Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

39G ISO. országos ülés norember 5. 1879. szerint a honosítottól a végett, hogy a törvényhozás tagja lehessen, megkívántatik, a visszhonosítottra nézve, az elveszített előbbi magyar állampolgárságnak időtartama is beszámittatik." T. ház! Annak az oka, hogy miért nem vélek én oly szerkezetet indítványozhatónak, a melynél fogva a visszhonosított feltétetlenül jogot nyer a törvényhozásban való részvételre, az, hogy ha ezen körülírással nem élünk, könnyen megtörténhetik, hogy a törvény ellen visszaélések és kijátszások követtetnek el az által, hogy valaki magát ma honosíthatja és 10 évi várakozásra lévén utalva, elbocsáttatäs által, vagy máskép, az államkötelék alól magát feloldja, visszhonosítást kér és ezen az utón rövidebb idő alatt becsempészi magát azon eminens jog élvezetébe, melyet a törvényhozás — és pedig indokoltan —• csak 10 év múlva kivan neki megadni. Ezt czélozza az általam javasolt szerkezet. Ezt tehát bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani, esetleg, hogy ha szükségesnek látszanék, kérem, méltóztassék ezen új §. iránti indítványomat a honosítási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés "balfelöl. Márkns István jegyző (olvassa a Csider Károly áltál beadott két rendbeli indítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ami az ajánlott új §-oknak elsejét illeti, az ellen részemről sem teszek kifogást. Az egész törvény szerint ugyan magában érthető, hogy a folyamodványokat azon hatóságnál kell beadni, mert a honosítás megszerzése iránti folyamodványokra nézve ez tisztán ki van mondva a törvényjavaslatban, tehát magától értetik, hogy ugyanazon eljárás a visszhonosításra nézve is áll. Azonban én semmit, a mi a törvényt még tisztábbá teheti, nem ellenzék és igy részemről szivesen hozzájárulok annak elfogadásához. A mi a 2-ik új szakaszt illeti, én tökéletessen elismerem és a törvény készítésénél is meg volt az a szándék, hogy azok, kik visszhonosittatnak, a politikai jogok gyakorlatára nézve ne kötessenek ugyanazon korlátozó feltételekhez, melyekhez a honosítottak köttettek; azért nem említtetik itt a honosításra magára, az öt évi lakás feltétele sem és egyáltalán a dolog természetében levőnek találom, hogy némi különbség tétessék a kettő közt. De midőn ezt elismerem, másfelől azt sem tehetem, hogy a beadott szerkezetet részemről elfogadhassam; mert a képviselő ur által felhozott scrupulusnak akarván megfelelni, engedelmet kérek, sok esetben igen furcsán nézne ki; mert sokszor valakinek, ki 40 évig volt honpolgár, ezt a 40 évet kellene a 10 évbe beszámítani. Ez a szerkezet szempontjából nem lehetséges. Azonban miután a magam részéről is helyeslem, hogy a kifejezett nézet, valamely módon a törvényjavaslatban megoldást nyerjen, szivesen hozzájárulok, hogy ezen 2-ik új §. — miután a bizottságnak ugy is össze kell jönni a, Molnár képviselő ur indítványa folytán, — megfontolás végett oda utasittassék. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház tehát méltóztatik elfogadni, hogy a Csider Károly képviselő ur által beadott két indítvány, a bizottsághoz utasittassék. Baross Gábor jegyző (olvassa a 44-ik §-í a ministeri szerkezet szerint). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a 44-ik §« az eredeti ministeri előterjesztés szerkezete szerint fogadtatik el. Baross Gábor (olvassa a 45. §-/, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, továbbá olvassa a 46 • §-*)• Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én ezen szakaszra egy igen csekély módosítványt teszek, a mely oda terjed, hogy a szakasz ezen szavai „vagy fognak köttetni" hagyassanak ki. A szakasz rendelkezése t. i. az, hogy a jelen törvény nem alkalmazható az oly államokra, melyekkel szerződési viszonyban állunk, a honosításra nézve, akár már kötött, akár jövőben kötendő szerződések által. Már arról, hogy a jövőben kötendő szerződések folytán ezen törvény alól kivételnek helye legyen, ezen törvényben rendelkezni, először nem szükséges, másodszor könnyen félremagyarázásra adhat alkalmat. Nem szükséges azért, mert az ilyen szerződés,, mely az állampolgársági viszonyokra nézve köttetik, csak akkor válik érvényessé, ha beezikkelyeztetik; ha pedig beczikkelyeztetik és az ország törvényévé válik, akkor azon elvnél fogva, hogy „Lex posterior derogat priori" eo ipso ezen szerződés határozatainak korlátai köztt abrogálva vannak a jelen törvény szabályai. De félreértésekre is adhat alkalmat oly irányban, hogy már magának a szerződés megkötésének ténye által, annak beczíkkelyezése nélkül is, az ország törvényei hatályon kivül helyeztethetnének. Én ezért jobbnak látnám, hogy ha a szakasz ezen szavai kihagyatnának. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Márkus István jegyző (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A t. képviselő urnak azon félelmében nem osztozhatom, mintha abból, hogy ezen törvényben jövendőben is köthető nemzetközi szerződések említtetnek, azt lehetne következtetni, hogy oly szerződések érvényesek lehetnek az ilyen szerződésekre fennálló törvényes és alkotmányos gyakorlat mellőzésével; mert hisz a szerződés érvénye akkor kezdődik, midőn az ilynemű szerződésekre fennálló törvényes gyakorlatnak is elég tétetett. Minthogy azonban, ha kimarad, ismét nem praejudicálhat annak, hogy törvényes