Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-154
256 154. országos ülés október 23. 1879. kölcsön kibocsátásától elállottam ; igénybe vettem azonban a nagy szükséglet indokából a hitelműveletek másik módját, azaz ideiglenes hitelműveletek utján szereztem be a szükséges összeg egy részét és pedig kamatozó pénztári jegyek kibocsátása által. Az 1870: XI. törvényczikk felhatalmazta a pénzügyministert, hogy az illeték-tartozások összegének erejéig, kamatozó kincstári utalványokat bocsáthasson ki. Ezen törvényczikk alapján és erre való hivatkozással bocsáttattak ki azóta folytonosan a kamatozó pénztári jegyek. Ezek összege volt 1878. végével 8 és V 2 millió frt. Időközben ismét kibocsátottam ily kamatozó pénztári jegyeket, mindig tekintettel arra, hogy a törvényben nyert felhatalmazáson, illetőleg az illeték-tartozások összegén túl ne menjek, a mit nem is tettem, mert az illeték-tartozások összesen 2372 millió, a kamatozó pénztári jegyek mai állása 21 és fél millió. így tehát az év folyamában kibocsáttatott 13 millió kamatozó pénztári jegy s az ebből nyert összeg hová fordításáról lesz szerencsém később nyilatkozni. E pénztári jegyek kibocsáttattak először 5 és fél kamattal, később, a pénzpiacz kedvező hangulata folytán, a kamatláb leszállittatott 5%-ra s ily kamatozás mellett vannak azok most is forgalomban. Az 1879: II. t.-cz. alapján fel voltam hatalmazva 100 millió arany forintnak hitelműveletek utján beszerzésére. Ehhez hozzászámíthatok azon kiadások, melyeket a törvényhozás időközben megszavazott s melyekre külön fedezet nem jelöltetett ki. Ilyenek: a vágvölgyi vasút s a Luiza-ut megvételére szükséges összegek és a kisbirtokosok földhitelintézetének létesítésére fordított összeg, végre a szegedi árviz folytán felmerült költségek. Ezek tesznek együtt 4.100,000 frtot, vagyis aranyban 3.800,000 frtot. így tehát fel voltam hatalmazva az idézett törvény értelmében 103.800,000 arany forintot hitelműveletek utján beszerezni. Méltóztassanak megengedni, hogy előadjam, hogy e felhatalmazással, mily összeg erejéig és mily mértékben éltem. (Halljuk!) Az előadott adatok és az általam benyújtott jelentés szerint az 1879: II. törvényczikk alapján, kibocsátott aranyjáradék-kötvényekből eladatott 110 millió, a miből bejött 79 és fél millió frt. Azóta eladatott ismét 15 millió, a miből bejött 12 millió. Összesen tehát aranyjáradék-kötvények kibocsátása által fedeztetett 917* millió arany frt. Az általam előbb említett 13 millió kamatozó kincstári jegyek kibocsátásából bejött pénz-összeget* az egyformaság tekintetéből, aranyra átszámítva, ez tesz 11.200,000 frtot. így az említett felhatalmazás alapján hitelműveletek utján befolyt 102.700,000 frt, tehát 1.100,000 frttal kevesebb, mint a mennyire fel voltam hatalmazva. Ezen hitelműveletek utján szerzett összegek befolyása után az állampénztár mai helyzete ugy áll, hogy a kincstári utalványok teljes beváltása, — mert a beváltatlanokra a fedezet megvan — és az állam folyó szükségletének teljes kielégítése után, az állampénztár ma 29 millió pénzmaradvány nyal rendelkezik, mely összegből 15 millió az állampénztárban, 14 millió frt pedig kamatozásra van elhelyezve, részint belföldön, részint külföldön. Ennek folytán az állampénztár azon helyzetben van, hogy az idei szükségletek teljes fedezése után, még azon esetre is, a mi előre látható, hogy a negyedik évnegyedben az állam jövedelmei vissza maradnak, annyi pénz fog rendelkezésre állani, hogy az összes szükséglet fedezésén túl, még az aranyjáradékok január 1-én esedékes szelvényeit is be lehet váltani, a mire 14 millió szükséges, mely összeg pedig már a jövő évet terhelné. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen kivül van az általam előbb említett 15 milliónyi aranyjáradék-kötvény, melylyel a törvényhozás még rendelkezhetik. Ezek után t. ház, áttérek az 1879. év eddigi eredményére és különösen a harmadik év negyedére, a melyről a kezelési kimutatások a legközelebb fognak kiosztatni. A kezelési kimutatások szerint a harmadik évnegyedben 3 millió frttal több folyt be, mint a múlt év 3-ik negyedében. Ezen 3 millió frtnyi többletből a főbb tételeket említve: az egyenes adókra 405,000 frt többlet, a fogyasztási adókra 516,000 frt többlet, a fogyasztási adók visszatérítésére 863,000, a jogilletékekre 452,000, a dohányjövedékekre 746,000, az államvasutak tiszta bevételére 581,000 frt esik. A kiadások összege a 3-ik negyedben a mellett, hogy az államadósságok kamatai ezen évnegyedre esnek s az aranyjáradék-kötvények szelvényeinek beváltására e negyedben 37* millióval nagyobb összeg szükséges, mint a múlt évben, 96,000 frttal kevesebbet tüntetnek fel, mint a múlt év hasonló negyedében. Az említtetett a sajtó utján és részben e házban is, hogy mégis borzasztó az, hogy a kormány még kérkedni mer azzal, hogy az államjövedelmek ily mérvben folynak be és, hogy ez a borzasztó nagy mérvű adóvégrehajtások következménye. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni t. ház, hogy ezen kérdésre nyíltan mondjam meg a tett intézkedéseket s ezek abban állnak, hogy még mielőtt a most uralkodó Ínségről szó lehetett volna, július havában intézkedtem az iránt, hogy mivel az adóbehajtás legkellemetlenebb része az, ha adóvégrehajtók alkalmaztatnak, hogy ezen rendszabályhoz, csak a legvégsőbb szükségben nyúljanak. Meghagytam a közegeknek, hogy csak a
