Képviselőházi napló, 1878. VII. kötet • 1879. május 28–november 5.
Ülésnapok - 1878-140
140, országos ülés jnniKS 5. 1879. Í57 van, és a mely, valljuk meg, nem is ért ezen dologhoz, hogy mondom, az ilyen solidaris jótállásba valaki által capaeitalva bele menjen? "Nem történhetnek-e olyan esetek és annak útját fogja-e a kormány állani, hogy majd ilyen egyletet, milyet az alapszabály kivan egyes speculansok csakugyan létrehoznak és majd ezen alapítók ki is veszik a pénzt a központi intézetből maguk és jó kamat mellett fogják kiadni. Azoa hivatkozás, hogy vannak Németországban is hasonló szövetkezetek, itt nem igazolt; azok másnemű szövetkezetek, egy czélra törekvők és nem kötnek össze jelzálog-kölcsönt, váltó-kölesönt és mindenféle banküzleti fogalmat egymással. Azt, a mit az alapszabályok 99. §-a czéloz, hogy ezen előlegegyletek saját tagjaiktól kamatra pénzeket is fogadnak el, mely pénzekből azután ők maguk is jelzálog-kölcsönöket nyújthatnak állampapírokra, előlegeket nyújthatnak jelzálogokra, kölcsönöket megszavazhatnak állampapírra, értékpapírra, arany és ezüst pénzre személyes hitelre, termesztményekre, a 99. §. ezen intézkedését, a mely szerintem módját akarja nyújtani annak, hogy ezen egyletek keressenek valamit az egyleti kiadások fedezésére, tartom a legszerencsétlenebb fogalomnak. Hiszen, t. ház, jelenleg, de nemcsak jelenleg, hanem évek óta tapasztaljuk, hogy a pénzforgalom megnehezítésének kint, illetőleg a pénz megdrágulásának épen a felszaporodott pénzintézetek az okai; én nem megyek annyira, mint "Lukács Béla képviselőtársam ment, hogy az egész takarékpénztári üzlet felett pálczát törjek, ő tán kissé elragadtatta magát e tekintetben s tán nem is volt egészen igazságos, a mennyiben csak a vidéki takarékpénztárakról szólott, pedig ha van kifogásolható eljárás a vidéki takarékpénztáraknál, ugyanazon chablonon mentek a fővárosiak is, tehát egy elbírálás alá esnek. De annyi tény, hogy ugy a fővárosi, mint nagyobb mérvben a vidéki intézeteknek, hogy megélhessenek, fel kell liczitálniok egymással szemben a betétek kamatait minél nagyobbra, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy 6—7% fizettetik a betevőknek, 1%-nyi az adóköltség, 1 — 1 V 2 % a kezelési költség, az igazgatóságnak adandó tantiéme és egyéb kiadás. Ezen pénz aztán nem is lehet a vidéken olcsó. De visszatérve a mezőgazdasági előleg-egyletekre, azok, mint mondám, hogy a költséget behozzák, a 99. §-nak megfelelőleg terjeszteni fogják üzletkörüket és a dolog érdemére semmi esetre sem lesznek más intézetek, mint a minők jelenleg a vidéken vannak. Most van Magyarországon 708 pénzintézet, ebből van szövetkezet 218, takarékpénztár 333, bank 158. Pest megyében például van a fővároson kivül 4 szövetkezet, 20 takarékpénztár, 9 bank, ez 33 pénzintézet Zemplénben van 5 szövetkezet, 10 takarékpénztár, 3 bauk, összesen 18 intézet, igy van ez aránylag másutt is és ez igen sok; ezeket commassälni kell az ügy érdekében, de nem szaporítani, ha egészségesebb pénzforgalmat akarunk teremteni, különösen, ha a kisbirtokos számára módot akarunk nyújtani, hogy hitelügyein segíthessen; ezen mezőgazdasági előlegintézetek létesítése által pedig csak az eddigi irányban fogunk tovább haladni, a mi nem lenne helyes. Nézetem szerint azonban t. ház, a törvényjavaslatnak czélszeru módosításával még is kedvezően meg lehet oldani a kérdést. Azt hiszem, más, practikabilisabb alapot kell keresni arra, hogy a tulajdonképeni czélt, a kisbirtokosok hitelügyének javítását elérjük. Az előttem szólott Lukács Béla t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy meg lehetett volna kisérleni, vájjon egy más létező solid és az igényeknek eleget tevő intézet nem volna-e hajlandó üzletét ezen kisebb kölcsönügygyel kiegészíteni, megnagyobbítani. A miuisterelnök ur erre azt mondotta, hogy a mennyire ő pl. a létező nagy földhitelintézetnek szerkezetét ismeri, azt gondolja, hogy annak szerkezetébe az itt coutemplált kívánság nem férne be, és alig hiszi — ezek saját szavai — hogy kedve, hajlandósága lenne a nagy hitelintézetnek ezen üzletágat is kezelése alá venni. Megengedem, hogy a ministerelnök ur ezen véleményben van, de ez még nem bizonyítja azt, hogy az intézet ezt megtenni nem akarja a ministerelnök ur lehet ezen hitben és a ministerelnök urnák lehet ez nézete, de hogy nézetei csalhatatlanok legyenek, azt, mint tapasztaltuk, mondani nem lehet. (Derültség balfelM.) Azt állítja a t. ministerelnök ur Lukács Béla t. képviselő úrral szemben, hogy nincs más intézet, mely ilyforma dolgct rendezett volna be és melynek módját alkalmazni lehetett volna. Bátor vagyok a ministerelnök urat figyelmeztetni arra, hogy igenis van már alap, melyen hason természetű kölcsönzések történnek, s ez a Gaál Jenő képviselő ur által említett galicziai Rustical-banknál történik. Ennek alapján lehetett volna az intézetet szervezni. Az nem olyan intézet, mint ez. Az a maga kimutatásai szerint 6 /s részben egy nagy földhitelintézet, s csak Ve részben nyújt kölcsönöket kisbirtokosoknak is, ugy hogy egy évben, alakulásának ötödik esztendejében adott az intézet például nagybirtokra és középbirtokra 600,000 forintot, és kisbirtokra 100,000 forintot. Ezzel meg van tehát mutatva, hogy lehet egy nagyobb szabású intézetnél is a kisebb birtokos' jelzálog-üzletet cultiválni, ha ez iránt az illető felek köztt egyetértés jön létre. De ha nem jön létre vagy meg sem kisértetett, még akkor nem bizonyult be, hogy a másik fél kitől függne, ne tudna módot találni arra, hogy
