Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-158
348 15$. országos ülés november 5 1S?». tátott végre mindenüti, — hogy öt évig kellett benn laknia és község kötelékében lennie. De odáig terjeszteni ki e megszorítást, a hová igy absolute seholsem terjesztetik ki, hogy tudniillik kimondatnék, miszerint semmi viszonyok köztt sem lehet e törvény hozás tagja az, a ki itt nem született, ezt helyesnek, czélhoz vezetőnek nem tartanám s azért a módosítványt el nem fogadhatom. Különben a t. képviselő ur különös veszélekre is utalt, felhozván, hogy ezzel az érethetnék el, hogy a törvényhozás többsége olyanokból állna, kik nem Magyarországon születtek. Már bocsánatot kérek, ez egy felől lehetetlen már csak azért is, mert hogy a törvényhozás többsége ily emberekből áilhassoi roppant tömeges honosításnak kellene bekövetkeznie, de még sokkal inkább lehetetlen aa, hogy a választó.; többsége ugy alakulhasson, hogy meg válasszanak oly törvényhozási tagokat, kiknek íöbbsé e nem Magyarországon született. {Mozgás a szélső balon.) Hisz méltóztatnak tudni, hogy százezrek és százezrekre megy a választók száma. No már hogy annyi idegen honosíttassák akár egyik, akár a másik módon, azt úgy hiszem, felteim, még sem lehet. Kérem tehát az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés johbfi lö'l.) Elnök: Szólásra nem levén feljegyezve többé senki, a vitát berekesztem. Mielőtt a kérdést feltennem, bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy a 15. §. első bekezdése ellen nem tétetett semmi ellenindítvány, az első bekeztést tehát elfogadottnak nyilvánítom. A második bekezdésre nézve két módosítvány adatott be; az egyik Vészter Imre képviselő úré, a ki e szavakat: „azonban kivéve a 17. §. esetét" töröltetni kéri és a másik pedig Simonyi Ernő képviselő úré, a ki a második bekezdést következőkép akarja szövegezni: „a honosított ezen naptól kezdve magyar állampolgár; a törvényhozás tagja és a korona tanácsosa azonbam Csak benszülőtt magyar állampo'gár lehet." Kérem azon képviselő urakat, kik a 15. §. második bekezdését a honosítási bizottság szövegezése szerint elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s e szerint a beadctt két módosítvány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 16. %-t). Teleszky István: T. ház! Ezen szakasz azon dispositiója helyett, hogy: „az idézés keltétől számítandó egy év alatt az eskü letétele végett nem jelentkezik", arra nézve a honosítási okirat hatályát veszti, nagyon egyszerűen megérthető indokokból azt vagyok bátor indítványozni, hogy e szó helyett: „keltetői" tétessék: „kézbesítésétől ", mert meglehet, hogy különben az illető az egész egy évi határidőn belől tudomással nem bir a honosítás megtörténtéről és úgy a honosítás elvesztését meg sem akadályozhatja, (Altalános helyeslés.) Márkus István jegyző' (olvas): A 16. %< második sorában e szó helyett: „keltétől", tétessék: „kézbesíié-étől". Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint a Í6. §. az eredeti szöveg szerint Teleszky István képviselő úr módosításával fogad'atott el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 11. §* második bekezdését). Elnök: T. ház! A 17. §. első bekezdése elfogadtatott, nődön a 3. §. tárgyaltatott. Beadatott azonban az alkalommal b. Lipthay Béla képviselő úr által egy módosítvány, melynk tárgyalása mostanra halasztatott. Ez indítvány oda terjed, hogy a 17. §. második bekezdése töröltessék. Tisza Kálmán mraisterdnök: T. házi Az indok, a miért ezen dispositió a törvényjavaslata felvétetett? az, mert általános elv, hogy minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartozni s a törvényjavaslat alkotásánál, én b'galább, azon nézetből iud.dtam ki, hogy a legegyszerűbb, legtermészetesebb és egyátalában az ország Jóvárosára nézve kssebbítő vagy érdeksértő nem lehet, ha azok, kik rendkívüli és kiváló érdemek miatt honos íratnak, addig, mig más község kötelékébe tel nem vétetnek, az ország fővárosa kötelekébe tartozóknak tekintetnek. És bocsásson mcir nekem a módosítványt tett igen t. képviselő úr. abban jogsérelmet a fővárosra nézve nem látok; mert igen is megsértése volna és lehetne nem a főváros érdekeinek, hanem jogainak, ha kormányintézkedés utján szándékoltatnék ily dolog éíetbe léptettetui: De méltóztassék nekem megbocsát ni azt, hogy a törvényhozás ezt ne decretálhassa, habár magának a főváros nak is előleges megkérdezése és hozzájárulása nélkül, azt részemről el nem fogadhatom. Mert, ha minden egyes ecetben az állíttatnék fel, a mire mutatkozik néhol hajlam, hogy a törvényhozás ne hozhasson törvényt egyik, vagy másik közvetlenül érdeklettnek előleges beleegyezése nélkül, akkor a törvényhozás lehetetlenné válnék egyfelől és másfelől megfordítaná azon hataliuí irányokat, a melyek szerint, mégis mindenek felett a törvényhozásnak kell állani. Én mondom, hogy miután egyfelői jogsértést nem láthatok, másfelöl nem hiszem, fiogy a főváros érdekébe ütköznék az, sőt a dolog természetéből folyónak tekintem a magam részéről, hogy azok, a kik a haza iránt szerzett rendkívüli érdemek folytán honosíttatnak, a mennyiben más község kötelékében nincsenek, a főváros kötelékében legyenek; kérném ezt elfogadni már azért is, mert nem tudom, minő más község kötelékébe lehetne őket méltányosan és helyesen utalni;