Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-154

258 läi. országos illés október 28. 1S79. « nem lehet. A deficzit megszüntetésére utoljára még is csak két mód van: vagy a kiadások apasztása, vagy a bevételek emelése. A kiadások leszállítására nézve méltóztatnak tudni, hogy 1873 óta folytonosan apasztottuk kiadásainkat. Ezeket ezentúl is apasztani nem tartom lehetségesnek, legalább nem oly mértékben, hogy azon sok millióra menő deficzit ez által elenyésszék. Ha különösen vesszük az administrátióokra fordított költségeket, már múlt évi felszólalásom alkalmával jeleztem, hogy az összes, 245.000,000-ra menő kiadásainkból magára az administrátióra csupán mintegy 40 milliót fordítunk. Ez oly csekély összeg, hogy azt még kisebbre szorítani, állami közigazgatásunk hátránya nélkül, lehetetlenség. Kiadásaink közt van három tétel, mely nagyobb összegeket tartalmaz; ezek egyike a közösügyi kiadás, másika államadósságunk kamatai és a vasutak kamatbiztosítása fejében fizetett összeg. A közösügyi kiadások igen természetesen nem lehetnek még az előirányzatban véglegesen fölvéve, mert azok csak akkor lesznek véglegesen előirányozhatok, ha a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság által megállapíttattak. De azon sok változásnál fogva, mely épen most egyik évről a másikra előállott, nem tartottam helyesnek a praelimináréban egy bizonyos összeget csak azért fölvenni, mert az a múlt évben is fel volt véve, hanem tisztában kívántam lenni az iránt, hogy a közös kormány által a delegátióknak előterjesztendő összeg, menynyire fog menni és ezen összeget kívántam saját költségvetésembe is felvenni. Hogy így kivántam eljárni, azt hiszem, csak helyesen cselekedtem. A közösügyi költségek a múlt évben 105 millió forintban voltak megállapítva; az idén hasonló összeg van felvéve. Ezek között az összes hadügyi költségek képezik természetesen a köEösügyi kiadások legnagyobb részét a melyek fel vannak véve 91 millió írtban, levonva már a hadügyministerium saját bevételeit s igy azon Összeggel, mint a múlt évben a hadügyi kiadások, a rendkívüli szükségletekkel együtt, összesen tettek. Mindamellett, hogy a költségek magasságukra nézve ugyanazon összeggel fordulnak elő Í880-ra, milyenekkel előfordultak 1879-ben, mégis bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy ezen kiadásoknál mégis megtakarittattak bizonyos tételek. Bátor leszek indokolni, hogy mi módon? A törvényhozás a múlt évben megszavazta a beszállásolási törvényt, mely törvénynek természetes következménye az, hogy lakbérek fejében nagyobb összeget kell az előirányzatba felvenni. Ha a törvényhozás a törvényt megszavazta, annak természetes következménye, hogy az arra szükséges összeg fedezetéről is kell gondoskodni. Es hogy a hadügyminister a múlt évi összeg keretén belül tartotta magát, ezen többletet csakis más utón tett megtakarítással lehet fedezni. A beszállásolási törvényből eredt több kiadás pedig 1.800,000 frtot tesz. A múlt évi delegátió tárgyalásai alkalmával történt a költségek leszállítása, a melyre nézve akkor is az mondatott ki, hogy ez csak 1879-ben érvényesíthető; miután 1878-ban a boszniai occupátió folytán a tartalékosoknak egy nagy része behivatott, ezeknek behívása 1879-ben elmaradhatott, e czímen lerovatott átlag összegben 1879-re 2.200,000 frt az előterjesztésből. De abból, hogy 1879-ben a tartalékosok nem hivattak be, nem következik, hogy ezek jövőre sem hivandók be, mert a hadsereg harczképességének fenntartása érdekében ezeket időnkint behívni szükséges; ezen okból a hadügyminister rendes szükséglete, mely 1878-ban 91.000,000 frt volt, leszállittatott 1879-re 90 millió frtra. Hogy tehát az 1879. évi megtakarítást most is megtartsa a költségvetésben és igy a két évi, illetőleg 1879. és 1880-iki költségvetésben együttvéve a költségleszállítást, a mely összesen közel 4 millió forintot tesz. a közös hadügyministernek más tételeknél kell megtakarítani. Méltóztattak már tudomást szerezni azon nagymérvű szabadságolásról, mely ezen czélból történt és én azt hiszem, hogy a hadügyi költségvetésnél a megtakarítás leghelyesebb módja az, hogy ha a békelétszám csekélyebbre tétetik és minden egyébb, akár felszerelési, akár beruházási megszorítás, a kiadásnak csak elhalasztása, sőt a hadsereg harczképességének rovására is történnék; míg a kisebb békelétszámnál elért kisebb kiadás, valóságos megtakarítás. (Helyeslés.) Azonban a mai körülmények között ezen czímen a megtakarítással tovább menni, én részemről nem tartottam tanácsosnak és azért én tovább menő intézkedésekért a felelősséget magamra vállalni nem mertem volna. Ha mindezek után a közösügyi költségek összegében, a végeredmény mégis 1.818,982 frttal magasabbra van véve, mint a múlt évben; ez nem onnan következik, hogy a költségek felemeltettek, hanem következik abból, hogy a vámfelesleg csekélyebb összeggel van felvéve, mint a múlt évben, a mennyiben a vámbevételekből fedezendő adóvisszatéritések, a tényleges eredmény alapján, nagyobb összegben vannak előirányozva. Minthogy azonban a fogyasztási adó visszatérítésből mi is participálunk, mely 1.951,938 frttal van felvéve és, minthogy ezen felül az arany-