Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-157

1&7. országos ülés okíótier SÍ. 187*. 219 szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Senki sem áll fel.) Most kérem, méltóztassanak felállani azok a képviselő urak, a kik Apáthy István képviselő ur módosítását fogadják el. (Megtörténik.) A többség az Apáthy képviselő ur által ajánlott szöveget fogadja el első bekezdésül. Veszter képviselő ur azt indítványozza, hogy az első pont elébe tétessék: „Oly külföldi veendő fel, aki először igazolja elbocsáttatásät azon állam kötelékéből, a melyhez addig tartozott, a mennyiben ily elbocsátás azon állam törvényei szerint lehet." Kérem azon t. képviselő urakat, kik e módosítványt, illetőleg javaslatba hozott új bekezdést elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Az első pont a szöveg szerint igy hangzik: „Saját hazájuk törvényei szerint jogeselekményi képességgel bir, vagy ha ennek hiányát atyjának, va

gy gyámjának beleegyezése pótolja", e helyett Teleszky képviselő ur elfogadván Scitovszky képviselőtársunk módosítványát, a következő szöveget ajánlja: „először önrendelkezési képességgel bir, vagy ha ennek hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése pótolja." Kérem azon képviselőket, kik az első pontot az eredeti szöveg szerint elfogadják, szíveskedjenek felállani. Nem fogadtatik el; e szerint tehát határozatképen kimondhatom, hogy e pont a Teleszky képviselő ur által javaslatba hozott szöveg szerint fogadtatott el. (Madarász József közbeszól: Mindenesetre szavazni kell!) Kérem tehát azon képviselőket, kik a Teleszky képviselő ur módosítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. A második pont az eredeti szövegben igy hangzik: „valamely külföldi község kötelékébe fel van véve, illetőleg felvétele kilátásba helyeztetett". E kitétel helyett: „kilátásba helyeztetett", Csanády képviselő ur indítványozza, hogy tétessék: „megígértetett". Madarász József: A szavazást talán kétfelé választhatnék, mert azon szó: „megigértetett", nem áll ellenkezésben az alapelvvel és mégis megtörténhetik, hogy ez esetben a módosítvány az első szavazásnál, ha különben többséget nyerne is, elesnék. Ilyenkor megvan az a gyakorlat, hogy az elvre nézve különválasztatik a szavazás és másodszor külön szavazás alá jön az, vájjon a t. ház helyesebb kifejezésnek tartja-e azt: „kilátásba helyeztetett", mint „megigértetett". Elnök: Én hivatkozom a gyakorlatra. A törvényjavaslatok tárgyalásánál mindig azt a gyakorlatot követte a ház/hogy ha a szakasz ellen egyáltalában, vagy egyes részei ellen kifogás nem tétetett, azt különválasztva szavazás alá nem bocsátotta, mert különben ok nélkül tétetnék hoszKÉFVH. NAPLÓ 1878 — 81 VII. KÖTET, szadalmassá és fárasztóvá az eljárás. Ezért tartom fölöslegesnek a képviselő ur által indítványozott kérdést. Azt kívánom még hozzátenni, hogy ha a második ponton keresztülesíünk, a többit nem bocsátottam volna szavazás alá s határozatképen kimondtam volna, hogy a 3., 4., 5. pont elfogad tatik, mert senki által ellenvetés nem tétetett. Igy a második pont ellen is észrevétel nem tétetett, csak egy stylaris módosítás van. Madarász József: T. ház! A házszabályokra hivatkozva, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy másodszor szóljak. A házszabályok 153. §-a világosan kimondja, hogy a kérdést ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen. Ha ugy tétetik fel a kérdés, hogy a második szakasz szerkezete változatlanul elfogadtatik-e, én meg vagyok fosztva azon jogomtól, hogy igennel szavazhassak, mert elfogadom módosítással, de a nélkül nem. A hányszor csak valamely képviselő kérte a t. házat, hogy ez engedtessék meg, mindig megengedtetett; most pedig kimutattam, hogy ha a kérdés ugy tétetik fel, hogy az eredeti szerkezetet elfogadja-e a ház, vagy nem; akkor többen meg vagyunk fosztva attól, hogy igennel szavazzunk. Az eddigi gyakorlat szerint mindig megosztatott a kérdés és először a felett történt a szavazás, hogy általánosságban vagy elvben elfogadja-e a ház a §-t, vagy sem? Most is igy kellene eljárni és ezen kérdés után feltenni azt a kérdést, hogy elfogadtatik-e a „kilátásba helyezett" kifejezés helyett, a „megígértetik" kifejezés. Elnök: Minthogy felfogásom szerint a Madarász képviselő ur által kívánt módon szavazni nem lehet, kérem azon t. képviselő urakat, a kik a második pontot az eredeti szövegezés szerint fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fogadta el s ennélfogva Csanády képviselő ur módosítváoya elesik. Követve a régi gyakorlatot, miután a 3., 4., 5. és 6. pont, valamint a végkikezdés ellen ellenindítvány nem tétetett, ezeket elfogadottaknak jelentem ki. Péchy Jenő előadó: T. ház! Az utolsó kikezdésben egy nyomdahiba fordul elő. (Felkiáltások: Már most nem leket!) Baross Gábor jegyző (olvassa a 10. §-*)„ Elnök: A honosítási bizottság jelentésének végsoraiban az foglaltatik, hogy a többség előadójává a 10. és 11. §-ra nézve Veszter Imre választatott meg. Veszter Imre: T. házi A jelen törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság, a törvény 10. és 11. §-ai tekintetében engemet bizván meg az előadói tiszttel, e minőségemben kérem a t. házat, hogy a hivatkozott szakaszokat, a bizottság többsége által meghatározott jelenlegi szöve41