Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-155

284 155. országos ülés október 29. 1879. kozhatom, hogy igen is régi törvényeinkben sarkallik e jog s megtalálhatják a képviselő arak a corpus jurisban, az 1577. évi LXX. t. ez. 1. §-ábau, tol I. Ferdinánd király fenntartja magának a királyi honosítási jogot, nem mon­dom, bogy nem utólagos beezikkelyezés mellett; (Közbeszólások a szélső balon : Epén ez az!) de azt hiszem, hogy midőn a törvény, a királyi jognak föltételéül a ministerium előterjesztését tűzi ki, ezen aggályoknak is meg kell szűnni. Arm nézve pedig, hogy ezen királyi honosítás által a honosított mindjárt parlamenti tag is lehessen, megjegyzem, hogy hiszen a képviselő urak nagyon jól tudják, hogy a közvélemény mily nagy hatalom, ez mindig őrködni fog ezen királyi okirattal honosított választásánál (Ellen­mondások a szélső halon?) Ott van a választási aetus, azon rosta, mely mindig kiválasztandja a parlamentbe nem valókat s így azt hiszem, hogy ezen aggályok is elesnek. Különben miként a t. képviselő urak után felszólalt Hoffmann Pál képviselő nr mondotta, a határo­zati javaslatnak elvei, a részleteknél mind érvénye­síthetők. Ezzel áttérve Hoffmann képviselő urnak észrevételeire, ha ő azt mondja, hogy Szederkényi képviselő ur és társai indítványának elvei és indokai a részleteknél mind érvényesíthetők : mit szóljunk akkor a t. képviselő ur által be­adott s Szilágyi Dezső képviselő ur által is pártolt javaslathoz, ahhoz, mely csakis stiláris, avagy szerkezeti hiányok miatt akarja a törvény­javaslat tárgyalását elhalasztani; hiszen azokat még sokkal könnyebben lehet a részleteknél ki­igazítani, sőt épen a részleteknél lesz helye a stylaris módosításoknak. (Helyeslés jobb felöl.) A mi pedig azt illeti, miként Hoffmann képviselő ur mondotta, hogy a bizottság által a törvényjavaslat csak a sürgősséggel indokoltatott és, hogy a bizottság minden késleltető vita nélkül elfogadta azt a tárgyalás alapjául: legyen szives feltételezni a t. képviselő ur a bizottság egyes tagjairól, hogy a bizottságba már megfontolva s ismerve ezen törvényjavaslatot, jöttek be. A tár­gyalást, igaz, nem akarták késleltetni hosszas, általános vitával, de nem azért, mintha nem lett volna felette vitatkozni való, hanem mert el voltak készülve annak elfogadására. Azt is méltóztatott mondani, hogy én elő­adói beszédemben mintegy beismertem, hogy a törvényjavaslat részleteiben javitást igényel. Én, a bizottsági határozatokat, igaz, meg­dönthetleneknek, csalhatlanoknak nem tartom és nem mondom, hogy azokon változtatni épen ne lehetne; de ezalatt még nem értem azt, hogy azokon változtatni szükséges és csakis egészen stylaris és kisebb módosításokat értettem. A mi a t. képviselő urnak stylaris kifo­gásait illeti, méltóztassék megengedni, az irályi tetszés, vagy nem tetszés igen relatív forgalom: az egyiknek tetszik ez, a másiknak tetszik amaz irály; a képviselő urnak nem tetszik ezen tör­vényjavaslat irálya; én pedig ismerek sok olyat, a kik épen a képviselő ur ismert irályával nem tudnak megbarátkozni. (Derültség.) Különben arra a megjegyzésre nézve, hogy az indokolás nagyon rövid, megjegyzem, hogy ez az indokolás határozottan fenntartja a minister­elnöki indokolást, a mely úgy hiszem, minden egyes részletre kiterjed. Nem hallgathatom el Seiíovszky képviselő urnak sem egy megjegyzését. Én megengedem, hogy azért, mert ő tagja volt a bizottságnak és ott elfogadta a törvényjavaslatot, hogy most csatlakozhatik az elhalasztási indítványhoz, csakis­azon felszóllalását nem fogadom el, hogy a bizottságnak kisebbsége nem törődött a stylaris módosításokkal. Már méltóztassék megbocsátani, én hivatkozom a bizottságnak épen a t. kép­viselő ur pártjához tartozó tagjaira, hiszen épen a t. képviselő urak, a kisebbség tagjai tették a legtöbb módosítást és a bizottság örömmel fo­gadta el, a mit lehetett: ennél fogva nem áll, hogy nem törődtek volna a stylaris módosítá­sokkal. (Helyeslés.) A mi pedig Szilágyi t. képviselő ur meg­jegyzéseit illeti, méltóztassék megengedni, mind­azt, a mit oly szépen és hosszan elmondott, a részleteknél épen úgy elmondhatta volna. Méltóztassék megengedni azt is, hogy. ha kimondom, hogy a t. képviselő ur pártjából választott és a párt által kijelölt bizottsági ta­gokra legkevésbbé sem volt bók előbbeni fel­szólalása ; mert épen az általa felolvasott sza­kaszok nagyon tüzetes vitatás tárgyát képezték a bizottságban és épen a t. képviselő ur párt­jából való bizottsági tagok módosítása alapján,: hagyattak a fennálló szerkezetben. (Derültség. Helyeslés.) Kifogása volt Szilágyi Dezső t. képviselő urnak a bizottság ellen. Azon bizottságba a t. képviselő ur pártja maga jelölte ki a tagokat s azok között egy mindnyájunk által elismert jogi capaeitás is benne volt és j.gy utólagosan ez ellen felszólalni, azt hiszem, nem volt nagyon loyalis eljárás. Különben, azt méltóztatott mondani, hogy a javítást itt nem lehet megtenni a-részleteknél; én pedig ellenkezőleg azt hiszem, hogy annak épen itt van helye és azt hiszem, hogy a kép­viselőház örömmel fog minden elfogadható javí­tást a törvénybe felvenni. Én tehát tovább fárasztani a t. ház türel­mét nem akarom, hanem kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom