Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.

Ülésnapok - 1878-149

222 149. orsaágos ülés október 8. 1879. arra, a kin túlhajtott bőkezűséggel segítni akarunk, kettős terhet rovunk. Az egyik, melyet rárovunk az, hogy a kölcsönt vissza kell fizetnie, a másik, hogy az államra ebből háramló teher egy részét az adójában kell majd viselni. Mert könnyű volna, ha az az állam egy abstract fogalom volna, melynek megvolna a maga külön, az állam polgáraitól független bevétele; de mindazt, a mit az állam kiad, utoljára az állam polgárai adják ki, kell tehát az állampolgárok összességének segítni az egyeseken, ott, a hol az okvetlenül szükséges ; de túlterjeszkedni e mértéken mind azok, mind az összes állainpolgäi'ok irányában hiba lenne. Különben legyenek a képviselő urak meggyőződve, hogy a főispáni jelentések — melyeket azonban a helyzetnek megfelelőknek jogom van tartani — még a főispánok részéről is véglegeseknek nem tekinthetők. Havonként, ha kell hetenként és naponként történnek és fognak jelentések történni. Komolyan kell a bajnak szemébe nézni; de ezen komolyan szembenézésnek első feltétele, hogy ne akarjuk titkolni, hogy van baj, de ne is akarjuk azt nagyobbnak festeni, mint a minő; mert sem egyik, sem másik esetben komolyan szemébe nézni a bajnak nem fogunk. És végezetül, csak azt jegyzem még meg a legutóbb szóllott t. képviselő ur előadására, hogy hisz a jelentések, melyek jőnek, a megyei orgánumok eljárása alapján jö'nek, már ha a főispántól jőnek is, mert hisz az a megyei orgánumoktól veszi; továbbá, hogy én azt hiszem, hogy sem a közigazgatási bizottságnak, sem a megyei közgyűlésnek nincs arra szüksége, hogy az átalános kötelességére való figyelmeztetésen kivül speciálisan is figyelmeztessék; mert bizonyosan ezen ügyben mindenik részéről meg fognak a kellő jelentések történni. Különben biztosíthatom, hogy ha ez itt-ott ehnulasztaínék, gondom lesz rá, hogy ez megtörténi ék. Egyébiránt hozzá teszem még, hogy a kormánynak a kereskedelmi miuisterium útján vannak még minden hivatalos közegen kivül is megbízottjai, kik e viszonyokról folytonosan értesítik s ezen viszonyokat folytonosan evidentiában tartják. Méltóztassék tehát abban megnyugodni, hogy a mi ma szükséges, okvetlenül megtörténik és ha később többre lesz szükség, az sem fog elnmlasztatni. {Helyeslése) Verhovay Gyula: T. ház! Nagyon röviden kivánok a magam részéről is most e tárgyhoz hozzászólni, miután fentartom a jogot, hogy annak idején bővebben nyilatkozzam e kérdésben. Most én a t. ministerelnök ur figyelmét különösen az adók behajtására kívánom felhívni. | Ö ugyan azt mondja, hogy utasitotta a főispánokat, hogy ott, hol a szükség kívánja, kevesebb szigorral intézkedjenek. (Tisza Kálmán ministerelnök tagadólag int.) Akkor kérem, ha nem méltóztatott ezt mondani, annyival inkább. . . Tisza Kálmán ministerelnök: Ha megengedi a t. ház, még egyszer elmondom, hogy mit mondtam. (Halljuk!) Én azt mondtam, hogy ott, a hol annak szüksége és helyes volta igazoltatik, a pénzügy mi nister megteszi az adó tekintetében is a méltányos és jogos intézkedést. Verhovay Gyula; Épen ugy értettem én is, s épen igy akartam magamat kifejezni, és épen erre szándékoztam azt mondani, hogy a tények és a pénztári kimutatások ennek épen ellenkezőjét bizonyítják, t. i. a főispánok ott sem tettek intézkedéseket, a hol azt a szükség megkívánta volna, hogy intézkedjenek; mert a magam, saját tapasztalatom után mondhatom, hogy ugyanazon községekben, a hol rósz termés volt, az adóvégrehajtók megjelentek és a vetőmagot és a kenyérre valót is elvették. Ha a főispánok részéről intézkedések tétettek volna, akkor ennek nem lehetett volna megtörténni. Egyébiránt, t. ház, a kik a pénztári kimutatásokat figyelemmel kisérték, csodálkoztak azon, hogyan lehetséges az, hogy most az Ínséges évben sokkal több folyt be jövedelem czímén, mint más jobb években. Az képtelenség. Ugyanakkor, midőn a legrosszabb termés van, midőn az uzsora dúl az országban, hogy ugyanakkor a jövedelmek jobban folynak be: ezt csak a végrehajtásoknak köszönhetni, a melyek teljesen kétségbe ejtik az embereket. Kell, hogy ennek egyszer végre valahára vége vettessék, mert lehetetlen, hogy ezt az ország megbírja. Egyébiránt a ministerelnök ur azt mondta, hogy az állam absolut fogalom, a mely nem rendelkezik mint ilyen, oly jövedelmi forrásokkal, a melyekből a polgárokat segélyezné. Absolut fogalom volt az állam akkor is, midőn Bosznia és Herczegoviua elfoglalását eszközölték, és akkor el tudtak költeni 138 milliót. Ha az ezen összegből reánk eső részt, a 40 milliót 40,000 magyar gazdának adták volna kölcsönképen az uzsorával szemközt, ezzel mindenesetre segítve lett volna a bajon. Én részemről már egyszer felhívtam a kormány figyelmét, teszem azt most is, hogy az adók behajtása körül kímélettel járjon el, mert mindennek megvan a maga határa. (Helyeslés a szélső balról.) Elnök : Szólásra nem lévén feljegyezve senki, kimondom határozatképen, hogy a ministerelnök ur előterjesztése tudomásul vétetik. \ Következnek már most az interpellatiók.