Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-160

160. országos ülés november 5. 1879. 391 e helyett: „a ki nem magyar állampolgár", volna teendő : „más állam polgára". A kérdés, mely felett szavazás fog történni, az leend: Méltóztatik-e a t. ház elfogadni a 35., illetőleg a 34. §-t az eredeti szövegezés szerint; igen, vagy nem ? Ha az eredeti szöveg elfogadtatik, akkor a két módosítvány elesik. Ha pedig az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, akkor következnék Csider Károly képviselő ur módosítványa, mint mely legközelebb áll az eredeti szöveghez. S ha ez sem fogadtatnék el, akkor következnék Hevessy Benedek képviselő ur módosítványa. Felteszem tehát a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a 35. illetőleg a 34. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni; igen vagy nem ? A kik a 35., illetőleg 34. §-t az eredeti szöveg szerint fogadják el, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szövegezést fogadja el s igy a beadott két módosítvány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 36. %-t. mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 37. %-t). Molnár Aladár: Részünkről e törvényjavaslat tárgyalásának kezdete óta minden alkalmat felhasználtunk azon elv érvényesítésére, hogy egy ember egyidejűleg, csakis egy állam polgára lehessen és, hogy ez alól csak annyiban engedtessék kivétel, a mennyiben e minőségbe, saját akaratán kivül jutott valaki. Ezen elvnek akar némileg kifejezést adni a 37. §., a mely ezeket mondja: „Azon magyar állampolgár, a ki egyszersmind más állam polgára, mindaddig magyar állampolgárnak tekintendő, inig magyar állampolgárságát a jelen törvény értelmében el nem vesztette." S talán ezen §-ra gondolt Simonyi Ernő képviselő ur, midőn az imént azon észrevételemre, hogy az egyidejűleg két államhoz tartozandóságból kötelességek összeütközése származnék, főleg háború idején, azt feleié, hogy ez nem baj, sőt jobb igy, mint ha az illető, ki előbb is magyar polgár volt s most ellenünk küzd, nem volna egyszersmind magyar állampolgár is, mert „ha nem volna az, akkor mint hadi fogolylyal kellene elbánni, igy pedig mint honárulóval lehet elbánni." Azonban nem gondolt arra, hogy ha valakinek megengedjük, hogy saját akaratából, más állani polgára legyen, az elvből, logikai következetességgel azt is meg kell engedni, hogy állampolgári jogaival vele járó kötelességeit is teljesítse azon másik állam iránt. Vagy azt tessék tehát bebizonyítani, hogy abból, mert valakinek megengedjük a magyar állam kötelékéből ki nem lépése daczára más állam kötelékébe lépni, nem következik az, hogy meg kell engednünk ama KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VII. KÖTET. másik állam iránt való kötelességek teljesítését, hogy ezzel őt nem mi magunk jogosítjuk föl esetleg a magyar haza ellen cselekvésre? vagy pedig tessék bebizonyítani azt, hogy ebből ránk nézve káros, vagy épen veszélyes collisiók nem támadhatnak ? Mi ily eseteket is szem előtt tartva, következetesen az egész javaslat tárgyalásán keresztül kívántuk, hogy a mennyiben a törvényhozás hatalmában áll, intézkedjék ugy, hogy egyidejűleg csak egy államnak lehessen valaki polgára. De ezen már túl vagyunk. Azonban még a t. háznak módjában áll legalább azt biztosítani, hogy az a polgár a ki bár más államhoz is tartozik még, de csak egy törvényhozásnak lehessen tagja. Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék oly rendelkezést fölvenni, mely nem fogja lehetővé tenni, hogy valaki egyidejűleg a magyar államnak és más államnak is polgára és mégis a magyar törvényhozásnak tagja legyen. A minap épen azon alkalommal, midőn a 17. §. tárgyaltatott, a mely rendkívüli érdemekért a fejedelmi kegyelemből való honosításról szól, Szilágyi Dezső barátom kimutatta, hogy ezzel egyszersmind lehetővé tettük azt, hogy fejedelmi kegyből ma valaki honosittatik s ugyanazon ember holnap a törvényhozás tagjává lehet, pl. a főrendiház tagjává az által, hogy p. o. főnemességet nyert. Ekként lehetséges, hogy ugyanazon ember, ki egy idegen állam polgára, a magyar törvényhozásnak nemcsak választás által, de választáson kivül is saját rangjánál fogva tagjává lesz. Ez két irányban káros. Először az által, hogy egy ilyen polgár, ha nem is egyidejűleg, de talán Vciltakozva, részt vehet a magyar törvényhozásban, akár a képviselő, akár a főrendiházban és talán egynehány hónap múlva, p. o. a magyar törvényhozás szünetelése alatt, egy más állam törvényhozásában működhetik, vagy más állam politikai életében lehet tényező és fejthet ki oly munkásságot, a mely, ha nem is háborús ellenségeskedés közepette, de mégis a mi államunk érdekei ellen irányulhat. Van a dolognak még egy másik káros oldala is. Az állampolgárság nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel és pedig a kötelességek erkölcsi érzetével is jár az állam iránt. Az, a ki egy idegen államhoz tartozik, mint annak polgára, ott nemcsak jogossága van, de egyszersmind azon idegen állam iránt kötelességet kell éreznie, mert az reá nézve nem idegen állam. 0 tehát a mi törvényhozásunkba más állam iránt is táplált kötelezettségek érzetével lép be és azon más állam érdekeinek szem előtt tartásával, vesz részt a mi törvényeink alkotásában, Már, t. ház, az első, a mit meg kell követelnünk törvényhozásunk tagjaitól, az, hogy tel50