Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-154
154. országos ülés agio, — a mit szintén számításba kell venni, — a mely kitesz 1.242,976 forintot; a közösügyi kiadásoknak végeredménye mégis 1.375,932 frttal kedvezőbb, mint a folyó évi. Ezen összegeknél pedig, számításba nincs véve az általam ma benyújtott kőolaj-vámemelés eredménye, a mely szintén 1.800,000 frtot fog képviselni s miről később szóiandok. A Bosznia és Herczegovina okkupatiójának költsége ma véglegesen megállapítva még nincs és azért határozott előterjesztést e részben nem tehetek; de alapos reményem van hinni és joggal vélem kijelenthetni, hogy ezek 8.000,000 írtnál magasabbra nem fognak emelkedni, a mely összegből Magyarországra esik 2.512,000 forint. Áttérek most az általam jelzett második nagyobb kiadásra, a mely előfordul az államadósságok czímén. 1879-ik évben e czímen előirányoztatott 93.023,894 forint; ebben a törlesztés 8.456,000frt. Hozzászámítva ehhez az újabban kibocsátott aranyjáradék kamatait, tenne a szaporodás 3 982,770 forintot és igy az államadósság szükségletét 1880-ra — kerekszámban — 97 millióval kellett volna előirányozni. Ezen nagy összegnél kétségkívül fölmerül az a kérdés, vájjon helyes pénzügyi gazdálkodás-e az, hogy, midőn egyrészt szükségleteink fedezésére és a legszükségesebb beruházások létesítésére aránylag magas kamat mellett vagyunk kénytelenek pénzt beszerezni, adósságaink törlesztésére évenként oly nagy összeget fordítsunk : s nem volna-e helyén az államadóssági törlesztés czímén megtakarítást eszközölni? A megtakarítást természetesen csak úgy lehet eszközletbe venni, hogy az állam hitele ez által csorbát ne szenvedjen és az értékpapírok tulajdonosainak jogai lehetőleg kimehessenek. Midőn. t. képviselőház, függő adósságaink nagy eonversióját létesítettük és pedig oly módon, hogy az államköltségvetésünket újabb 4 millió frttal terheli, hitelünk fenntartására tehát ez utón is nagy áldozatot hoztunk: ezen czél érdekében ezentúl is mindent el kell követnünk és minden nagyobb mérvű megrázkódtatást kerülnünk kell. Azért annyira menni, hogy összes törlesztéseinket szüntessük be, vagy halaszszuk el egy időre, nem tartottam helyesnek s ez iránt nem kívántam a t. háznak előterjesztést tenni. De hogy eléressék a czél, miszerint az adósságaink törlesztésére szánt összeg csekélyebb legyen, de ezt oly módon érjük el, hogy annak folytán az állam hitele csorbát ne szenvedjen, két előterjesztést vagyok bátor a t. háznak tenni. (Halljuk!) Az egyik vonatkozik a íöldtehermentesítési kötvények, a másik a szőlőváltsági kötvények törlesztésére. Méltóztassanak megoktóber 28. 1879. 259 engedni, hogy főbb vonásaiban előadjam ezen két törvényjavaslat tartalmát. (Halljuk! Halljuk!) A földtehermentesítési kötvények törlesztési terve olyképen állapíttatott meg, hogy a magyarországi kötvények 1857-től számítva 40 év alatt, az erdélyi földtehermentesítési kötvények 1866-tól számítva 50 év alatt törlesztessenek. Ezen törlesztési terv arra volt alapítva, hogy a magyarországi kötvényekből összesen 189 milliónyi, az erdélyi kötvényekből 70 millió, összesen tehát 259 millió pengő forint boesáttassék ki; ennek törlesztése pedig évenként 15 V* millió frtot vett volna igénybe. A tényleges eredmény azonban az, hogy a magyarországi kötvényekből kibocsáttatott 204 millió, az erdélyiekből 75 millió, összesen tehát 279 millió pengő forintnyi értékben, a mi osztrák értékre átszámítva, 293 millió forintot tesz. De ezzel a kibocsátás még nincs teljesen befejezve és még mintegy 7 millió frtnyi kibocsátás szükséges a bejelentett igények kielégítésére. így tehát a földtehermentesítési adósság végösszege, mely eredetileg 259 millió pengő frtban volt megállapítva, valóságban mintegy 300 millió frtot tesz osztrák értékben s igy 28 millió forinttal többet tesz, mint a mennyire eredetileg praeliminálva volt. Ezen adósság mai állása az, hogy a magyarországi és az erdélyi kötvények együttvéve 219 millió frt értéket képviselnek pengő pénzben, ehhez járulnak a még kibocsátott 7 millió frtnyi kötvények; összesen osztrák értékben 238 millió frtot tesz. Az eddigi törlesztési terv szerint tehát a magyarországi kötvények törlesztendők lettek volna 1907-ig, a magyarországi záradékosok 1917-ig, az erdélyiek 1916-ig. De tekintve, hogy az eddigi törlesztési terv nem felelt meg a kibocsátott kötvényeknek, az eddigi terv módosítást szenvedett volna és pedig, vagy oly módon, hogy emeltessék föl a törlesztési összeg, a mi azonban mai pénzügyi helyzetünkben nem volna tanácsolható, vagy hogy a törlesztés halasztassék továbbra. Midőn tehát a törlesztési terv módosítása ekképen szükségesnek mutatkozott, részemről azon javaslatot vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni, hogy a törlesztés halasztassék el akképen, hogy a magyarországi kötvényekre nézve 1880-tól számitott 50 év alatt, a záradékosokra és az erdélyiekre nézve pedig 1880-tól számítva 60 év alatt történjék a törleszlés, úgy, hogy az összes törlesztés ez által mindeniknél mintegy 20 évvel elhalasztatnék. Ennek pénzügyi eredménye az volna, hogy a törlesztéseknél évenként 3 V* millió frt takaríttatnék meg. De ezen megtakarítás az idén még nem volna teljes mértékben érvényesíthető, mert a júliusi és a legközelebb november 1-én eszközlendő
