helyesen írattak be s igy törvényes gyakorlaton alapuló jogot élveznek. Ezen szempontból tehát, nehogy oly valaki is megfosztassák jogától, ki azt a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelőleg s nem azzal ellenkezőleg gyakorolta, én részemről nem teszek kifogást az ellen, hogy a 10 év helyett 5 év tétessék. (Helyeslés.) Vidlicskay József: T. képviselőház! A 47. §-uál bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni oly körülményre, melyet én részemről helytelenségnek tartok. A 47. §. második bekezdése azt mondj a: „ hogy magyar állampolgároknak tekintendők azok is, stb." ; beszél tehát arról, hogy kik tekintendők még állampolgároknak. Ezen második bekezdés előtt, az első bekezdés arról szól, hogy a jelen törvénynyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályon kívül helyeztetik. Én azt hiszem, t. ház, hogy a logieai rend azt hozza magával, hogy oly intézkedés, hogy kik birnak még állampolgári joggal, előbb álljon, mint az, hogy a jelen törvénynyel ellenkező minden törvény és rendelet hatályon kivül helyeztetik. De. különben is azt hiszem, hogy kérdés, hogy kik birnak még állampolgári joggal, az anyagi részre vonatkozik, tehát előbb kell emlittetnie. Helyesebbnek tartanám tehát, ha a 47. §-ból két §. alkottatnék. És pedig a második bekezdés lenne egy külön 47. §., az első bekezdés pedig lenne egy új 48. §. A mi már ezen első bekezdést illeti, bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat arra, hogy azon intézkedés, mely ekként van kifejezve a 47.§-ban, „a jelen törvénynyel ellenkező minden törvényes rendelet hatályon kivül helyeztetik." Nem érintetik a jelen törvény által, azok magyar állampolgársága, a kik ezen törvény hatályba léptéig honosítási okiratot nyertek, azon sarkallik, hogy a törvény nem bir visszaható erővel s ez igen helyes; a törvény jövőre hozatik, ez az általános szabály. Hanem különösen az a kérdés, hogy mennyiben bir, vagy bírhat ezen törvény visszaható erővel. Ez a törvényben részletesen praecisirozva nincs, sőt bizonyos kétértelműség forog fenn. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat a 32. §-ra, mely %y szól: „Az engedély nélküli távollét ideje azon naptól kezdve számítandó, melyen az illető útlevél nélkül az osztrák-magyar monarchia határát elhagyva, távozott". Szó van itt a távozásról az osztrák-magyar monarchia határáról, de nincs világosan kimondva és ez a dolog lényege, hogy mely távozást érti a törvény; vájjon a törvény meghozatala utáni távozást csak, vagy pedig a törvény meghozatala előtti távozást is? A törvényben ez nincs praecisirozva. En azt hiszem, hogy az eldöntés igen könnyű. A törvények általában jövőre hozatnak és nem hatnak vissza a múlt tényeire. Gondolom, hogy igy értelmezi a t. kormány is a 32. §. ezen pontját. De ha ez az értelme, nagyon helyes, hogy