Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-158

J<>8. országom ülés november ti. 18718. 355 Baross Gábor jegyző (olvass a a25. §-t, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa továbbá a 26. §-í). Antal Gyula: T. ház! Miután a 7. §-nál voltam bátor egy indítványt előterjeszteni, mely elfogadtatott, hogy ellenkezésbe ne jöjjünk, indítványozom, miszerint a 26. §-ban is a „gyermekeire" előtti „törvényes" szó kihagy assék. Márkus István (olvassa a módosítványt). Szederkényi Nándor: T. ház! Én egy másik módosítványt vagyok bátor benyújtani. E §. szerint az elbocsátás kiterjed az elbocsátott férfi nejére és gyermekeire, de c §. nem provideál és későbben sem látok gondoskodást azon esetről, ha példának okáért esetleg az elbocsátott férfinak neje, vagy gyermekei nem költözködnek ki együtt a férjjel. Mert az nagy méltánytalanság és igazságtalanság lenne, ha pl. egy családban a férfi az elbocsátási engedélyt a maga részére kéri, meg is nyeri és kiköltözködik, a törvény azt kimondja, hogy a férjjel esetleg menni nem akaró nő és gyermekekre nézve, hogy már most ő rájuk nézve is nolle velle, megszűnik a magyar állampolgárság, habár a hazában bennmaradnak, noha pl. a nő, mint magyar birtokosno, e hazában bir a községi választásoknál befolyással. Ezekre nézve igazságtalan lenne ngy szövegezni a törvényt és kimondani rájuk, hogy még ily esetben is elvesztik állampolgárságukat. En tehát provideálás végett bátor vagyok indítványozni, hogy e szavak után: „az elbocsátás kiterjed" tétetnének a következő szavak: „a mennyiben vele kiköltöznek", ekkor azután következnék: „az elbocsátott férfi nejére" stb. Azt gondolom tehát, hogy gondoskodni kell oly esetről, a metyet felemlítettem. Kikérem a t. ház becses figyelmét e körülményre s ajánlom indítványom elfogadását. Baross Gábor jegyző (olvassa Szederkényi Nándor indítványát). Elnök: Szólásra nem lévén följegyezve senki, a vitát berekesztem. A 26. §-ra nézve, két módositvány adatott be. Az egyiket beadta Antal Gyula képviselő ur és ez arra vonatkozik, hogy a „kiskorú" szó után következő „törvényes" szó kihagyassék. Tán nem szükséges e felett külön szavazás, a mennyiben e szó a ház határozata szerint már előbb is kihagyatott. (Helyeslés.) Csak Szederkényi képviselő ur módosításáról lehet szó, ki a 26. szakaszt következő szerkezetben kívánná elfogadtatni: „Az elbocsátás kiterjed, a mennyiben vele kiköltözött, az elbocsátott férfi nejére ..." a szöveg többi része marad. Péchy Jenő előadó: Nekem nincs kifogásom ellene, azonban, hogy a „mennyiben" szó ne ismételtessék, a szöveg végére óhajtanám tétetni a beilleszteni javasolt szöveget következőleg: „ha azok az atyával, illetőleg férjjel együtt kiköltöztek." (Helyeslés.) Elnök: A szöveg e szerint következőleg hangzanék: „Az elbocsátás kiterjed az elbocsátott férfi nejére és a mennyiben a 22. §. értelmében kivételnek nincs helye atyai, hatalom alatt lévő kiskorú gyermekeire, ha azok az atyával, vagy illetőleg férjjel együtt kiköltöztek." (Helyeslés.) Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 27., 26'. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 29. %-t). Hosztinszky János: Egy szerény észrevételem van a második bekezdésre nézve. E bekezdés második sorában ez foglaltatik: „a kiköltözés végrehajtása idejéig". Ez a szó: „végrehajtása" itt tökéletesen felesleges, mert sokkal jobban és tisztábban van mondva „a kiköltözés idejéig". A „végrehajtás" szó tehát kihagyandó. Másodszor kifogásom van ezen kifejezés ellen; „a 24. §. 2., 3. pontjának többé meg nem felel". Szerény nézetem szeidnt ez nem helyes kifejezés, mert a 24. §. 2. és 3. pontjában ezek állanak: „állami és községi adóval hátralékban nincs. 3. Nem áll a magyar korona országai területén ellene elrendelt büntető vizsgálat alatt, vagy oly büntető bírói ítélet ellene nem hozatott, mely még végrehajtva nincs". Tehát ebből kitetszik, hogy ezen szakasz 2. és 3. pontja nemleges intézkedéseket tartalmaz ; arra pedig, hogy e szakasz alapján kinyert elbocsátás érvénytelenné váljék, szükség van positiv adatokra, tehát épen ellenkezőjére van szükség annak, mi a 24. §. 2. és 3. pontjában foglaltatik, mert ez esetben szükség van arra, hogy állami, vagy községi adóval hátralékban maradjon, vagy büntető vizsgálat rendeltessék el ellene. Ily körülmények köztt hivatkozni a megelőző azon szakasz pontjaira, melyekben nemleges intézkedések foglaltatnak, akkor, mikor annak alapján kinyert elbocsátás érvénytelenítésére épen az ellenkezőre van szükség, nem tar tom helyesnek. Azért én bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani s kérem annak elfogadását. A második bekezdés szerintem igy szólana: „azonban az elbocsátás érvénytelenné válik, ha az elbocsátási okirat kinyerése után, a kiköltözés idejéig az elbocsátottra nézve a 24. szakasz 2. és 3. pontjaiban körülirt akadályok valamelyike felmerül, vagy a nélkül is, ha az elbocsátott az elbocsátási okirat kézbesítése napjától számítandó 1 év alatt ki nem költözött. (Helyeslés.) Elnök: A 29. §. első bekezdése ellen észrevétel nem lévén, az elfogadtatik; a második be-